Skip to main content


RECEPTEK A MAGYAR KONYHÁBÓL VII.



"Receptek a Magyar konyhából, avagy végre elkezdeni megtanulni főzni"- Marton Sára


Még nincs három hete, hogy felültem a budapesti vonatra és elindultam Csehország, Ostrava irányába. Rengeteg kérdés volt a fejemben… Milyen emberek közé kerülök majd? Milyen lehet külföldön élni 9 hónapot? Mivel tudom majd legjobban segíteni a csehországi magyarok mindennapjait? De az biztosan nem jutott az eszembe, hogy talán a csehországi magyarok fognak megtanítani magyarosan főzni. Ha igazán őszinte akarok lenni, egyszerűen csak főzni…

 
Tárkonyos raguleves


Egészen különböző történetek sodorták őket ebbe az országba. Van, aki még csak pár éve, és sokan vannak, akik több tíz éve élnek itt. Közös bennük, hogy fontosnak tartják a saját kultúrájukat, azt, hogy rendszeresen együtt legyenek, magyarul beszéljenek, együtt énekeljenek és egyenek egy jó magyaros ételt. És persze, hogy igyanak egy (esetleg kettő,olykor három) jó hazai pálinkát. Ezekre a főzésekre havonta kerítenek sort. A szeptemberi volt a hetedik, nekem pedig az első. Nagyon jól éreztem magam! Már reggel összejöttünk pár daloskedvű asszonnyal, hogy mire mindenki a klubba ér, szépen meg legyen terítve és kész legyen az ebéd. Na persze én csak kukta voltam. Nincs kétség, profik közé keveredtem! Együtt szeltük apró karikákra a kolbászt, pucoltuk a gombát, a répát, kockáztuk a krumplit, szagattuk a galuskát a fortyogó levesbe és kevergettük a tarhonyát, ami Nekünk olyan természetes, hogy megtaláljuk még a legkisebb boltok polcain is, de Csehországban a beszerzése nem is olyan egyszerű. A végeredmény isteni finom lett!
A menü a következő volt:
·       Tárkonyos csirkeraguleves, pásztortarhonya (HU)
·       Kureci ragupolivka estragonem, pastyrska tarhona (CZ)
·       Chicken soup with tarragon, shepherd barley (ENG)
Igen, igen… méghozzá három nyelven! Hiszen az esemény tárt karokkal várja, azokat a külföldi érdeklődőket, akik csak egyszerűen kiváncsiak a magyar konyhára és szívesen hallanak magyar szót. Voltak csehek, szlovákok, angolok, finnek na és persze mi. Azt gondolom, hogy ez a közös főzés és evés, remek lehetőség azoknak a fiataloknak is, akiknek felmenőik magyarok de már nem gyakorolják aktívan a magyar beszédet, mivel többségük anyanyelve cseh. Otthon, a barátokkal, az iskolában vagy a munkahelyen nagyrészt csehül beszélnek. Itt viszont, ha csak ebben a pár órában is, de foglalkoznak a kultúrájukkal.
Az ebéd utáni szieszta helyett egy J.S. Bach Suit-el próbáltam helyettesíteni a csendes pihenőt. Remélem arra a pár percre jó volt hátradőlni és hallgatni a zenét, ami persze lehetett volna pontosabb is, szebb is, de örömmel töltött el, hogy mosolyt csaltam néhányuk arcára. Meg kell említenem, hogy az ezután következő rövid cselló tanítás során találkoztam pár igéretes és lelkes fiatallal is!:) A csellózást megelőzően az ostravai Csalogányok színesítették az estét. Az asszonyok egymásba karoltak, énekeltek lassút is gyorsat is, megtáncoltatták a legfiatalabb, a most 2 éves Eliskát és közben széles mosoly volt az arcukon. De nem csak Nekik! A legidősebbnek, a legfiatalabbnak, a külföldinek, a magyarnak egyaránt. Miközben hallgattam őket és is csak mosolyogni tudtam és azon gondolkoztam, hogy ugye nekem is lesznek 50-60 év múlva ilyen jókedéjű dalos barátaim? Remélem, hogy igen…
Az Ostrava-i Csalogányok és a kis Eliska

Az étlapon szereplő ételek elkészítése nagyon egyszerű. A hozzávalók 4 személyre:
Tárkonyos csirkeraguleves 
- 2 db csirkemell
- 3 db sárgarépa
- 2 db fehérrépa
- 1/4 kg gomba
- egy fej vöröshagyma
- 1/2 liter főzőtejszín
- 2db db tojás
- és annyi liszt amennyit felvesz és tárkonylevél
Pásztortarhonya
A jó magyarosan elkészített pásztortarhonya
- 1/2 kg tarhonya
- 1/2 kg disznóhús
- 20 dkg füstölt kolbász
- 30 dkg szalonna
- 3 fej nagyobb hagyma
- 4 db nagy burgonya
Az említett ételek elkészítésének módját bemutató videó az alábbi linkre kattintva elérhető:
A bejegyzést készítette: Marton Sára, Jenei János és Bors-Fiszli Edit

 


Comments

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar

Gondolatok a Prágai Magyar Bálról

A bársonyos forradalmat követő időszakban alakult szervezet, mely céljául tűzte ki a csehországi magyarság egyesületi formában történő összefogását és kulturális programjainak megszervezését, már egy évvel megalakulás után, 1992-ben megrendezte a Prágai Magyar Bált. Ennek helyszíne a Vinohrady városrész (Prága 2) Vasutas Kultúrháza volt. A sikeres kezdetet további bálok követték a smíchovi (Prága 5) Nemzeti Házban. Ezek a rendezvények a későbbiekben már nemcsak a prágai helyi szervezet különböző generációinak jelentett kulturális és szórakozási élményt, hanem rendszeres találkozási lehetőséget biztosított más helyi szervezetek tagjainak is a báli együttlét szabadabb, kötetlenebb körülményei között. Nagy örömünkre szolgál, hogy más helyi egyesületekre (Brünn, Ostrava) is hatással volt a prágai bál, és immár ők is rendszeresen szerveznek hasonló eseményt, a novemberi Katalin bált.   Nagy előrelépést jelentett a bál helyszínének áthelyezése Prága központjába, a repreze