Skip to main content

GOKART,

AVAGY AZ ADRENALINFÜGGŐK ÚJABB ÖSSZEJÖVETELE


A jó hangulat meglátszik!
     

     Már mindig nagyobb bátorsággal merem magunkat így nevezni- ADRENALINFÜGGŐK-, mert egyre gyakrabban keressük fel a nem annyira hétköznapi sportágakat. Kell nekünk az izgalom, egy kis egészséges versengés és a jó hangulat egymás jelenlététől. 
    Így történt ez szombaton, 2016.április 23-án is, amikor is kis csapatunk (az FMK) egy kis gokartversenyt tartott. Bár nem is annyira a versenyzés volt a cél, hanem az új dolog kipróbálása motivált minket leginkabb. Közülünk még senki nem próbálta a száguldozó csodakocsikat, ezért is volt bennünk talán még nagyobb izgalom, mint általában. Kíváncsiak voltunk- legalábbis én-, hogy mennyire lesz nehéz a vezetés, vagy éppen ellenkezőleg könnyű, vagy ki fog nekem jönni, mikor robbanok le, stb... De nem kell aggódni, senkinek semmi baja nem esett.

És mondd, hogy GOO-KAART!

       Lógott az eső lába, de ez nem szegte kedvünket, nagy hévvel érkeztünk a helyszínre. Egy kis egyezkedés után már kezdhettük is a felkészülést. Meleg pulcsi le, sisak fel, gokartba be! Jobb láb gáz, bal láb fék-- csak össze ne keverd! Nem bonyolult- látszatra. De nyugi, a gyakorlat sem volt nehezebb. Elég hamar beleszokott a hatosfogat az egymás utáni körök leróvásába, miközben csodajárgányaink még az időt és a sebességünket is mérték. Ezeket az eredményeket aztán mind a három kör után megkaptuk, így össze tudtuk hasonlítani, mennyit fejlőttünk néhány kör elteltével.

A ,,győztesek,, (vagy a látszat néha csal?) :)


       Alig tudtunk elszakadni ettől az adrenalinbombától, hiszen ez tipikusan az a sport, amit nehéz abbahagyni- legyen az az első vagy a tizedik kör után. Úgy érzem, erre már szükségünk volt, kicsit ki kellett mindenkinek ereszteni a gőzt. Ennek a szuper hangulatnak a megkoronázására elmentünk Tominak hála egy jó kis pizzériába (pontosabban oda, ahol Tomi dolgozik). Itt töltöttük a következő három órát pizzázással és jó kis hangulatos beszélgetéssel, melyet Tomi kislánya, a kis Adél koronázott meg fantasztikus darts-tudásával. Köszi Tomi!
        De itt még nem ért véget a nap, hiszen az óránk csak este hatot mutatott és a nap még nem akart elbújni. Így tovább folytattuk a mulatozást, ezúttal a belváros felé vettük utunkat. Útközben csatlakott hozzánk Niki is és indulhatott a hajtóvadászat valami jó kis hangulatos helyért. Miután jó néhány hely majd szétesett a teltháztól, inkább Nikire bíztuk magunkat, aki bemutatta nekünk Ostrava eddig nem ismert részét is. A központban található Divadlo Jiřího Myrona színház kávéházát foglalta el kis csapatunk, mely nem sok embernek ismert hely. Az az érzés, amikor iszod a meleg teát és az alattad lévő emeleten éppen egy színházi előadás zajlik, az egy igazi élmény! :) Köszi Niki!
      És itt a vége, fuss el vége. Legközelebb folytatjuk- valahol, valamikor, valamit- talán  ejtőernyőzés, talán piknik, talán activity, meglátjuk mit hoz a jövő! :)

A bejegyzést készítette: Ivkovič Krisztina
     



Comments

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar
A Karlovy Vary-i Magyar Alapszervezet megalakulása, avagy a Magyar Specialitások boltjától a magyar klubig Szeptember végén volt szerencsém közel a német határnál meglátogatni e festői szépségű és világhírű nyugat-csehországi várost. Felkeltette érdeklődésemet, hogy számomra meglepő módon itt is élnek magyarok. Két csodálatos napot töltöttem a városban Turay Erzsébet elnök asszony és Kalinová Valika társaságában. Ott létem alatt a beszélgetések és a városban tett séták során betekintést nyerhettem a helyi magyar szervezet életébe. Az ott tartózkodásom célja az volt, hogy egy interjú keretében bemutassam a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének legfiatalabb magyar tagszervezetét, amely ez év elején alakult meg. Karlovy Vary központja János: Hogyan indult a helyi magyar szervezet alakulása? Erzsébet: Lényegében, amikor ideköltöztünk a csehországi Karlovy Vary-ba, akkor az volt a fő gondunk, hogyan újra kezdeni. Úgy döntöttünk, hogy nyitunk egy boltot