Ugrás a fő tartalomra

Kitekintés

A csíksomlyói búcsú egy volt prágai ösztöndíjas szemével.

A csíksomlyói búcsú a székelyek 1500-as évek derekára datálható, katolikus hitük megvédéséért hálát adó fogadalmi zarándoklata. Az esemény alapja az a hagyomány, mely szerint János Zsigmond erdélyi fejedelem –aki katolikus hitben nevelkedet, majd széles skálát bejárva végül unitárius hitre tért- erőszakkal akarta unitárius hitre kényszeríteni a hitükhöz ragaszkodó Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát. A legenda szerint Zsigmond fejedelem nagy haddal érkezett Csíkországba, hogy akaratának érvényt szerezzen. A katolikus sereget a gyergyóalfalusi plébános szervezte meg, és a tolvajos tetői ütközetben győzedelmeskedtek a protestáns hadak felett. A csata alatt a székely asszonyok s gyermekek csíksomlyói templomban imádkoztak a győzelemért, Baba Máriához, a tűzbe öltözött Boldogasszonyhoz (a csángók ma is így nevezik Szűz Máriát). Azóta e győzelem emlékére rendezik meg minden évben a Pünkösdi búcsút.

A búcsú azonban, bár egy római katolikus szentmise, mégis 1990-től kezdődően mára már az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált. Zarándokok százezrei érkeznek a világ minden tájáról, a legtöbben Magyarországról és a Felvidékről. De a tömegben lobogó zászlók mutatják meg igazán milyen sok helyről vesznek részt az eseményen, felekezeti hovatartozástól függetlenül. A pünkösdi misét és a hozzá tartozó eseményeket a Duna tv minden évben élőben közvetíti.

Jómagam 2000-ben vettem részt először a búcsúban, akkor még gyermekfejjel fel sem fogtam hová érkeztem. Szüleim katolikus neveltetésben részesítettek, az általános iskolát és a gimnáziumot is felekezeti iskolában jártam ki. A gyakorlati hit élet részese mindenapjaimnak, mégis a Csíksomlyói búcsú élőben akkora hatást gyakorolt rám, hogy megfogadtam, hogy amikor csak lehetőségem nyílik, elzarándokolok a Csíksomlyó Szűzanyához. Az évek során voltam már gimnazistaként, cserkészcsapattal, de ahogy telet az idő próbáltam minél több barátomat az élet legkülönbözőbb területeiről meggyőzni, hogy legalább egyszer az életben érdemes elzarándokolni ide. Szerencsére törekvésemet siker koronázta, és gyakorlatilag minden évben nagy csapattal vágunk neki az útnak. A közéleti tevékenységemnek köszönhetően megismerkedtem rengetek erdélyi ifjúsági szervezettel, szerte az országból, és az utóbbi években mindig útba ejtjük a különböző régiók magyar ifjúsági közösségeit, ahol tapasztalatot cserélünk, beszélgetünk, és várost nézünk. Az odafelé tartó úton egy éjszakát immáron hagyományosan Kolozsváron töltünk,  Mátyás király szülővárosában.

Az élet úgy hozta, hogy 2014-es évben Prágában dolgozhattam a  magyar közösségért. Bár remekül éreztem magam, féltem, hogy ebben az évben a munka és a távolság miatt nem tudok részt venni a búcsúban. Szerencsémre fogadószervezetem, a Cseh-és Morvaországi Magyarok Szövetsége, és annak is országos szervezőtitkára valamint elnöke engedélyével mégis lehetőségem nyílott rá. Közel 2 hónap távollét után az első haza utam Csíksomlyóra vezethetett, amiért nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki ezt lehetővé tették nekem.
 
 
A bejegyzést készítette: Kocsis Dániel

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ.
Editke:A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar ízeket fogjuk bemutatni az …

Sárkánykaland

Tavaly előtt, még 2015-ben tettek szert az ostravai magyarok egy nyaralás keretén belül egy új ismertségre, a nyírbátori Rácz Mihályra, aki a Kakukk Étterem és Panzió tulajdonosa. De, hogy ez még ne legyen elég, ő az alapítója a Népi Ízőrző Lovagrendnek is, ami- ahogy a nevéből már észlelhető- a népi konyha világát szeretné feleleveníteni, újragondolni és terjeszteni modern világunk különböző pontjaira. Eme fő cél érdekében nem csak a régió, de külföldi magyarlakta területek egyes tagjait is bevont a Lovagrend népszerűsítésébe. De mielőtt ide kitérnék, el kell hogy mondjam, hogy az elején csak egy jópofa főzőestről volt szó nálunk, Ostraván, ahol a Nagymester segítőivel karöltve meglátogatott minket és részt vett a Receptek a Magyar konyhából főzőrendezvényünkön, mint vendégszakács. Ennek a jólmenő barátságnak a folytatása lett, amikor Misi bátyánk elhatározta, hogy mifelénk is terjeszteni kell a népi ízeket. Ennek érdekében 2016 nyarán meghívott egy kisebb csapatot Nyírbátorba a Szá…

Egy fél évnyi AED tevékenység, röviden és tömören

Egy fél évnyi AED tevékenység, röviden és tömören     Szeretett Prágánkban az új szemeszter még csak jövőnek számított szeptember végén, az idén 60 éves AED héttagú képviselete, beleértve az új elnökségi tagokat viszont már elkezdte a munkát, egy szinttel feljebb, a Diákhálózat Hallgatói parlamentjén. Ja, már miután odaértünk, mert nem csak egy autónk veszett el… 
     Azzal a lelkesedéssel estünk neki rögtön hétfőn a saját rendezvényeink tervezéséhez is, új tagokkal bővülve. És ez meg is mutatkozott a nyitógyűlésen: „50 perc alatt megszerveztünk egy egész szemesztert, ez má’ valami!” És még mindig ugyanezzel a lendülettel pár nap múlva meg is nyitottuk a szemesztert egy kellemes kis sörözés keretein belül. Voltak új arcok, meg új nevek, aztán már csak össze kellett rakni őket…
     Két héttel később, a brünni Kafedik Mega7vége nevű rendezvénye után vasárnap természetesen teljesen fitten találkoztunk a Prágai Magyar Katolikus Lelkészség (azóta már plébánia lett) udvarán délelőtt a tanév…