Ugrás a fő tartalomra



RECEPTEK A MAGYAR KONYHÁBÓL- Kouty-i különkiadás


Cigánylecsó

A cigánylecsó elkészítése és a tábortűz volt a 17. alkalommal megrendezésre kerülő Kouty-i művelődési tábor egyik legfontosabb rendezvénye, ahol bemutattatott ez a híres bográcsétel. E nagyszerű étel receptjét Godó Irén előadónknak, a Debrecenből érkezett főiskolai hallgatónak köszönhetjük. A cigánylecsó elkészítését Bors-Fiszli Edit, ostravai csalogányunk, egyben kiváló szakácsunknak és segítő társainak köszönhettük. Már többször is elkápráztatott minket Editke csodás főzőtehetségével és különösebbnél különösebb ízeivel, most a Koutyba érkezetteknek is bemutathatta képességeit. Elég népes csapat vette körbe a tábortüzet: kicsik és nagyok, idősek és fiatalok hallgatták az érdekes előadást a cigányság kultúrájáról. A készülő cigánylecsó elfogyasztására hangolódásunkat egy Magyarországról meghívott,  cigány táncokat is bemutató testvérpár: Szárszó Bence és Szárszó Lilla táncosok  biztosították. Közben mintegy varázsital, úgy fokozta hangulatunkat tanár úr Kecskemétről ajándékba hozott finom, fenséges fütyülős házi barackpálinkája, melyet a résztvevők üvegcipőcskéből kóstolhatták meg.

80 főre készült a lecsó, amihez 20kg paprikát, 5kg paradicsomot, 5kg vöröshagymát, 2,5kg húsos szalonnát és 3kg burgonyát használtunk fel. 

Elkészítés lépései

A felaprított húsos szalonna zsírját kisütjük, rátesszük a felaprított vöröshagymát és dinszteljük. Ezt követően hozzáadjuk az apróra vágott burgonyát, majd ezt követi az előzőleg összevágott paradicsom és a paprika hozzáadása. A pirospaprikát se felejtsük ki!

Hozzávalók 4 személyre:
 

·       2kg zöldpaprika

·       3-4 fej nagyobb vöröshagyma

·       40dkg paradicsom

·       3-4 szem krumpli

·       20dkg húsos szalonna

·       pirospaprika

·      
 
 
Kouty-i halastó


Az eseményrők készített videó az alábbi linkre kattintva elérhető:
https://www.youtube.com/watch?v=cZUwbhAs8IY&feature=youtu.be

A bejegyzést készítette: Jenei János és Bors-Fiszli Edit
A cigánylecsó Godó Irén debreceni főiskolai hallgató receptje alapján készült
 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Erdély az ízek birodalma II.

Barangolás Udvarhelyszéken és a Sóvidéken
Másnap a reggelit követően a Székelyudvarhelyhez közeli szejkefürdői forrásnál álltunk meg kortyolva egyet a gyógyvízből, majd pedig a borvízmúzeumba vittek el minket erdélyi barátaink. A múzeumban még a mai napig látható Orbán Balázs szobra, az ő neve szorosan összekapcsolódik Szejke-fürdővel, amellett hogy fényképeivel megörökítette a kor természeti, épített és néprajzi örökségét, felvirágoztatta az ottani fürdő kultúrát is. A rossz időjárási körülményekre való tekintettel sajnos nem tudtunk felmenni a Hargitára, a székelyek szent hegyére, így helyette a parajdi sóbánya felé vettük az irányt. Útközben megálltunk Tamási Áron sírjánál Farkaslakán, ő az egyike a három Áronnak, akire a székelység a mai napig nagyon büszke, ahogy egy ottani mondás tartja: „Tamási Áron, Márton Áron és Gábor Áron/ Székely népünk büszkesége mind a három”.

Ki is volt Tamási Áron? Író, neki köszönhetjük az Ábel trilógiát és nem mellesleg ő volt, aki a székely nyelvjárá…

Erdély az ízek birodalma I.

Erdély, az óriások földje, ahol a hegyek a felhőket érik. A mellettünk elsuhanó vidék olyan, mint egy szépen megfestett tájkép, ahol a részletek tökéletes színkavalkáddá állnak össze. Magasabbnál magasabb hegyek vidéke ez, amit a természet gyönyörű zöld színű, sűrű, erdős mintákkal tarkított szőnyege borít. Erdők és határtalan, napfényben úszó zöld, kövér mezők, amelyeken csordák legelésznek, ahol a dombokra a folyamatosan vándorló fehér felhők árnyéka vetül. Amikor visszagondolok az ott töltött egy hétre, ezek a képek villannak emlékezetembe. Azonkívül, hogy bejártuk Erdély egy kis szegletét, még az ottani ízekbe is sikerült belekóstolnunk. De ne rohanjunk ennyire előre, kezdem a legelején! 
„Esőhozók”
Egy szürke, borongós, esős nyári kora reggelen Bors-Fiszli Editke, Bors István és e sorok írója magunk mögött hagytuk a régmúltat idéző rozsdás gyárkémények, kohók és bányák világát, a mi Osztravánkat. Ezerháromszáz kilométer állt előttünk, a szomorkás esős időjárás végigkísért minket …

Már a huszadik!

Miért is van hatalmas jelentősége a minden évben megrendezésre kerülő művelődési táboroknak? Mit is jelentenek ezek a táborok számunkra itt élő magyaroknak Csehországban? Mi a táborok vonzereje? Miért is számoljuk a napokat és várjuk a következő évit?

Mindenkinek mást jelentenek, mint ahogy mindannyian másak vagyunk. Van, akinek az újra találkozás örömét, új baráti kapcsolatok kialakulását, szórakozást és mulatást magyar nyelven és a magyar zenére, van, akinek a magyar kultúrát, a művelődést, a tudásszomj csillapítását, de vannak olyanok is, akik a hétvégét egyszerűen csak a kellemes kikapcsolódásnak veszik a szép és kellemes környezetben, ahol természetesen nem hiányozhat a magyar szó. A fenn említett kérdésekre a válaszokat a táborlakókkal készített helyszíni interjúk adják meg. De mielőtt részletezném az összegyűjtött véleményeket, szeretnék először is visszatérni a kezdetekhez. Hogyan is kezdődött?
Becske Katalin, (Prága), a táborok ötletgazdája

1996-2000 között voltam a CSMMSZ szerv…