Ugrás a fő tartalomra


RECEPTEK A MAGYAR KONYHÁBÓL VII.



"Receptek a Magyar konyhából, avagy végre elkezdeni megtanulni főzni"- Marton Sára


Még nincs három hete, hogy felültem a budapesti vonatra és elindultam Csehország, Ostrava irányába. Rengeteg kérdés volt a fejemben… Milyen emberek közé kerülök majd? Milyen lehet külföldön élni 9 hónapot? Mivel tudom majd legjobban segíteni a csehországi magyarok mindennapjait? De az biztosan nem jutott az eszembe, hogy talán a csehországi magyarok fognak megtanítani magyarosan főzni. Ha igazán őszinte akarok lenni, egyszerűen csak főzni…

 
Tárkonyos raguleves


Egészen különböző történetek sodorták őket ebbe az országba. Van, aki még csak pár éve, és sokan vannak, akik több tíz éve élnek itt. Közös bennük, hogy fontosnak tartják a saját kultúrájukat, azt, hogy rendszeresen együtt legyenek, magyarul beszéljenek, együtt énekeljenek és egyenek egy jó magyaros ételt. És persze, hogy igyanak egy (esetleg kettő,olykor három) jó hazai pálinkát. Ezekre a főzésekre havonta kerítenek sort. A szeptemberi volt a hetedik, nekem pedig az első. Nagyon jól éreztem magam! Már reggel összejöttünk pár daloskedvű asszonnyal, hogy mire mindenki a klubba ér, szépen meg legyen terítve és kész legyen az ebéd. Na persze én csak kukta voltam. Nincs kétség, profik közé keveredtem! Együtt szeltük apró karikákra a kolbászt, pucoltuk a gombát, a répát, kockáztuk a krumplit, szagattuk a galuskát a fortyogó levesbe és kevergettük a tarhonyát, ami Nekünk olyan természetes, hogy megtaláljuk még a legkisebb boltok polcain is, de Csehországban a beszerzése nem is olyan egyszerű. A végeredmény isteni finom lett!
A menü a következő volt:
·       Tárkonyos csirkeraguleves, pásztortarhonya (HU)
·       Kureci ragupolivka estragonem, pastyrska tarhona (CZ)
·       Chicken soup with tarragon, shepherd barley (ENG)
Igen, igen… méghozzá három nyelven! Hiszen az esemény tárt karokkal várja, azokat a külföldi érdeklődőket, akik csak egyszerűen kiváncsiak a magyar konyhára és szívesen hallanak magyar szót. Voltak csehek, szlovákok, angolok, finnek na és persze mi. Azt gondolom, hogy ez a közös főzés és evés, remek lehetőség azoknak a fiataloknak is, akiknek felmenőik magyarok de már nem gyakorolják aktívan a magyar beszédet, mivel többségük anyanyelve cseh. Otthon, a barátokkal, az iskolában vagy a munkahelyen nagyrészt csehül beszélnek. Itt viszont, ha csak ebben a pár órában is, de foglalkoznak a kultúrájukkal.
Az ebéd utáni szieszta helyett egy J.S. Bach Suit-el próbáltam helyettesíteni a csendes pihenőt. Remélem arra a pár percre jó volt hátradőlni és hallgatni a zenét, ami persze lehetett volna pontosabb is, szebb is, de örömmel töltött el, hogy mosolyt csaltam néhányuk arcára. Meg kell említenem, hogy az ezután következő rövid cselló tanítás során találkoztam pár igéretes és lelkes fiatallal is!:) A csellózást megelőzően az ostravai Csalogányok színesítették az estét. Az asszonyok egymásba karoltak, énekeltek lassút is gyorsat is, megtáncoltatták a legfiatalabb, a most 2 éves Eliskát és közben széles mosoly volt az arcukon. De nem csak Nekik! A legidősebbnek, a legfiatalabbnak, a külföldinek, a magyarnak egyaránt. Miközben hallgattam őket és is csak mosolyogni tudtam és azon gondolkoztam, hogy ugye nekem is lesznek 50-60 év múlva ilyen jókedéjű dalos barátaim? Remélem, hogy igen…
Az Ostrava-i Csalogányok és a kis Eliska

