Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: szeptember, 2015

FMK- FIATALOK MAGYAR KLUBJA

FMK- FIATALOK MAGYAR KLUBJA Ilyen elnevezést kapott a 2014 őszén  megalakult kisebb csoportosulás a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének Ostravai Alapszervezete keretén belül az Ostravában és környékén élő és tanuló magyar fiatalok számára. A csoport része az ostravai magyar klubnak és heti vagy kétheti rendszerességgel találkozunk. Célunk egymást jobban megismerni, új tagokat toborozni, beszélgetni, szórakozni, filmestéket szervezni, létrehozni kapcsolatokat más csehországi és egyéb külföldi magyar ifjúsági szervezetekkel, ápolni a magyar hagyományokat. A programok kötetlenek, terveink kedvünktől függőek. Lényeg a jókedv és a szórakozás. Tánc, muzsika, vacsora, eszmecsere, felhőtlen jókedv. Így lehetne jellemezni az FMK legutóbbi eseményét az Ostravai Magyar Klubban. 2015. szeptember 14-e a pontos dátuma ennek a kis baráti összejövetelnek a klub falain belül, egy borongós, kora őszi hétfő estén, melytől néha még a ház falai is megremegtek. Hogy miért is esett ki a padló a helyér…
RECEPTEK A MAGYAR KONYHÁBÓL VII.


"Receptek a Magyar konyhából, avagy végre elkezdeni megtanulni főzni"- Marton Sára

Még nincs három hete, hogy felültem a budapesti vonatra és elindultam Csehország, Ostrava irányába. Rengeteg kérdés volt a fejemben… Milyen emberek közé kerülök majd? Milyen lehet külföldön élni 9 hónapot? Mivel tudom majd legjobban segíteni a csehországi magyarok mindennapjait? De az biztosan nem jutott az eszembe, hogy talán a csehországi magyarok fognak megtanítani magyarosan főzni. Ha igazán őszinte akarok lenni, egyszerűen csak főzni…


Egészen különböző történetek sodorták őket ebbe az országba. Van, aki még csak pár éve, és sokan vannak, akik több tíz éve élnek itt. Közös bennük, hogy fontosnak tartják a saját kultúrájukat, azt, hogy rendszeresen együtt legyenek, magyarul beszéljenek, együtt énekeljenek és egyenek egy jó magyaros ételt. És persze, hogy igyanak egy (esetleg kettő,olykor három) jó hazai pálinkát. Ezekre a főzésekre havonta kerítenek sort. A sze…
Kouty, 2015 – 17. művelődési tábor

2015 augusztusának utolsó hétvégéjén került megrendezésre a 17. művelődési tábor fákkal övezett csodaszép halastó partján, Koutyban. Az időjárás kegyes volt hozzánk, és minden adott volt egy nagyszerű magyaros hétvégéhez. De nem szeretnék előreszaladni írásomnak már a legelején! Pénteken reggel indultunk útnak Ostravából buszunkkal. Daloskedvű Csalogány kórusunk asszonyainak hála, a jó hangulat garantált volt, és hosszú utazásunk az előbb említett helyszínre csak egy röpke pillanatnak tűnt csupán. Nagyon szeretem ezeket a vidám asszonyokat, akik olyanok nekem, mint a nagymamáim. A program rendkívül színvonalas volt! Mivel én először vettem részt a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének a – hagyományosan augusztus utolsó hétvégéjén esedékes – művelődési táborában, hát bizony nekem minden új volt, számos élményt nyújtott, így a tábor valamennyi pillanatára én még lelkesebben emlékezem vissza, mint talán mások. Előadásokat hallgattunk meg, jókat be…
RECEPTEK A MAGYAR KONYHÁBÓL- Kouty-i különkiadás


