Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2018

90 év, egy élet története

2018. október 16-án egy nagyon különleges évfordulót ünnepeltünk az ostravai magyar klubban, közösségünk nagyra becsült Pista bácsija, azaz Pitschmann István betöltötte a 90. életévét. A felvidéki rozsnyói születésű Pista bácsi 1928-ban született, és szerencsére átvészelte a második világháború viharos éveit is. A világháborút követő évtizedek az ipar fénykorát jelentették Ostravában, felvidéki magyarok ezreit vonzva Csehszlovákia ipari fellegvárába, köztük őt is. 1949 óta, közel hetven éve él a városban, átélte az iparosítás fénykorát és annak bukását. 1992-ben részt vett az ostravai magyar klub megalapításában is. Egy hosszú és szép élet elevenedik meg előttem, ahogy ezeket a sorokat írom visszaemlékezve a vele történt beszélgetésre. Az alábbiakban ennek az interjúnak szöveges változata olvasható.
János: Hogy is került ide Ostravába?
Pista bácsi: A felvidéki Rozsnyón éltem az életem első két évtizedét. Az ottani bányásziskola testnevelő szakos tanulója voltam, akkoriban ez egy igen f…

„Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld…”: A naszvadi Mécsvirág Irodalmi Kör Mécs László estje a Prágai Magyar Katolikus Plébánián

2018. október 13-án nagy sikerrel mutatta be a naszvadi Mécsvirág Irodalmi Kör Mécs László irodalmi estjét, a költő halálának 40. évfordulója alkalmából a Prágai Magyar Katolikus Plébánián.


Mécs László eredeti neve Martoncsik József 1895-ben született a Kassa közeli Hernádszentistvánon. Tanulmányai után belépett a premontrei rendbe és élete végéig, 1978-ig lelkipásztorként és költőként tevékenykedett a történelmi események által megpróbáltatott időszakon kívül. 1943 és 1971 között nem publikálhatott Magyarországon, 1953 és 1956 között koholt vádakkal bebörtönözték. Mindezek ellenére itthon és külföldön is elismertséget szerzett a közönség és költőtársai körében, sokan a „két világháború közötti vallásos líra legnépszerűbb, leghatásosabb egyénisége[ként]” tartották és tartják ma is számon (Béládi Miklós (szerk.), A magyar irodalom története 1945-1975, Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986). Alkotásai reflektálnak mind a hazai és egyetemes történelem eseményeire, mind pedig a katolikus értékek…

Áldozat a hazáért és egymásért!

Balga Zoltán atya, a prágai Szent Henrik templom plébánosa megemlékező magyar nyelvű szentmisét mutatott be Ostravában 2018. október 6-án, melyet agapé követett a Magyar Klubban.
A 27. évközi hétre vonatkozó szentmisén Mózes I. könyvéből hangzott el részlet Ádámról és Éva teremtéséről, a vonatkozó olvasmány pedig a házasság szentségéről beszélt. A prédikációban Zoltán atya kiemelte azokat a veszélyeket, érték eltolódásokat, melyek korunkban a házasságon túl minden kapcsolatot fenyeget. Ilyen veszély például a mindenek feletti énközpontúság, mely megakadályozhatja az alázatos figyelmet, mellyel a másik felé kell fordulnunk meghallva, megértve és elfogadva őt. Fontos korunk rohanó és mindentől mentes világában megtartani ezt a fajta szerető odafordulást a kapcsolatokban és Istent a hitünkben. „Egy jó kapcsolat áldozattétellel jár” - mondta Zoltán atya, hiszen a házasságban a két fél megszűnik önállónak lenni és „a kettő egy test lesz” (Ter 2,18-24). Az egyik legfontosabb ilyen szükséges …

300 liternyi alföldi csipetkés hungarikum Csehország szívében

Szeptember 28. Csehország patrónusának, szent Vencelnek a napja, amikor az ünnepi megemlékezések és istentiszteletek mellett országszerte kirakodóvásárokat szerveznek.


