Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: augusztus, 2018

Erdély az ízek birodalma II.

Barangolás Udvarhelyszéken és a Sóvidéken
Másnap a reggelit követően a Székelyudvarhelyhez közeli szejkefürdői forrásnál álltunk meg kortyolva egyet a gyógyvízből, majd pedig a borvízmúzeumba vittek el minket erdélyi barátaink. A múzeumban még a mai napig látható Orbán Balázs szobra, az ő neve szorosan összekapcsolódik Szejke-fürdővel, amellett hogy fényképeivel megörökítette a kor természeti, épített és néprajzi örökségét, felvirágoztatta az ottani fürdő kultúrát is. A rossz időjárási körülményekre való tekintettel sajnos nem tudtunk felmenni a Hargitára, a székelyek szent hegyére, így helyette a parajdi sóbánya felé vettük az irányt. Útközben megálltunk Tamási Áron sírjánál Farkaslakán, ő az egyike a három Áronnak, akire a székelység a mai napig nagyon büszke, ahogy egy ottani mondás tartja: „Tamási Áron, Márton Áron és Gábor Áron/ Székely népünk büszkesége mind a három”.

Ki is volt Tamási Áron? Író, neki köszönhetjük az Ábel trilógiát és nem mellesleg ő volt, aki a székely nyelvjárá…

Erdély az ízek birodalma I.

Erdély, az óriások földje, ahol a hegyek a felhőket érik. A mellettünk elsuhanó vidék olyan, mint egy szépen megfestett tájkép, ahol a részletek tökéletes színkavalkáddá állnak össze. Magasabbnál magasabb hegyek vidéke ez, amit a természet gyönyörű zöld színű, sűrű, erdős mintákkal tarkított szőnyege borít. Erdők és határtalan, napfényben úszó zöld, kövér mezők, amelyeken csordák legelésznek, ahol a dombokra a folyamatosan vándorló fehér felhők árnyéka vetül. Amikor visszagondolok az ott töltött egy hétre, ezek a képek villannak emlékezetembe. Azonkívül, hogy bejártuk Erdély egy kis szegletét, még az ottani ízekbe is sikerült belekóstolnunk. De ne rohanjunk ennyire előre, kezdem a legelején! 
„Esőhozók”
Egy szürke, borongós, esős nyári kora reggelen Bors-Fiszli Editke, Bors István és e sorok írója magunk mögött hagytuk a régmúltat idéző rozsdás gyárkémények, kohók és bányák világát, a mi Osztravánkat. Ezerháromszáz kilométer állt előttünk, a szomorkás esős időjárás végigkísért minket …

Már egy évtizede járnak össze az olmützi magyarok….

Az olmützi szervezet megalapításának 10. évfordulója alkalmából Nagy Sándor elnök úr meghívásának eleget téve az ostravai magyarok kis csapata ellátogatott az ottani barátaink klub eseményére. Rákóczi Anna a CSMMSZ országos és ostravai helyi elnöke és a dalos csalogányaink is velünk tartottak. Már egy évtizede járnak össze az olmützi magyarok, hogy ápolják a magyar nyelvet és az identitásukat. 2008. június 4-én Nagy Sándor és Mokos Sándor kezdeményezésére tizenhat fővel alakult meg az egyesület, ami 2012 óta adminisztratív szempontból az ostravai helyi egyesülethez tartozik. Az ottani magyarok havonta egyszer találkoznak a Hotel Gól szálloda egyik bérelt helyiségében, ami közvetlenül a városi stadion szomszédságában található kilátással a városi sportcsarnok lelátóira. Rákóczi Anna köszöntő beszédében méltatta a szervezet működését hangsúlyozva annak fontosságát kiemelve, hogy a helyieknek köszönhetően a minden évben megrendezésre kerülő míróvi Esterházy megemlékezés sikeresen kerül…

Visszatekintés a Petőfi ösztöndíjas szolgálatra

A Petőfi illetve a Kőrösi Program kezdete óta folyamatosan teljesít szolgálatot Csehországban egy ösztöndíjas, aki arra hivatott, hogy egy iskolaéven (vagyis kilenc hónapon) át szeptembertől júniusig a csehországi magyarok között munkálkodjon, az ő érdekeiket szem előtt tartva és a saját tudását, korábbi tapasztalatait alkalmazva segítse a helyi magyar diaszpóra életét, és lehetőség szerint alkosson valami maradandót.

E sorok írója immár a negyedik küldötte ennek a programnak. Minden egyes  ösztöndíjas – mint ahogy minden ember – más és más, ezáltal talán valamennyien más részletekben tudtunk elmélyedni, de hiszem, hogy mindannyian ugyanolyan szívvel és lelkesedéssel végeztük a missziónkat. Számomra nem volt új a kisebbség és a diaszpóra fogalma. Szlovákiai magyarként nagyon jól tudom, milyen előnyökkel és nehézségekkel járhat a kisebbségi lét: például többet kell bizonyítanunk, ezzel nagyobb lesz a teherbírásunk, adott a két- vagy többnyelvűség lehetősége, több „világban“ tudunk gondol…