A cigánylecsó elkészítése és a tábortűz volt a 17. alkalommal megrendezésre kerülő Kouty-i művelődési tábor egyik legfontosabb rendezvénye, ahol bemutattatott ez a híres bográcsétel. E nagyszerű étel receptjét Godó Irén előadónknak, a Debrecenből érkezett főiskolai hallgatónak köszönhetjük. A cigánylecsó elkészítését Bors-Fiszli Edit, ostravai csalogányunk, egyben kiváló szakácsunknak és segítő társainak köszönhettük. Már többször is elkápráztatott minket Editke csodás főzőtehetségével és különösebbnél különösebb ízeivel, most a Koutyba érkezetteknek is bemutathatta képességeit. Elég népes csapat vette körbe a tábortüzet: kicsik és nagyok, idősek és fiatalok hallgatták az érdekes előadást a cigányság kultúrájáról. A készülő cigánylecsó elfogyasztására hangolódásunkat egy Magyarországról meghívott, cigány táncokat is bemutató testvérpár: Szárszó Bence és Szárszó Lilla táncosok biztosították. Közben mintegy varázsital, úgy fokozta hangulat…
A Csehországban beszélt magyar nyelv,
avagy
a magyar nyelv csehországi változata, magyarság területi megoszlása

A csehországi magyarok, diaszpórában mindenütt egymástól távol lévő különböző minőségű közösségekben élnek, amelyek közül a legjelentősebbek a következők:

a)Nyugat-Csehországban: Karlovy Vary és Pilsen, valamint környéke;
b)Közép-Csehország és Prága;
c)Észak-Csehország és Morva-Szilézia: Ostrava és környéke;
d)Brno: jelentős magyar központ.




Az itteni magyarságra a területi szétszórtság jellemző. Ez azt jelenti, hogy az ország minden megyéjében található magyar kisebbség kisebb-nagyobb számban. A csehországi magyarság majdnem 30%-a Prága és környékén öszpontosul, ezt követi a Morvasziléziai megye (Ostrava és környéke) 15,4%-kal és Ústí nad Labem és környéke. 10,9%-kal, összesítve e százalékos értékeket 56,3%-t kapunk. 
A szétszórtság tudatos politikai döntés, az úgynevezett Benesi dekrétumok eredménye és következménye; a csehszlovákiai kommunizmus korai idején tudatos és ré…
Kitekintés
A csíksomlyói búcsú egy volt prágai ösztöndíjas szemével.
Acsíksomlyói búcsúa székelyek 1500-as évek derekára datálható, katolikus hitük megvédéséért hálát adó fogadalmi zarándoklata. Az esemény alapja az a hagyomány, mely szerint János Zsigmond erdélyi fejedelem –aki katolikus hitben nevelkedet, majd széles skálát bejárva végül unitárius hitre tért- erőszakkal akarta unitárius hitre kényszeríteni a hitükhöz ragaszkodó Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát. A legenda szerint Zsigmond fejedelem nagy haddal érkezett Csíkországba, hogy akaratának érvényt szerezzen. A katolikus sereget a gyergyóalfalusi plébános szervezte meg, és a tolvajos tetői ütközetben győzedelmeskedtek a protestáns hadak felett. A csata alatt a székely asszonyok s gyermekek csíksomlyói templomban imádkoztak a győzelemért, Baba Máriához, a tűzbe öltözött Boldogasszonyhoz (a csángók ma is így nevezik Szűz Máriát). Azóta e győzelem emlékére rendezik meg minden évben a Pünkösdi búcsút.
A búcsú azonban, bá…
Megemlékezés gróf Esterházy Jánosról Mírovban



Bors István, az ostravai magyar szervezet alapító elnöke: Ez a gondolat, hogy gróf Esterházynak felépítsünk egy emlékművet 1998-ban kezdődött. Akkor adtuk be az első kérvényeket és csodálkoztunk azon, hogy elég gyorsan sikerült mindent elintézni. A végeredmény egy szép emlékmű, ahova tulajdonképpen minden évben járunk. Nemzetközi tartalommal bír, tulajdonképpen Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból elég szép számban szoktak az emberek ellátogatni a megemlékezésre. A minden évben a koszorúzás előtt mindig egy közös szentmisén veszünk részt Olomoucban. Az első években, mikor még kevesebb ember volt, akkor be tudtunk jutni a fegyházba. Ott van egy kis kápolna, ott volt a mise. De az nagyon sokáig tartott a szigorú bejutási feltételek miatt, így feladtuk. Most az olomouci templomból rögtön jövünk ide, megkoszorúzzuk az emlékművet, meghallgatjuk a beszédeket a vendégektől.  Mit jelent nekünk gróf Esterházy? Rá mindig nagyon szívesen emléke…