Ugrás a fő tartalomra

Olmütz magyar múltja



   Október 6-án Olomoucon (Olmützben) jártam a CsMMSz helyi alapszervezetének klubtalálkozója alkalmából. Az összejövetelen megemlékezés keretén belül előadást tartottam az aradi vértanúkról emléknapjuk és Batthyánynak a városhoz kötődő különös kapcsolódása alkalmából, illetve szó volt az '56-os forradalomról is.
   Ezt a beszámolót viszont a város magyar vonatkozásainak szentelem – mert bizony van minek.
   Még a gyűlés előtt kedves idegenvezetőm (az alapszervezeti elnök, Nagy Sándor) irányításával körbejártuk a város egy részét, amit másnap délelőtt folytattunk. Még a szitáló eső sem szegte kedvünket.
   Olomouc – archaikus magyar neve Alamóc  – a Morva folyó mentén fekszik. Olmütz néven egészen a második világháborúig németek által lakott város volt. Ma jellegzetes műemléke az érseki székesegyház, a Szent Vencel dóm. Itt nyugszik III. Vencel cseh és magyar király, akit 1306-ban Olmützben gyilkoltak meg. Valamint ebben a dómban kiáltotta ki a cseh és morva nemesség egy része Hunyadi Mátyást királyukká 1469-ben, miután Morvaországot is elfoglalta. 1479-ben a cseh és a lengyel királyokkal egyetemben (Mátyás, Ulászló és Kázmér) megerősítették az 1478-ban kötött békét az olmützi szerződéssel. A cseh és a magyar uralkodó egyezségét a tevékenységi régiók felosztásáról külön kötötték meg. Ezt a cseh kétfarkú fehér oroszlánt, illetve a Hunyadiak és Magyarország címerét kombináló emléktábla örökíti meg, amely ma is látható a Morva Színház falán.
Az olmützi szerződés emléktáblája

   Városi sétánk közben továbbhaladva megnéztük a – aznap számunkra, magyarok számára különösen aktuális jelentőségű – bírósági épületet, melyben az első magyar miniszterelnökünk, gróf Batthyány Lajos raboskodott az 1848-as forradalom következményeként.
Az olomouci bíróság épülete napjainkban
Az osztrák katonai rendőrség 1849. január 8-án tartóztatta le, majd a közeledő magyar seregek elől Pozsonyba, később Olmützbe vitték, ahol a helyi törvényszék ítélte kötél általi halálra. Esetében a bíróság még a Bécsben hozott szabályt is megsértette, hiszen a felelősségre vonás csak az 1848. október 3., tehát az Országgyűlés feloszlatása után elkövetett cselekményekre vonatkozhatott volna, Batthyány viszont ekkor már lemondott tisztségéről. A vádat és a védelmet is ellátó hadbíró alaposan megindokolt kegyelmi kérvénye Haynau elé került, aki október 5-én megerősítette az ítéletet. A kivégzést (a tizenhárom aradi vértanúval együtt) október 6-ára, a bécsi forradalom és Latour halálának évfordulójára időzítették. Batthyány előző éjjel a hozzá becsempészett tőrrel nyakon szúrta magát, és bár életét megmentették, nem lehetett felakasztani. A helyi parancsnok saját hatáskörben "porra és golyóra" változtatta az ítéletet, ami miatt később Haynau idegrohamot kapott. A gróf nem engedte, hogy bekössék a szemét, és maga vezényelt tüzet a katonáknak, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: "Allez Jäger, éljen a haza". Holttestét a ferenciek kriptájába temették, innen 1870-ben vitték országos gyászpompával a Kerepesi úti temető mauzóleumába. Kivégzésének helyén áll a Batthyány-örökmécses, amely a szabadság jelképévé vált.
Bolyai János emléktáblája
            


 Jó pár utcával és kanyarral odébb pedig már az egyik leghíresebb magyar matematikusunk, a "geometria Kopernikusza", Bolyai János emléktáblájába botlunk. És hogy ő hogyan került Olmützbe? Katonatisztként fordult meg a városban. 1832-ben Lembergből Olmützbe helyezték, de út közben szolgálati balesetet szenvedett, aminek következtében agyrázkódással ápolták. Az emléktáblát az olmützi magyarok közössége avatta fel az egykori kaszárnya falán 2004-ben cseh és magyar katonai kezdeményezésre.