Nincs ez máshogy Lovosicében, a Prágától 70 km-re fekvő kisvárosban sem. Az ottani Magyar ház immár tizedik alkalommal állítja fel sátrát, és kínálja a magyar finomságokat a zarándokoknak és az arra sétálóknak. Emellett készségesen válaszolnak a kérdésekre: vajon tényleg irgalmatlanul csípősek és fűszeresek a magyar ételek, miért nem olyan sűrű a magyar gulyás, mint a cseh?


A magyar stand főszereplői idén
 is Csányi Sándor, a szolnoki gulyáskirály és Bihacsy László, a szabadtűzi sütés-főzés mestere voltak. Tudomásom szerint legalább háromszáz liter alföldi csipetkés marhagulyást készítettek. ”Sajnos” ez is kevésnek bizonyult, akkora volt az érdeklődés, hiszen a jó és finom dolgoknak hamar híre megy.






Nem is akármilyen gulyást ettünk!

Íme a hivatalos közlemény: A Földművelésügyi Minisztérium az Európai Unió Euroterroirs kezdemé…

Podoby hudby

Azoknak, akik már hosszabb ideje követik a csehországi eseményeket, talán nem új a Babylonfest rendezvény neve. Az egyhetes fesztivál során minden Brünnben és környékén élő kisebbség lehetőséget kap arra, hogy bemutassa kultúráját – vagy legalább annak egy kis szeletét – ezzel gazdagítva a közönséget immár 11. alkalommal.
Állandó program a pénteki komolyzenei est, amely a Podoby hudby nevet kapta. Magyarra talán a Zene ..... fordíthatnánk. A tavalyi főszervező a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének Brünni Alapszervezete volt, akiknek köszönhetően a Debreceni Kodály Kórus és Vojtek János mutathatta be a magyar zenét. Idén az orosz kisebbség hívta meg a Morvaországban muzsikáló hivatásos és „félhivatásos“ zenészeket. Helyet kaptak többek között az orosz Táňa Soto Janošová, a görög Rula Machačová, az ukrán Serhij Derda – Julija Jefimčuk páros, az osztrák Martino Hammerle-Bortolotti, a lengyel Martina Macko énekesek, zongorajátékkal pedig Helena Fialová, Martin Jakubíček és Vojtě…

Sokszínűségben egység – Tizenegyedik éve ünnepel tizenegy nemzetiség Brno-ban

2018. szeptember 22-én került megrendezésre tizenegyedik alkalommal a hatnapos BabylonFest záró eseménye, a szabadtéri ének- és tánc gála és gasztronómiai bemutató Brnoban a Moravske namesti parkban. A résztvevő nemzetiségek közül a magyar szervezet alapítónak számít, és a mai napig mozgató rugója mind a szervezésnek, mind a lebonyolítás sikerességének. A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szervezetének Brno-i Alapszervezete standjáról és standjából készült az alábbi beszámoló.
A brno-i sokszínűséget tizenegy éve ünneplő BabylonFest az idén is hatalmas sikerrel zajlott. Számos eseménnyel és nagy aktivitással vettek részt az egyes nemzetiségek (szám szerint tizenegy: bolgár, görög, horvát, lengyel, magyar, német, orosz, román, szlovák, ukrán és vietnámi) a programokon, mely a sokszínűség mellett az összetartozást is ünnepelte. A város apraja – nagyja megmozdult ezen a hat napon, sőt az ország más pontjaiból (Prága, Ostrava) és még a környező országokból is érkeztek érdeklődők a nagyszabású…

A Ti szabadságotokért és a miénkért!

Élő Fáklya est Prágában 2018. szeptember 10-én

A Prágai Lengyel Intézet, a Cseh Nemzeti Múzeum, a Prágai Magyar Intézet, a Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet és a Cseh Rádió (Vltava) szervezésében 2018. szeptember 10-én a prágai Új Nemzeti Múzeum épületében került megrendezésre az Élő Fáklya című tudományos program és megemlékezés a szolidaritás és a közép-európai (V4) identitás nevében. 
A Ti szabadságotokért és a miénkért! elnevezésű kiáltás történelmi múltra tekint vissza, melynek egy XX. századi példáját, a totalitárius rendszer ellen önfeláldozással tiltakozó három férfi (Ryszard Siwiec, Jan Palach és Bauer Sándor) életét ismerhették meg a résztvevők tudományos szakértők, politikai képviselők és dokumentumfilmek segítségével. A megemlékezés apropója, az első fáklya önfeláldozásának 50. évfordulója. Ryszard Siwiec 59 éves lengyel könyvelő Csehszlovákia megszállása elleni tiltakozásként gyújtotta fel magát a varsói Tízéves Évforduló Stadionban az 1968. szeptember 10-én megrende…

Mi újság Lovosicében?

