Skip to main content

Márton Áronra emlékeztünk a prágai CsMMSz gyűlésén




2016. szeptember 23-án Márton Áron erdélyi püspökre emlékeztünk születésének 120. évfordulója alkalmából a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének rendkívüli taggyűlésén.


A gyűlést Szaló Béla, a CsMMSz prágai alapszervezetének elnöke nyitotta meg. A köszöntőbeszéd után a jelenlegi vezetőségi tagok szavazással való megerősítése következett, majd a Petőfi Sándor Program prágai ösztöndíjasaként előadást tartottam Márton Áronról és az emlékévről. Szó volt életének fontosabb eseményeiről, a személye körül szövődött legendákról, a közbenjárásának tulajdonított csodáról és a jelenleg is folyamatban lévő boldoggá avatási perről is. Az előadást követően 18.00-kor ünnepélyes gyertyagyújtásra került sor, majd a megemlékezést a Márton Áron szentté avatásáért szóló imával zártuk:




"Istenünk,
te Áron püspököt arra választottad ki,
hogy igazságodnak őre,
az üldözötteknek védelmezője
és népednek jó pásztora legyen.
Add,
hogy mielőbb szentjeid között tisztelhessük,
tanítása és példája világító Jel legyen mindannyiunk számára."



Márton Áron élete
  Márton Áron az erdélyi Csíkszentdomokoson született 1896-ban. Érettségi után megkapta a katonai behívót. A szolgálat alatt négyszer meg is sebesült. A háború végeztével hazatért, és önálló gazdálkodásba kezdett, de hamarosan rájött, hogy Isten őt más munkára hívta. Így 1920 őszén a Gyulafehérvári Papneveldébe került. 1924. április 19-én diákonussá, majd július 6-án pappá szentelte Majláth Gusztáv Károly, erdélyi püspök. Ezt követően volt káplán Gyergyószentmiklóson, hittanár a marosvásárhelyi gimnáziumban, a fiúnevelde igazgatóhelyettese, majd 1938. december 24-én XI. Piusz pápa gyulafehérvári püspökké nevezte ki Márton Áront, 1939. február 12-én szentelték fel.
  Az erdélyi püspök híres volt karakán kiállásáról és véleményvállalásáról. Tiltakozott a háború ellen, és felemelte hangját a zsidók deportálása kapcsán is.. Válaszul a Kolozsvár rendőrkapitánya kiutasította a városból.
  1941. júniusában egy csellel sikerült a püspököt letartóztatni: a taxi, amit a vonatállomásra való kiszállításhoz hívtak, út közben motorhibát színlelt. Épp arra jártak autóval a civilruhás rendőrök, akik készséggel felajánlották segítségüket. Később természetesen kiderült, hogy a céljuk Márton Áron letartóztatása volt, és Nagyszebenbe vitték. Vizsgálati fogságot és több börtönt is megjárt, majd 1951, július 13-án a bukaresti törvényszék életfogytiglani börtönre ítélte.
   Később Márton Áron helyzete Groza miniszterelnök idején enyhült, a vizsgálati fogságból átkerült egy volt bojár villába állandó őrizet alá.
   1955. február 2-án a püspököt szabadlábra bocsátották, aminek hívei rendkívül örültek. Ez annyira zavarta a hatóságokat, hogy kiszabadulása után egy évvel házi őrizetre ítélték azzal az ürüggyel, hogy "zavart keltett az emberek között". Ezzel megkezdődött palotafogsága, amely 11 évig tartott, 1967-ben oldották fel.




 
  Márton Áront halála előtt néhány hónappal, 1980. április 2-án, püspöki működésének 42. évében II. János Pál pápa felmentette az egyházmegye kormányzása alól, mert ezt az idős főpap, egészségi állapotára való tekintettel, már harmadszor kérte. 1980. szeptember 29-én sok szenvedés után, életének 85. évében hunyt el.



(Az életrajzi adatok forrása: http://www.martonaron2016.hu/marton-aron-elete)

  


    Márton Áron szentté avatási pere jelenleg is folyamatban van.  Ahogy az Áron püspök életéről szóló videóban is elhangzik: "az egyház holtuk után is megdolgoztatja szentjeit". Ennek megfelelően a szentté avatás feltétele többek között az, hogy az adott személy közbenjárásának tulajdonítható legyen egy csoda.
  Jelenleg épp egy brassói fiatalember csodálatos gyógyulásának a kivizsgálása zajlik. Rákos daganattal műtötték meg, és az orvosok nem sok esélyt láttak arra, hogy megéli a másnap reggelt. A fiatalember plébánosa és a hívek is Márton Áronhoz imádkoztak, kérték közbenjárását a gyógyulásáért. Ma tünetmentesen éli mindennapjait, az orvosok nem tudnak tudományos magyarázatot adni a felépülésére.


A Márton Áron emlékévről az alábbi linkeken található még bővebb információ:




Márton Áron, mint püspök, mint ember, mint közbenjáró - legyen példa számunkra is.


 A bejegyzést készítette: Demján Izabella

Comments

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar
A Karlovy Vary-i Magyar Alapszervezet megalakulása, avagy a Magyar Specialitások boltjától a magyar klubig Szeptember végén volt szerencsém közel a német határnál meglátogatni e festői szépségű és világhírű nyugat-csehországi várost. Felkeltette érdeklődésemet, hogy számomra meglepő módon itt is élnek magyarok. Két csodálatos napot töltöttem a városban Turay Erzsébet elnök asszony és Kalinová Valika társaságában. Ott létem alatt a beszélgetések és a városban tett séták során betekintést nyerhettem a helyi magyar szervezet életébe. Az ott tartózkodásom célja az volt, hogy egy interjú keretében bemutassam a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének legfiatalabb magyar tagszervezetét, amely ez év elején alakult meg. Karlovy Vary központja János: Hogyan indult a helyi magyar szervezet alakulása? Erzsébet: Lényegében, amikor ideköltöztünk a csehországi Karlovy Vary-ba, akkor az volt a fő gondunk, hogyan újra kezdeni. Úgy döntöttünk, hogy nyitunk egy boltot