Skip to main content



A Csehországban beszélt magyar nyelv,

avagy

a magyar nyelv csehországi változata, magyarság területi megoszlása


A csehországi magyarok, diaszpórában mindenütt egymástól távol lévő különböző minőségű közösségekben élnek, amelyek közül a legjelentősebbek a következők:


a)      Nyugat-Csehországban: Karlovy Vary és Pilsen, valamint környéke;

b)     Közép-Csehország és Prága;

c)      Észak-Csehország és Morva-Szilézia: Ostrava és környéke;

d)     Brno: jelentős magyar központ.

Csehország közigazgatási beosztása
 


A csehországi magyarság területi szétszórtsága a 2011-es népszámlálás tükrében

Az itteni magyarságra a területi szétszórtság jellemző. Ez azt jelenti, hogy az ország minden megyéjében található magyar kisebbség kisebb-nagyobb számban. A csehországi magyarság majdnem 30%-a Prága és környékén öszpontosul, ezt követi a Morvasziléziai megye (Ostrava és környéke) 15,4%-kal és Ústí nad Labem és környéke. 10,9%-kal, összesítve e százalékos értékeket 56,3%-t kapunk. 
A szétszórtság tudatos politikai döntés, az úgynevezett Benesi dekrétumok eredménye és következménye; a csehszlovákiai kommunizmus korai idején tudatos és részletes tervek alapján került megvalósításra ez a törekvés.

Több ok miatt kerültek a történelemben a magyarok a mai Csehországba, pl. családi okok (házasság), katonai szolgálat, a Felvidékről történt kitelepítések, tanulmányok folytatása – a nagyobb egyetemi centrumok – kapcsán, ebben az esetben elsősorban Brünn és Prága volt a kitelepülők fő célpontja.
 
A legutóbbi népszámlálási adatok alapján a magyarság létszáma: 9049 fő volt, de az adatok hitelességét rontják a következők:
 

a)   mivel az úgynevezett vallási, anyanyelvi és nemzetiségi hovatartozás mezők kitöltését nem tették kötelezővé;

b)   problémát okoz, hogy nagyon sokan az állampolgárságot a nemzetiség fogalmával azonosították és azonosítják ez idő tájt is.
 

Összesítve elmondható, hogy sokkal több magyar van a Csehországban, mint amennyit a népszámlálás adatai mutatnak.

Csehországi magyar nyelvről lehet és kell is beszélnünk, mivel az itteni magyar nyelv állapotát, jellemzőit, rétegeit, kifejezésmódját erősen befolyásolja a csehországi magyarok eredete, származáshelye, a gyermekkori nyelvhasználat alakulása. Mindezek alapján ez rögzíthető: rendkívül színes alakzatú magyar nyelvvel találkozhatunk Csehországban, jelesül:
 

a)      csallóközi,

b)     kelet-szlovákiai;

c)      palóc;

d)     kárpátaljai stb. dialektussal.
 

Összességében az is elmondható, egy kevésbé pozitív hasonlattal élve: itt van minden, mint a gazdag kínálatú búcsúban.

Mindezek nyomán joggal vetődik fel a kérdés: a csehországi magyar nyelv fejlődik, vagy stagnál?

Mindenképpen elmondható, hogy az itt beszélt nyelv különös fejlődésen ment/megy át, mivel a többségi államnyelv, a cseh nyelv környezetében létezik: használják, formálják, őrzik, gyarapítják, roncsolják – amiként az anyaországi és a többi, ugyancsak határ menti magyar nyelvet. Ennek egyik sajátos megnyilvánulása, hogy előfordul, szóban valamikor a mondatkezdés magyarul történik, ám cseh nyelven fejeződik be. Előfordul az is, hogy magyar mondatkörnyezetben a szavak cseh megfelelőjét alkalmazzák, mivel az jobban kifejezi a beszélő szándékát, akaratát, kommunikációs célját.

Sajnálatosan elmondható szociáldemográfiai aspektusból, hogy minél fiatalabb csehországi magyar generációról beszélünk, annál kevesebben beszélnek ezek a fiatalok magyarul, és egyre nagyobb a nemzetiségi hovatartozástól való távolodás, távolságtartás, elidegenedés, azaz egyre többen válnak identitásukban csehekké.

Mindezek mellett a fentieket nagyban befolyásolja, hogyha a gyermekek vegyesházasságokban születnek, akkor ilyen esetekben erős az esélye annak, hogy az utódok nem tanulnak meg magyarul, illetőleg nem az anyaországi nyelvi norma alapján használják a magyar nyelvet. Szociológiai felmérések mutatják azt, hogy anyai ágról nagyobb az esélye a magyar nyelv anyanyelvként való továbbörökítésének.

A magyar nyelvvel kapcsolatos érintkezés a cseh nyelvi-kulturális környezetben – értelemszerűen – minden egyes interakciós lehetőség fontos, legyenek ezek magyar nyelvű:
 

a)      találkozók, rendezvények;

b)     misék, istentiszteletek;

c)      nyomtatott sajtó.


Egy magyarországi magyar valószínűleg alábecsüli a fentiek jelentőségét, erre a legjobb példa, hogy nemcsak egy idegen nyelvet felejthet el az ember, hanem a saját anyanyelvét is, ami a magyar identitás elvesztését jelenti számomra, hivatkozva arra a mondásra, hogy nyelvében él a nemzet. Találkoztam olyan személlyel, aki elmondta: annak ellenére, hogy nem beszél magyarul, nem szűnt meg magyarnak lenni is. Akkor most nyelvében él a nemzet, vagy sem? Az anyanyelv elvesztése ebben az értelemben nem jelentette a magyarságtudat megszűnését. Mindenestre ez eléggé más megvilágításba helyezi a rendelkezésünkre álló tényeket, adatokat, továbbá az ezekből levonható következtetéseket.

Természetesen nem utolsó sorban a csehországi magyarságot és annak sorsát nagyban meghatározza az anyaországgal való kapcsolattartás; ebben az esetben pozitív tény, hogy a világháló, a digitális kultúra korában élünk.

Sajnos csökken a csehországi magyarság, az itteni magyarul tudok létszáma, de látható: az itt élők erőteljesen küzdenek, hogy ne felejtsék el ezt a szép és értékes nyelvet, az anya- vagy apanyelvüket.

A bejegyzést készítette: Jenei János
 
 
 

Comments

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar
A Karlovy Vary-i Magyar Alapszervezet megalakulása, avagy a Magyar Specialitások boltjától a magyar klubig Szeptember végén volt szerencsém közel a német határnál meglátogatni e festői szépségű és világhírű nyugat-csehországi várost. Felkeltette érdeklődésemet, hogy számomra meglepő módon itt is élnek magyarok. Két csodálatos napot töltöttem a városban Turay Erzsébet elnök asszony és Kalinová Valika társaságában. Ott létem alatt a beszélgetések és a városban tett séták során betekintést nyerhettem a helyi magyar szervezet életébe. Az ott tartózkodásom célja az volt, hogy egy interjú keretében bemutassam a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének legfiatalabb magyar tagszervezetét, amely ez év elején alakult meg. Karlovy Vary központja János: Hogyan indult a helyi magyar szervezet alakulása? Erzsébet: Lényegében, amikor ideköltöztünk a csehországi Karlovy Vary-ba, akkor az volt a fő gondunk, hogyan újra kezdeni. Úgy döntöttünk, hogy nyitunk egy boltot