Vajon mi folyik Lovosicében? 
Egyre több magyar szó, bizony. Nagy Ildikó, a Csehországban szolgáló Petőfi ösztöndíjas – és egyben e sorok írója – civilben ugyanis magyar mint idegen nyelv tanár, és szívesen tanítja anyanyelvét az érdeklődőknek. A CSMMSZ Lovosicei Helyi Egyesülete már korábban kereste az utat, hogy az eddig is gazdag programkínálatukat egymagyar tanfolyammal egészítsék ki, hiszen több magyar származású gyerek is él Lovosice vonzáskörzetében, akik csak a szüleiktől vagy a nagyszüleiktől hallanak magyar szót, rajtuk kívül pedig vannak a magyar nyelv iránt érdeklődő felnőttek is ebben a kisvárosban. Itt találkozott a két vonal, és elkezdődhetett a tanfolyam. Az egyesület vezetőjével, Pospíšilová Ivetával már szeptemberben kidolgoztuk a kurzus részleteit, októberben a Balassi Intézettel együttműködve előkészítettük a tankönyveket (Balassi füzetek: Kalandra fel! és az Ünnepelj velünk!), a lovosicei kollégákkal együtt pedig reklámoztuk a kurzust a közösségi oldalakon. November…

A hervadás szépsége

Dömötör Mihálynak a hervadó virágokról szóló kiállítása szeptember 14-én nyílt meg Prágában a Nemzetiségek házában.
„Még létezik, de már nem él“ –  jegyezte meg a képeiről a Tömörkény-díjas fotóművész, miközben függesztgettük az alkotásokat a galéria falára. A nem szokványos témáról több napon át volt lehetősége beszélgetnie eme sorok írójának, miközben installáltuk a kiállítást. Nyújthat-e még esztétikai élményt az elmúló, a haldokló, a hervadó? Mitől szép valami? Mennyire határozza meg a szépséget, az életet és annak szemléletét az idő? Ki az, aki ilyen kérdésekkel foglalkozik? Vajon milyen életszakaszában járhat, és milyen élettapasztalatokkal rendelkezik? A képek megalkotásának körülményeiről is sok érdekeset megtudhattam. Először is érdemes Heideggert olvasni – a filozófus létről és az időről írt gondolatait. Majd rengeteg hervadó virággal elborítani a stúdiót, ami egyben az ember lakása is lehet, szüntelen kísérletezni a fénnyel és árnyékkal... és végül megszületik a csoda: egy…

Már a huszadik!

Miért is van hatalmas jelentősége a minden évben megrendezésre kerülő művelődési táboroknak? Mit is jelentenek ezek a táborok számunkra itt élő magyaroknak Csehországban? Mi a táborok vonzereje? Miért is számoljuk a napokat és várjuk a következő évit?

Mindenkinek mást jelentenek, mint ahogy mindannyian másak vagyunk. Van, akinek az újra találkozás örömét, új baráti kapcsolatok kialakulását, szórakozást és mulatást magyar nyelven és a magyar zenére, van, akinek a magyar kultúrát, a művelődést, a tudásszomj csillapítását, de vannak olyanok is, akik a hétvégét egyszerűen csak a kellemes kikapcsolódásnak veszik a szép és kellemes környezetben, ahol természetesen nem hiányozhat a magyar szó. A fenn említett kérdésekre a válaszokat a táborlakókkal készített helyszíni interjúk adják meg. De mielőtt részletezném az összegyűjtött véleményeket, szeretnék először is visszatérni a kezdetekhez. Hogyan is kezdődött?
Becske Katalin, (Prága), a táborok ötletgazdája

1996-2000 között voltam a CSMMSZ szerv…