Az étlapon szereplő ételek elkészítése nagyon egyszerű. A hozzávalók 4 személyre:
Tárkonyos csirkeraguleves 
- 2 db csirkemell
- 3 db sárgarépa
- 2 db fehérrépa
- 1/4 kg gomba
- egy fej vöröshagyma
- 1/2 liter főzőtejszín
- 2db db tojás
- és annyi liszt amennyit felvesz és tárkonylevél
Pásztortarhonya
A jó magyarosan elkészített pásztortarhonya
- 1/2 kg tarhonya
- 1/2 kg disznóhús
- 20 dkg füstölt kolbász
- 30 dkg szalonna
- 3 fej nagyobb hagyma
- 4 db nagy burgonya
Az említett ételek elkészítésének módját bemutató videó az alábbi linkre kattintva elérhető:
A bejegyzést készítette: Marton Sára, Jenei János és Bors-Fiszli Edit

 


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Erdély az ízek birodalma II.

Barangolás Udvarhelyszéken és a Sóvidéken
Másnap a reggelit követően a Székelyudvarhelyhez közeli szejkefürdői forrásnál álltunk meg kortyolva egyet a gyógyvízből, majd pedig a borvízmúzeumba vittek el minket erdélyi barátaink. A múzeumban még a mai napig látható Orbán Balázs szobra, az ő neve szorosan összekapcsolódik Szejke-fürdővel, amellett hogy fényképeivel megörökítette a kor természeti, épített és néprajzi örökségét, felvirágoztatta az ottani fürdő kultúrát is. A rossz időjárási körülményekre való tekintettel sajnos nem tudtunk felmenni a Hargitára, a székelyek szent hegyére, így helyette a parajdi sóbánya felé vettük az irányt. Útközben megálltunk Tamási Áron sírjánál Farkaslakán, ő az egyike a három Áronnak, akire a székelység a mai napig nagyon büszke, ahogy egy ottani mondás tartja: „Tamási Áron, Márton Áron és Gábor Áron/ Székely népünk büszkesége mind a három”.

Ki is volt Tamási Áron? Író, neki köszönhetjük az Ábel trilógiát és nem mellesleg ő volt, aki a székely nyelvjárá…

Erdély az ízek birodalma I.

Erdély, az óriások földje, ahol a hegyek a felhőket érik. A mellettünk elsuhanó vidék olyan, mint egy szépen megfestett tájkép, ahol a részletek tökéletes színkavalkáddá állnak össze. Magasabbnál magasabb hegyek vidéke ez, amit a természet gyönyörű zöld színű, sűrű, erdős mintákkal tarkított szőnyege borít. Erdők és határtalan, napfényben úszó zöld, kövér mezők, amelyeken csordák legelésznek, ahol a dombokra a folyamatosan vándorló fehér felhők árnyéka vetül. Amikor visszagondolok az ott töltött egy hétre, ezek a képek villannak emlékezetembe. Azonkívül, hogy bejártuk Erdély egy kis szegletét, még az ottani ízekbe is sikerült belekóstolnunk. De ne rohanjunk ennyire előre, kezdem a legelején! 
„Esőhozók”
Egy szürke, borongós, esős nyári kora reggelen Bors-Fiszli Editke, Bors István és e sorok írója magunk mögött hagytuk a régmúltat idéző rozsdás gyárkémények, kohók és bányák világát, a mi Osztravánkat. Ezerháromszáz kilométer állt előttünk, a szomorkás esős időjárás végigkísért minket …

Egy fél évnyi AED tevékenység, röviden és tömören

Egy fél évnyi AED tevékenység, röviden és tömören     Szeretett Prágánkban az új szemeszter még csak jövőnek számított szeptember végén, az idén 60 éves AED héttagú képviselete, beleértve az új elnökségi tagokat viszont már elkezdte a munkát, egy szinttel feljebb, a Diákhálózat Hallgatói parlamentjén. Ja, már miután odaértünk, mert nem csak egy autónk veszett el… 
     Azzal a lelkesedéssel estünk neki rögtön hétfőn a saját rendezvényeink tervezéséhez is, új tagokkal bővülve. És ez meg is mutatkozott a nyitógyűlésen: „50 perc alatt megszerveztünk egy egész szemesztert, ez má’ valami!” És még mindig ugyanezzel a lendülettel pár nap múlva meg is nyitottuk a szemesztert egy kellemes kis sörözés keretein belül. Voltak új arcok, meg új nevek, aztán már csak össze kellett rakni őket…
     Két héttel később, a brünni Kafedik Mega7vége nevű rendezvénye után vasárnap természetesen teljesen fitten találkoztunk a Prágai Magyar Katolikus Lelkészség (azóta már plébánia lett) udvarán délelőtt a tanév…