Skip to main content


Szent Márton útja Morvaországban 


       
A kezdeményezés logója
Az Európa Tanács 2005-ben a Szombathelytől a franciaországi Toursig vezető útvonalat Európai Kulturális Útvonallá nyilvánította, hogy bemutassa Európa legnépszerűbb szentjének, Szent Mártonnak az életét és kultuszának kiemelkedő emlékeit.
Szent Márton Szombathelyen, az egykori Savariában született. A Római Birodalom katonái közül nemcsak vitézségével, hanem jóságával, a betegek és a szegények iránti részvétével tűnt ki. Amiens városkapujánál egy didergő koldusnak adta köpenye felét. Álmában Jézus elmondta neki, hogy ő volt a koldus, akivel jót tett. A látomás hatására kereszténnyé lett, elhagyta a katonai pályát, és térítő útra indult. Savariába hazatérve édesanyját is megkeresztelte. Később a franciaországi Poitiers-ben kolostort alapított. 371-ben a toursi keresztény közösség püspöknek választotta. A tisztség elől a baromfi ólba próbált elbújni, de a libák gágogásukkal elárulták. Ezért lett jelképe a lúd. Püspökként emberszeretete, jósága és kiváló szónoki képessége nagyon népszerűvé tették. Candes-ban halt meg 397-ben. A Frank királyok és Gallia védőszentje lett, és az egész keresztény világon elterjedt tisztelete. Európában több mint háromezer település és templom viseli nevét.
Szent Márton útjához azok a települések csatlakozhatnak, ahol Szent Márton templom van, vagy más módon – például nevük révén – kötődnek a középkori szenthez. A 2007 nyaráig kialakított, Szombathelyről induló Szent Márton útvonalakhoz addig négy ország (Magyarország, Horvátország, Szlovénia és Ausztria) 65 települése csatlakozott. 

Via Sancti Martini

A projekt szombathelyi kezdeményezői, Orbán Róbert és Feiszt György, 2007 tavaszán azzal a kéréssel fordultak a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége brünni szervezetéhez, hogy segítsünk a Szent Márton út északi ágának kiépítésében, Szlovákián és Morvaországon keresztül. Örömmel bekapcsolódtunk, és közreműködésünkkel sikerült megnyerni a blanskói plébánia és a városi hivatal támogatását, valamint további tíz dél-morvaországi települést bevonni a projektbe (Šatov, Žerotice, Třebíč, Dolní Loučky, Rosice, Zbýšov, Luleč, Dambořice, Násedlovice, Starý Poddvorov). Megtörtént a felsorolt települések templomainak fotó dokumentációja, majd ezek feldolgozása, melynek eredménye egy négynyelvű „vándorkönyv” kiadása és a projekt honlapján történő megjelenítse lett.

blansko-i Szent Márton templom

2008. április 19-én Blanskóban a projekt keretében felavatásra került Szent Márton jelképes lábnyoma, amivel lényegében kiépült a Szent Márton Kulturális Útvonal északi szakasza. A lábnyomavatást konferencia előzte meg, ahol Ivo Polák alpolgármester, Detáry Attila, a CSMMSZ brünni szervezetének képviselője, illetve a szombathelyi kezdeményezők, Feiszt György és Orbán Róbert ismertették a projektet.

Forrás: Brünni Magyar Futár 2007/1, 2008/1

 Szent Márton jelképes lábnyoma


A Via Sancti Martini projekt honlapja: www.viasanctimartini.hu
Részletes leírás az út morvaországi szakaszáról: http://www.viasanctimartini.hu/tematikus-utvonalak/via-moravia


Comments

Post a Comment

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t
Post a Comment
Read more

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar
Post a Comment
Read more

Gondolatok a Prágai Magyar Bálról

A bársonyos forradalmat követő időszakban alakult szervezet, mely céljául tűzte ki a csehországi magyarság egyesületi formában történő összefogását és kulturális programjainak megszervezését, már egy évvel megalakulás után, 1992-ben megrendezte a Prágai Magyar Bált. Ennek helyszíne a Vinohrady városrész (Prága 2) Vasutas Kultúrháza volt. A sikeres kezdetet további bálok követték a smíchovi (Prága 5) Nemzeti Házban. Ezek a rendezvények a későbbiekben már nemcsak a prágai helyi szervezet különböző generációinak jelentett kulturális és szórakozási élményt, hanem rendszeres találkozási lehetőséget biztosított más helyi szervezetek tagjainak is a báli együttlét szabadabb, kötetlenebb körülményei között. Nagy örömünkre szolgál, hogy más helyi egyesületekre (Brünn, Ostrava) is hatással volt a prágai bál, és immár ők is rendszeresen szerveznek hasonló eseményt, a novemberi Katalin bált.   Nagy előrelépést jelentett a bál helyszínének áthelyezése Prága központjába, a repreze
Post a Comment
Read more