Káposztásan szép az este!

RECEPTEK A MAGYAR KONYHÁBÓL XIV.

Már megint a klubban? IGEN!

Már megint főzünk? IGEN!

Csak nem Receptek  magyar konyhából? DE!

- Editke, most mondd el légy szíves négy főre a receptet.

- Jani, töltsd fel a kamerát!

- Krisztikém, vágd fel a sonkát vékony csíkokra!

- Editke, odaég a káposzta!

- Anna, de helyes az unokád!

- Marika, vihetem a levest?

     Így hangzik a főzőestünk alapkoncepciója. De kicsit komolyra fordítva a szót: ez még csak a kezdet! Ilyenfajta mondatok általában még a vendégek megérkezése előtt hangzanak el. Ugyanis a kulisszák mögött sokszor nagy a felfordulás, a munka még nagyobb, bár a lelkesedés mindig győz. Hiába, ezek vagyunk mi, a temperamentumos, igazi forróvérű magyarok.
     Ehavi ősznyitó főzőestünk sem telt el unalmasan, ugyanis itt mindig zajlanak az események. Kezdjük Editkével, aki már napokkal azelőtt elkezdte az előkészületeket. SŐT! Ő előző nap, pénteken, csak vágott, aprított, terített, mosott, stb... Honnan van benne ennyi energia? Csak nem a jó kis hazai? Szóval a lényeg a lényeg, hogy a főszakácsnőnk most sem okozott csalódást, hiszen szombaton szintén egész nap már reggeltől a klubban serte-pertélt, hogy összerittyentsen egy háromfogásos menüsort, mely a következő volt:

      Eme fogások elkészítésehez nem kis munka kellett, így Editke mint mindig, most is felkérte a kiskukták segítségét. Elsősorban Marika volt a legnagyobb segítő, viszont Irénke most nem tudott részt venni a főzésen. Helyette én ugrottam be egy kicsit segíteni, bár nem tudtam és igazából nem is akartam Irénke helyét átvenni. Most nem kaptam csipetkét gömbölygetni, viszont három üveg uborka és sok-sok sonka egy kiló szalonnával karöltve várt csak rám, hogy felvágjam őket apró szeletekre.         

   Emellett persze mentek a háttérmunkák, mint például a FELVÉTEL szó folyamatos elhangzása. De kitől is? Jaj, persze! Jani! Igen, az örökbuzgó médiazsenink ismét hozta a formáját: állj oda, fej fel, kicsit jobbra, nagy mosoly, ééééés... FELVÉTEL! Kb. így hangzott el kismilliószor a varázsszó, mire sikerült egy-egy felvételt felvenni a receptek, aktuális szituációk vagy éppen a helyzeti viszonyok lekamerázására. De ennek az eredménye egy fantasztikus videócsokor, melyem a bejegyzés alján mindenki megtalálhat.

Ééééééssss FELVÉTEL!

      És ugorjunk a következő jelenethez: délután fél négy és megérkezett az első csapat vendég. De kik is ők? Hát a szokásos partió: a cseh kiscsapat, akik az első alkalom óta mindig itt vannak. Ők megszerették, megértették a lényegét ezeknek a főzőesteknek és nagy kedvvel járnak vissza minden egyes alkalommal. Nélkülük már el sem tudnám képzelni ezeket a jóhangulatú estéket. De persze mellettük sok új arcra is akadhatunk, akik nagy kedvvel fogadták el a meghívásunkat. 

        Ezenkívül nem hagyhatjuk ki állandó klubbos tagjainkat sem, sőt még a legkisebbek is tiszteletüket tették eme estélyen. Hozzá kell, hogy tegyem, hogy az ő energiaszintük végig egy másik univerzumban volt, hiszen nem tudták elemeiket még a vacsora végére sem kiüríteni. És ez a hangulatukon nagyon is meglátszott. Ez alkalommal főleg a nagy porcelánbaba volt a favorit, melyet öltöztetni is lehetett, így a kislányok ismét nem unatkoztak. Be kell vallanom, engem is nagyon szívesen bevontok a babázás rejtelmeibe.

Igazi kishölgyek!

Egy kis mókára mindig fogékony vagyok!

      Elérkezett a fél öt, teljes a csapat, kezdődhetett a főzés. Az áltlános bemutató mellett egy kis különlegesség sem hiányozhatott: Editke és Jani bemutatták friss lovagi öltözetüket. Ehhez tudni kell, hogy mind a ketten Kokes Magdikával együtt a nyár folyamán Nyírbátorban, a Népi Ízőrző Lovagrend lovagjaivá lettek felavatva. Ennek kapcsán bemutatták hivatalos viseletüket, meghallgathattuk a történetét és jókat kacagva megtapsoltuk ezt a nemesi címet.

Marika, Editke, János és Anna

      Editkének hála ismét bemutatták az ételek eredetét és a kedveltségi szintjüket. És mi nem maradhatott ki? A pálinka! De ezt már talán meg sem kell említenem, mert ez már hozzátartozik magyar estjeinkhez. Ezután kezdőthetett az ételkóstolás: hideg meggyleves. Kíváncsi voltam az arcokra, de kellemes meglepést láttam rajtuk, Egy pont ide! Folytassuk a főétellel: hentesborsa. Ezt meg hogy fordítsuk le cseh es angol nyelvre? Na mindegy, kóstolják meg és meglátják!!- így cikáztak gondolataim. De bejött! Két pont ide. És a legvégén jöhetett a káposztástészta- hát itt már kicsit eltérő arckifejezések voltak, mert a csehek ezt a kombinációt nem nagyon tudták elképzelni, és sokuk arcán inkább kérdőjelek voltak, de ennek ellénere sok pozitív visszajelzésünk volt. Mondjuk, hogy fél pont ide! A káposztástésztánkhoz meg kell említeni, hogy Magdikánk saját kézzel gyúrta házi tojásból. Hát milyen fantsztikus! Nem igaz? 

Sertésborda készülőben

      

Hideg meggyleves

      Itt az ideje, hogy megemlítsen Demjén Izabella nevét is, akit idén a csehországi magyarság kapott a Petőfi Sándor Ösztöndíjprogram keretén belül. Kellemes csalódást okozott mindnyájunknak és nagyon örülünk, hogy munkatársunkká fogadhattuk. Az este folyamán egyrészt ismerkedett, másrészt besegített hihetetlen gyors tempójával, mert így a vendégek nem panaszkodhattak a kihűlt ételekre. Bella mellett Réka és jómagam voltunk az este folyamán a konyha erdejében elrejtőzőtt kismanók, legalábbis ami a mosogatást illeti. Ugye, milyen jó mókát lehet csapni, amikor az embernek nem csak dolgozni kell, hanem egy nagyon jó társaságban? Mentek az aranyköpések és piszkálódások rendesen, persze hölgyek módjára. Ez is egy fantasztikus példa arra, hogy mindegy az emberek mióta ismerik egymást, a jó hangulat helyzetfüggő.

          Elérkezett az este nyolc óra. Az emberek teli gyomorral ülve meghallgathattak még néhány csalogányos videót, majd szépen lassan el kezdett szállingózni..... na nem a hó!... hanem az emberek tömege hazafelé. Itt a vége, fuss el véle, egy hónap múlva ismét főzés.

Addig is jó étvágyat!

További képeket a főzésről a facebook  oldalunkon találnak: Ostravai magyarok

A főzésről készült videónkat és a recepteket a youtube csatornánkon érhetik el: Ostravai magyarok 

A bejegyzést készítette: Ivkovič Krisztina