Ugrás a fő tartalomra

Bábeli zűrzavar - egymásra hangolva

Mi az első gondolat, amit eszembe jut a 2016-os brünni Babylonfest kapcsán?
Hogy minden tiszteletem az övék.
S hogy mégis kiké?

Jelen esetben azé a 12 nemzeti kisebbségé, akik megszervezték és egyben részesei is voltak a róluk szóló egyhetes fesztiválnak (németek, görögök ukránok, oroszok, magyarok, romák, vietnámiak, szlovákok, olaszok stb.).
A brünni nemzeti kisebbségek zászlajai

A név is rendkívül találó: utalás a bibliai bábeli zűrzavarra, a nemzetiségek sokféleségére és sokszínűségére, amit bemutatnak és egyben ünnepelnek is. Ünneplik magukat és ünneplik egymást - hát nem csodálatos? Amikor együtt kell szervezni, össze kell dolgozni, kompromisszumokat kötni. Amikor temperamentumok, szokások, visszafogottságok találkoznak egymással - és gyakran saját magukkal.
Egy ilyen eseménynek lehettem részese az idei Babylonfesten szeptember 14-17. között a CsMMSz brünni alapszervezetének jóvoltából.

Detáry Attila és Miloš Kovář előadása



Elsőként egy irodalmi estbe csöppentem bele, amikor is a nemzetiségek egy-egy saját, irodalmi Nobel-díjas írójukat mutatták be egymásnak. Magyar vonatkozásban Kertész Imréről és a Sorstalanságról volt szó Detáry Attila és Miloš Kovář előadásában.





Jannis Moris band





Másnap este könnyedebbre vették a hangsúlyt, egy szabadtéri koncerttel várták az érdeklődőket, melyen a Jannis Moras band adott elő folkzenei stílusban irodalmi feldolgozásokat.








A "könnyűzene" után péntek estére jöhetett a komolyzene. A terem zsúfolásig megtelt, szinte már állóhely is alig maradt. Szem-, de leginkább fültanúi lehettünk csodás zongorajátékoknak és operettrészleteknek.
Léleknemesítő egy óra volt.
 
Zongorajáték
 Szombaton elérkezett a rendezvény zárónapja.  A legzsúfoltabb, de egyben talán legszínesebb nap is. Délután egy órakor a nemzeti kisebbségek zászlóikat lengetve felvonultak Brünn városának központjában, majd következett a folklórcsoportok színpadi fellépése.
A párkányi Pásztortűz néptánccsoport




Magyar néptánccal a párkányi Pásztortűz Néptánccsoport lépett fel - az előadás nyomán (megérdemelten!) zengett is a RIA-RIA-HUNGÁRIA a nézők soraiból!









Ez alatt a nemzetiségek asztalainál azok hagyományos ételeit és italait lehetett megkóstolni. Szó se róla, a magyar konyha nagy népszerűségnek örvendett, s azért itt-ott a közelebbieknek akadt egy kis jóféle pálinka is.
Kóstoló a magyar asztalnál

Az este pedig valóban a felhőtlen szórakozásé volt - már aki nem görög nemzetiségű, ugyanis idén ők szervezték a záróestet.
Ezek után ugye, hogy találó név az, hogy Babylonfest?
Jó volt látni, ahogyan a brünni magyarok jelen voltak ebben az eseményben, és ahogy tevékenykednek a mindennapokban. Jó volt megélni, hogy szeretnek együtt lenni.
Fazekas Mónikától a CsMMSz brünni alapszervezetének elnökétől megkérdeztem, hogy miért éri meg csinálni ezt egy állandó munkahely mellett. Nagyon egyszerű választ kaptam: "Mert jó tenni valamit a közösségért."
Hát ilyen "egyszerű" ez, kérem szépen. 


A bejegyzést készítette: Demján Izabella

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Erdély az ízek birodalma II.

Barangolás Udvarhelyszéken és a Sóvidéken
Másnap a reggelit követően a Székelyudvarhelyhez közeli szejkefürdői forrásnál álltunk meg kortyolva egyet a gyógyvízből, majd pedig a borvízmúzeumba vittek el minket erdélyi barátaink. A múzeumban még a mai napig látható Orbán Balázs szobra, az ő neve szorosan összekapcsolódik Szejke-fürdővel, amellett hogy fényképeivel megörökítette a kor természeti, épített és néprajzi örökségét, felvirágoztatta az ottani fürdő kultúrát is. A rossz időjárási körülményekre való tekintettel sajnos nem tudtunk felmenni a Hargitára, a székelyek szent hegyére, így helyette a parajdi sóbánya felé vettük az irányt. Útközben megálltunk Tamási Áron sírjánál Farkaslakán, ő az egyike a három Áronnak, akire a székelység a mai napig nagyon büszke, ahogy egy ottani mondás tartja: „Tamási Áron, Márton Áron és Gábor Áron/ Székely népünk büszkesége mind a három”.

Ki is volt Tamási Áron? Író, neki köszönhetjük az Ábel trilógiát és nem mellesleg ő volt, aki a székely nyelvjárá…

Erdély az ízek birodalma I.

Erdély, az óriások földje, ahol a hegyek a felhőket érik. A mellettünk elsuhanó vidék olyan, mint egy szépen megfestett tájkép, ahol a részletek tökéletes színkavalkáddá állnak össze. Magasabbnál magasabb hegyek vidéke ez, amit a természet gyönyörű zöld színű, sűrű, erdős mintákkal tarkított szőnyege borít. Erdők és határtalan, napfényben úszó zöld, kövér mezők, amelyeken csordák legelésznek, ahol a dombokra a folyamatosan vándorló fehér felhők árnyéka vetül. Amikor visszagondolok az ott töltött egy hétre, ezek a képek villannak emlékezetembe. Azonkívül, hogy bejártuk Erdély egy kis szegletét, még az ottani ízekbe is sikerült belekóstolnunk. De ne rohanjunk ennyire előre, kezdem a legelején! 
„Esőhozók”
Egy szürke, borongós, esős nyári kora reggelen Bors-Fiszli Editke, Bors István és e sorok írója magunk mögött hagytuk a régmúltat idéző rozsdás gyárkémények, kohók és bányák világát, a mi Osztravánkat. Ezerháromszáz kilométer állt előttünk, a szomorkás esős időjárás végigkísért minket …

Már a huszadik!

Miért is van hatalmas jelentősége a minden évben megrendezésre kerülő művelődési táboroknak? Mit is jelentenek ezek a táborok számunkra itt élő magyaroknak Csehországban? Mi a táborok vonzereje? Miért is számoljuk a napokat és várjuk a következő évit?

Mindenkinek mást jelentenek, mint ahogy mindannyian másak vagyunk. Van, akinek az újra találkozás örömét, új baráti kapcsolatok kialakulását, szórakozást és mulatást magyar nyelven és a magyar zenére, van, akinek a magyar kultúrát, a művelődést, a tudásszomj csillapítását, de vannak olyanok is, akik a hétvégét egyszerűen csak a kellemes kikapcsolódásnak veszik a szép és kellemes környezetben, ahol természetesen nem hiányozhat a magyar szó. A fenn említett kérdésekre a válaszokat a táborlakókkal készített helyszíni interjúk adják meg. De mielőtt részletezném az összegyűjtött véleményeket, szeretnék először is visszatérni a kezdetekhez. Hogyan is kezdődött?
Becske Katalin, (Prága), a táborok ötletgazdája

1996-2000 között voltam a CSMMSZ szerv…