Skip to main content



RECEPTEK A MAGYAR KONYHÁBÓL- Kouty-i különkiadás


Cigánylecsó

A cigánylecsó elkészítése és a tábortűz volt a 17. alkalommal megrendezésre kerülő Kouty-i művelődési tábor egyik legfontosabb rendezvénye, ahol bemutattatott ez a híres bográcsétel. E nagyszerű étel receptjét Godó Irén előadónknak, a Debrecenből érkezett főiskolai hallgatónak köszönhetjük. A cigánylecsó elkészítését Bors-Fiszli Edit, ostravai csalogányunk, egyben kiváló szakácsunknak és segítő társainak köszönhettük. Már többször is elkápráztatott minket Editke csodás főzőtehetségével és különösebbnél különösebb ízeivel, most a Koutyba érkezetteknek is bemutathatta képességeit. Elég népes csapat vette körbe a tábortüzet: kicsik és nagyok, idősek és fiatalok hallgatták az érdekes előadást a cigányság kultúrájáról. A készülő cigánylecsó elfogyasztására hangolódásunkat egy Magyarországról meghívott,  cigány táncokat is bemutató testvérpár: Szárszó Bence és Szárszó Lilla táncosok  biztosították. Közben mintegy varázsital, úgy fokozta hangulatunkat tanár úr Kecskemétről ajándékba hozott finom, fenséges fütyülős házi barackpálinkája, melyet a résztvevők üvegcipőcskéből kóstolhatták meg.

80 főre készült a lecsó, amihez 20kg paprikát, 5kg paradicsomot, 5kg vöröshagymát, 2,5kg húsos szalonnát és 3kg burgonyát használtunk fel. 

Elkészítés lépései

A felaprított húsos szalonna zsírját kisütjük, rátesszük a felaprított vöröshagymát és dinszteljük. Ezt követően hozzáadjuk az apróra vágott burgonyát, majd ezt követi az előzőleg összevágott paradicsom és a paprika hozzáadása. A pirospaprikát se felejtsük ki!

Hozzávalók 4 személyre:
 

·       2kg zöldpaprika

·       3-4 fej nagyobb vöröshagyma

·       40dkg paradicsom

·       3-4 szem krumpli

·       20dkg húsos szalonna

·       pirospaprika

·      
 
 
Kouty-i halastó


Az eseményrők készített videó az alábbi linkre kattintva elérhető:
https://www.youtube.com/watch?v=cZUwbhAs8IY&feature=youtu.be

A bejegyzést készítette: Jenei János és Bors-Fiszli Edit
A cigánylecsó Godó Irén debreceni főiskolai hallgató receptje alapján készült
 

Comments

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar

Gondolatok a Prágai Magyar Bálról

A bársonyos forradalmat követő időszakban alakult szervezet, mely céljául tűzte ki a csehországi magyarság egyesületi formában történő összefogását és kulturális programjainak megszervezését, már egy évvel megalakulás után, 1992-ben megrendezte a Prágai Magyar Bált. Ennek helyszíne a Vinohrady városrész (Prága 2) Vasutas Kultúrháza volt. A sikeres kezdetet további bálok követték a smíchovi (Prága 5) Nemzeti Házban. Ezek a rendezvények a későbbiekben már nemcsak a prágai helyi szervezet különböző generációinak jelentett kulturális és szórakozási élményt, hanem rendszeres találkozási lehetőséget biztosított más helyi szervezetek tagjainak is a báli együttlét szabadabb, kötetlenebb körülményei között. Nagy örömünkre szolgál, hogy más helyi egyesületekre (Brünn, Ostrava) is hatással volt a prágai bál, és immár ők is rendszeresen szerveznek hasonló eseményt, a novemberi Katalin bált.   Nagy előrelépést jelentett a bál helyszínének áthelyezése Prága központjába, a repreze