Ugrás a fő tartalomra

Márton Áronra emlékeztünk a prágai CsMMSz gyűlésén




2016. szeptember 23-án Márton Áron erdélyi püspökre emlékeztünk születésének 120. évfordulója alkalmából a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének rendkívüli taggyűlésén.


A gyűlést Szaló Béla, a CsMMSz prágai alapszervezetének elnöke nyitotta meg. A köszöntőbeszéd után a jelenlegi vezetőségi tagok szavazással való megerősítése következett, majd a Petőfi Sándor Program prágai ösztöndíjasaként előadást tartottam Márton Áronról és az emlékévről. Szó volt életének fontosabb eseményeiről, a személye körül szövődött legendákról, a közbenjárásának tulajdonított csodáról és a jelenleg is folyamatban lévő boldoggá avatási perről is. Az előadást követően 18.00-kor ünnepélyes gyertyagyújtásra került sor, majd a megemlékezést a Márton Áron szentté avatásáért szóló imával zártuk:




"Istenünk,
te Áron püspököt arra választottad ki,
hogy igazságodnak őre,
az üldözötteknek védelmezője
és népednek jó pásztora legyen.
Add,
hogy mielőbb szentjeid között tisztelhessük,
tanítása és példája világító Jel legyen mindannyiunk számára."



Márton Áron élete
  Márton Áron az erdélyi Csíkszentdomokoson született 1896-ban. Érettségi után megkapta a katonai behívót. A szolgálat alatt négyszer meg is sebesült. A háború végeztével hazatért, és önálló gazdálkodásba kezdett, de hamarosan rájött, hogy Isten őt más munkára hívta. Így 1920 őszén a Gyulafehérvári Papneveldébe került. 1924. április 19-én diákonussá, majd július 6-án pappá szentelte Majláth Gusztáv Károly, erdélyi püspök. Ezt követően volt káplán Gyergyószentmiklóson, hittanár a marosvásárhelyi gimnáziumban, a fiúnevelde igazgatóhelyettese, majd 1938. december 24-én XI. Piusz pápa gyulafehérvári püspökké nevezte ki Márton Áront, 1939. február 12-én szentelték fel.
  Az erdélyi püspök híres volt karakán kiállásáról és véleményvállalásáról. Tiltakozott a háború ellen, és felemelte hangját a zsidók deportálása kapcsán is.. Válaszul a Kolozsvár rendőrkapitánya kiutasította a városból.
  1941. júniusában egy csellel sikerült a püspököt letartóztatni: a taxi, amit a vonatállomásra való kiszállításhoz hívtak, út közben motorhibát színlelt. Épp arra jártak autóval a civilruhás rendőrök, akik készséggel felajánlották segítségüket. Később természetesen kiderült, hogy a céljuk Márton Áron letartóztatása volt, és Nagyszebenbe vitték. Vizsgálati fogságot és több börtönt is megjárt, majd 1951, július 13-án a bukaresti törvényszék életfogytiglani börtönre ítélte.
   Később Márton Áron helyzete Groza miniszterelnök idején enyhült, a vizsgálati fogságból átkerült egy volt bojár villába állandó őrizet alá.
   1955. február 2-án a püspököt szabadlábra bocsátották, aminek hívei rendkívül örültek. Ez annyira zavarta a hatóságokat, hogy kiszabadulása után egy évvel házi őrizetre ítélték azzal az ürüggyel, hogy "zavart keltett az emberek között". Ezzel megkezdődött palotafogsága, amely 11 évig tartott, 1967-ben oldották fel.




 
  Márton Áront halála előtt néhány hónappal, 1980. április 2-án, püspöki működésének 42. évében II. János Pál pápa felmentette az egyházmegye kormányzása alól, mert ezt az idős főpap, egészségi állapotára való tekintettel, már harmadszor kérte. 1980. szeptember 29-én sok szenvedés után, életének 85. évében hunyt el.



(Az életrajzi adatok forrása: http://www.martonaron2016.hu/marton-aron-elete)

  


    Márton Áron szentté avatási pere jelenleg is folyamatban van.  Ahogy az Áron püspök életéről szóló videóban is elhangzik: "az egyház holtuk után is megdolgoztatja szentjeit". Ennek megfelelően a szentté avatás feltétele többek között az, hogy az adott személy közbenjárásának tulajdonítható legyen egy csoda.
  Jelenleg épp egy brassói fiatalember csodálatos gyógyulásának a kivizsgálása zajlik. Rákos daganattal műtötték meg, és az orvosok nem sok esélyt láttak arra, hogy megéli a másnap reggelt. A fiatalember plébánosa és a hívek is Márton Áronhoz imádkoztak, kérték közbenjárását a gyógyulásáért. Ma tünetmentesen éli mindennapjait, az orvosok nem tudnak tudományos magyarázatot adni a felépülésére.