   Másnap délelőtt utunk Olmütztől körülbelül a 40 km-re található Mírovba vezetett, ahol gróf Esterházy János emléktáblája áll az egykori rabtemetőben, Csehország legjelentősebb magyar mártír politikusa volt. Esterházy János az 1930-40-es években a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért küzdött. A második világháború alatt a szlovák parlamentben harmadmagával, de egyetlen magyar képviselőként nem szavazta meg az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálását elrendelő törvénytervezetet. Ez számára a politikai öngyilkossággal lett volna egyenlő. 
A mírovi várbörtön távoli látképe
A II. világháború után letartóztatták, majd a csehszlovák hatóságok átadták a szovjet titkosszolgálatnak. 10 év kényszermunkára Gulag-táborba küldték. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte, a vád szerint a fasizmussal való együttműködésért. Később elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Lett volna alkalma megszökni, de nem élt a lehetőséggel, mondván, hogy ő nem bűnös, nincs miért menekülnie. Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették. A súlyosan beteg Esterházy a mírovi várbörtönben halt meg 1957. március 8-án. A börtönparancsnok nem adta ki hamvait a családnak. Mivel 2007 őszéig nem volt köztudott, hol van eltemetve, a csehországi magyarok 1998-ban jelképes síremléket állítottak neki a helyi rabtemetőben. 
Gróf Esterházy János emléktáblája a mírovi rabtemetőben
Cseh történészek kiderítették, hogy Esterházy János urnája a prágai Motol nevű köztemető tömegsírjában található. A motoli emlékműre 2011 őszén, születésének 110. évfordulóján került fel Esterházy János neve. Esterházyt eddig sem Szlovákia, sem Csehország nem volt hajlandó rehabilitálni, így a néhai politikust papíron továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván.
   Végezetül pedig történelmi sétánk során visszatérünk Olmütz központjába, és bár nem köthető a magyarsághoz, de mindenképp említésre méltó a Főtéren található Szentháromság-oszlop.
Az UNESCO Világörökséget hirdető tábla
 


Azon kívül, hogy csodaszép, 2000-ben felvételt nyert az UNESCO Világörökségi Listára. A 35 méter magas alkotás egy barokk stílusú szoborcsoportból áll össze, ami 1716 és 1754 között épült az Úr dicsőségére és a hála kifejezésére, hogy véget ért a pestis Morvaországban. 

A Szentháromság-oszlop Olomoucon




Az oszlopot a Szentháromságot ábrázoló aranyozott réz-szoborcsoport dominálja.  A szoboralkotást 18 szent és 12 lámpást hordozó alakjának szobra valamint 6 apostol félalakos domborművének együttese alkotja. A Szűz Mária Mennybemenetelének szoborcsoportja az oszlop központi helyét foglalja el. A szemfülesek még egy aranyozott puskagolyót is felfedezhetnek a műemléken. Az oszlopon belül egy kis kápolna található.
           
         





   Az ilyen megállók, visszaemlékezések, utak nélkül talán nem is tudnánk, hogy Csehország valójában mennyire magyar. És hogy tényleg mindenhol ott vagyunk a világban.


A bejegyzést készítette: Demján Izabella

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ.
Editke:A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar ízeket fogjuk bemutatni az …

Egy fél évnyi AED tevékenység, röviden és tömören

Egy fél évnyi AED tevékenység, röviden és tömören     Szeretett Prágánkban az új szemeszter még csak jövőnek számított szeptember végén, az idén 60 éves AED héttagú képviselete, beleértve az új elnökségi tagokat viszont már elkezdte a munkát, egy szinttel feljebb, a Diákhálózat Hallgatói parlamentjén. Ja, már miután odaértünk, mert nem csak egy autónk veszett el… 
     Azzal a lelkesedéssel estünk neki rögtön hétfőn a saját rendezvényeink tervezéséhez is, új tagokkal bővülve. És ez meg is mutatkozott a nyitógyűlésen: „50 perc alatt megszerveztünk egy egész szemesztert, ez má’ valami!” És még mindig ugyanezzel a lendülettel pár nap múlva meg is nyitottuk a szemesztert egy kellemes kis sörözés keretein belül. Voltak új arcok, meg új nevek, aztán már csak össze kellett rakni őket…
     Két héttel később, a brünni Kafedik Mega7vége nevű rendezvénye után vasárnap természetesen teljesen fitten találkoztunk a Prágai Magyar Katolikus Lelkészség (azóta már plébánia lett) udvarán délelőtt a tanév…

Márciusi mulatságok 2018

Együtt mulattak a felvidéki magyar diákok Prágában
     A prágai Ady Endre Diákkör 2018 március 8-10. között rendezte meg a már tradícióvá vált háromnapos nagyszabású rendezvénysorozatát. A Márciusi Mulatságok egy 1990 óta minden évben megrendezésre kerülő háromnapos rendezvénysorozat, melynek célja, hogy a Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban tanuló felvidéki magyar diákok találkozzanak, közösen szórakozzanak, ápolják a személyes baráti és szervezetek közti kapcsolatokat és együtt emlékezzenek meg nemzeti ünnepünk alkalmából. Évek óta rendszeres vendégei az eseménynek a szegedi, erdélyi és vajdasági diákszervezetek képviselői is, ezzel erősítve az egész Kárpát-medencén átnyúló együttműködést.      Az idei programsorozatot a csütörtök esti hagyományos sörözés indította a Klamovka étteremben. A sörözés és beszélgetés mellett minden résztvevőnek lehetősége nyílt moldvai és gyimesi tánclépéseket tanulni, amihez a Huzavona és a Folkpakk együttesek szolgáltatták a lábalávalót.       …