Csehországi magyarok

    Prágában tevékenykedő Petőfi ösztöndíjasként már több különböző módon is volt alkalmam bepillantást nyerni, illetve segíteni az itt működő magyar iskolának, az Iglicének. Az Egylet munkájáról, a gyerekekről, a mindennapokról kérdeztem az iskola egyik tanárát, Csámpai Ágnest. - Hogyan kerültél Prágába? Milyen út vezetett idáig? - Hú, ez egy kicsit hosszú történet. 16 éve vagyok Prágában, előtte Pozsonyban éltem (mert felvidéki vagyok). Magyar-angol szakon végeztem, de abban az időben még elég volt angolul tudni, és bárhol el lehetett helyezkedni. Mivel a tanári fizetésem nem volt elég arra, hogy a pozsonyi albérletünket kifizessük, úgy döntöttem, hogy szerencsét próbálok valami más területen. Megpályáztam egy állást az akkori Figaro cégnél, ahol sikerült is elhelyezkednem, mint a gazdasági-pénzügyi igazgató titkárnője. Rögtön a háromszorosát kaptam a tanári fizetésemnek. Fél évig dolgoztam így. Nagyon jó főnököm volt, nagyon sok segítséget adott. Viszont 2001-től a prág

PIZZA PARTY AZ FMK-VAL       Mi legyen a következő témakör? Mikor üljön össze a banda? Hol is találkozhatnánk? Vajon ki fog eljönni? Hm, az élet nagy kérdései... legalábbis az FMK-n (Fiatal Magyarok Klubja) belül. Ugyanis nekünk ezek a legnagyobb gondjank, ami a csapatot illeti. Vagyunk itt Ostraván és környékén magyarok, de nagyon nehéz összeegyeztetni bármiféle találkát. Legfőképpen a munkabeosztások és családi elkötelezettségek miatt nem tudunk soha teljes számban bandázni, de mindig örülünk, ha tudunk találkozni.      Így történt ez 2016. november 23-án, egy szomorkás őszi estén. Kicsit mindenki késve, kicsit mindenki eltévedve, de mindenki nagyon boldogan kereste fel az esti órákban a Chachar pizzázót, ahol Tomi az üzletvezető, vagyis a debreceni kisfőnök. Már mondtuk neki, hogy neveztesse át a helyet Tomi Pizzázójává, de azért még egy kicsit győzködni kell.       Belépéskor Pistivel futottam össze, akivel teljesen véletlenül egy városból, Léváról származunk. Érdekes és j

Gálaest és Katalin-bál az ostravai magyarokkal Az Ostravai Magyar Klub eseménynaptárában minden évben a legszínvonalasabb események közé tartozik a hagyományos gálaest illetve a Katalin-bál. Eme kettő esemény általában külön foglal helyet a naptárunkban, ám ebben az évben fordult a kocka. A hosszabb vendéglista és összetettebb program érdekében idén változtattunk a dolgokon és egybeköttöttük őket. Minden 2016.november 19-én kezdődött a magyar bál már hagyományos helyszínén, a K-Trio kultúrházban, az ostravai Hlubina városrészben. Délután négy órakor vette kezdetét a gálaest, mely idén sem maradt sztárvendégek nélkül. A Budapesti Operettszínház két remek művésze fogadta el meghívásunkat Szendy Szilvi és Peller Károy személyében. Egy igazán színvonalas operettcsokorral készültek, melynek első része a hagyományos pesti életről, mulatásról, evésről és ivásról szólt, majd a második blokkban a magyar falucskák és régiók vették át a főszerepet. Viccelődtek, meséltek, énekeltek és

      Itt van egy következő cikk, egy kis kitekintést a csehországi magyarokon kívül.      Egy korábbi blogbejegyzésem a 2016-os krakkói Ifjúsági Világtalálkozóról (IVT) szólt, melyre idén júliusban került sor. Ennek fényében és a hatalmas pozitív visszajelzések miatt gondoltak a szervezők (vagyis az én domonkos csapatom, mely egy a rengetek magyarországi csapat közül) egy kis utóbulira, vagyis találkozásra néhány hónap elteltével. De végülis ez nem éppen így igaz, mert itt ezen a találkozón nem csak a krakkós barátaink vettek részt, hanem egybekötötték a Domonkos Ifjúsági Találkozóval is. Szóval volt ott krakkós és nem krakkós fiatal is, de mindenesetre fiatalok, életvidámak és Istenhívők.      Eme ,,kettő az egyben'' találkozó 2016.október 21-23. között került megrendezésre a budakeszi Szent László közösségi házban. Itt volt a gyülekező péntek este hattól, persze a megérkezések egy kicsit individuálisabbak voltak az eltérő távolságok miatt. Valaki hamarább, vala

       Érdekes meghívást kapott az Ostravai Magyar Klub, méghozzá nem is akárkitől. Margarita, a már évek óta Csehországban élő kazah lány barátaival együtt egy fehérorosz főzőestre invitáltak meg minket. Úgy gondoltuk, ezt a különleges alkalmat nem hagyhatjuk ki, hiszen más kultúrák ételkülönlegességeit nem mindig adódik alkalmunk kipróbálni, főleg nem ilyen meghitt helyen.  A fehérorosz kisasszonyok :)      Tehát összegyűlt egy kis fehérorosz társaság, akik elhatározták, hogy bemutatják nekünk az ízvilágukat. Erre az alkalomra az Ostrava szívében fekvő Radio Club nevű hangulatos hely adott otthont 2016. november 5-én. A magyar nemzet képviseletében négyen mentünk el: Editke, Réka, János és jómagam. Editke és János néhány más társunkkal együtt már voltak a legutóbbi főzőesten, és a pozitív visszajelzés alapján eljöttek velünk ismét. De nem csak mi, hanem más nemzetek is képviseltették magukat, többek között a hazai csehek is. Itt találkoztunk nagy meglepetésünkre Árpival is