A Márton Áron emlékévről az alábbi linkeken található még bővebb információ:




Márton Áron, mint püspök, mint ember, mint közbenjáró - legyen példa számunkra is.


 A bejegyzést készítette: Demján Izabella

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Erdély az ízek birodalma II.

Barangolás Udvarhelyszéken és a Sóvidéken
Másnap a reggelit követően a Székelyudvarhelyhez közeli szejkefürdői forrásnál álltunk meg kortyolva egyet a gyógyvízből, majd pedig a borvízmúzeumba vittek el minket erdélyi barátaink. A múzeumban még a mai napig látható Orbán Balázs szobra, az ő neve szorosan összekapcsolódik Szejke-fürdővel, amellett hogy fényképeivel megörökítette a kor természeti, épített és néprajzi örökségét, felvirágoztatta az ottani fürdő kultúrát is. A rossz időjárási körülményekre való tekintettel sajnos nem tudtunk felmenni a Hargitára, a székelyek szent hegyére, így helyette a parajdi sóbánya felé vettük az irányt. Útközben megálltunk Tamási Áron sírjánál Farkaslakán, ő az egyike a három Áronnak, akire a székelység a mai napig nagyon büszke, ahogy egy ottani mondás tartja: „Tamási Áron, Márton Áron és Gábor Áron/ Székely népünk büszkesége mind a három”.

Ki is volt Tamási Áron? Író, neki köszönhetjük az Ábel trilógiát és nem mellesleg ő volt, aki a székely nyelvjárá…

Erdély az ízek birodalma I.

Erdély, az óriások földje, ahol a hegyek a felhőket érik. A mellettünk elsuhanó vidék olyan, mint egy szépen megfestett tájkép, ahol a részletek tökéletes színkavalkáddá állnak össze. Magasabbnál magasabb hegyek vidéke ez, amit a természet gyönyörű zöld színű, sűrű, erdős mintákkal tarkított szőnyege borít. Erdők és határtalan, napfényben úszó zöld, kövér mezők, amelyeken csordák legelésznek, ahol a dombokra a folyamatosan vándorló fehér felhők árnyéka vetül. Amikor visszagondolok az ott töltött egy hétre, ezek a képek villannak emlékezetembe. Azonkívül, hogy bejártuk Erdély egy kis szegletét, még az ottani ízekbe is sikerült belekóstolnunk. De ne rohanjunk ennyire előre, kezdem a legelején! 
„Esőhozók”
Egy szürke, borongós, esős nyári kora reggelen Bors-Fiszli Editke, Bors István és e sorok írója magunk mögött hagytuk a régmúltat idéző rozsdás gyárkémények, kohók és bányák világát, a mi Osztravánkat. Ezerháromszáz kilométer állt előttünk, a szomorkás esős időjárás végigkísért minket …

Egy fél évnyi AED tevékenység, röviden és tömören

Egy fél évnyi AED tevékenység, röviden és tömören     Szeretett Prágánkban az új szemeszter még csak jövőnek számított szeptember végén, az idén 60 éves AED héttagú képviselete, beleértve az új elnökségi tagokat viszont már elkezdte a munkát, egy szinttel feljebb, a Diákhálózat Hallgatói parlamentjén. Ja, már miután odaértünk, mert nem csak egy autónk veszett el… 
     Azzal a lelkesedéssel estünk neki rögtön hétfőn a saját rendezvényeink tervezéséhez is, új tagokkal bővülve. És ez meg is mutatkozott a nyitógyűlésen: „50 perc alatt megszerveztünk egy egész szemesztert, ez má’ valami!” És még mindig ugyanezzel a lendülettel pár nap múlva meg is nyitottuk a szemesztert egy kellemes kis sörözés keretein belül. Voltak új arcok, meg új nevek, aztán már csak össze kellett rakni őket…
     Két héttel később, a brünni Kafedik Mega7vége nevű rendezvénye után vasárnap természetesen teljesen fitten találkoztunk a Prágai Magyar Katolikus Lelkészség (azóta már plébánia lett) udvarán délelőtt a tanév…