Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: május, 2017

Jónapot kívánok megjöttek az ostravai leányok……

Jónapot kívánok megjöttek az ostravai leányok…… „Jónapot kívánok, megjöttek az ostravai leányok, Jónapot kívánok, megjöttek az ostravai leányok. Nagy utat megtettek, Ekecsre eljöttek. Jó napot kívánok itt vannak az ostravai leányok.”

Hangzott is lelkesítően a fenti néhány sor vastaps kíséretében a felvidéki ekecsi művelődési házban, az ostravai magyar csalogányaink előadásában. Nevezhetnénk ezt a néhány sort az ekecsiek és az ostravai magyarok közös új indulójának is. Visszagondolva, felidézve az Ekecsen töltött alig több mint 24 órát rengeteg csodálatos és emlékezetes pillanat idéződik fel bennem, amint ezeket a sorokat papírra vetem. Kezdem is a történetünk legelején. Jómagam eléggé kilógtam a sorból, ha már az ostravai magyar csalogányokról beszélünk, mivel az asszonyi léttől és az énekléstől is eléggé messze állok, de abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy az asszonykórusi fellépés krónikása lehettem. Április utolsó szombatjának reggelén szerény létszámú, ám annál lelkesebb dal…

A prágai ifik útja

Emberközeli kortársirodalom - interjú Mészöly Ágnessel

A prágai magyar iskolát működtető Iglice Egylet fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy megszerettessék a gyerekekkel a magyar nyelvet, irodalmat és történelmet, illetve hogy egyre több magyarul tanulni vágyó gyerkőcöt bevonzzanak. Így túl vannak már számos rendhagyó magyarórán, honismereti sétán, hagyományőrző műhelyen és táncházon. A rendhagyó órákra kortárs írókat, költőket hívnak el, hogy beszélgessenek a gyerekekkel, megosszák velük a történetüket, dedikálják a tőle származó kedvenc könyveiket. Az iskolában ilyetén okokból járt már Tamás Zsuzsa, Lackfi János, valamint legutóbb Mészöly Ágnes. Ennek apropóján beszélgettem az írónővel.
-Te hogyan definiálod magad?
-Megpróbálom nem definiálni magam. Tizenvalahány könyv után már ki merem azt jelenteni, hogy író vagyok. Eddig nem tudtam, nem megy ez olyan könnyen az az embernek. Hogy gyerekíró vagy ifjúsági… Ezek olyan címkék, amit szeretnek az emberek ráakasztgatni egymásra, én meg nem akarom, hogy rám ragasztódjon valami. Én nem írok semmi…