Ugrás a fő tartalomra

OSTRAVÁTÓL CHILEIG




Az ostravai magyar klubbunkban sosem unatkozunk- minden héten terítéken van a már hagyománnyossá vált keddi klubdélután. Ez egy nagyon jó alkalom arra, hogy minden szabadidőben vagy beszélgetés hiányában unatkozó klubtag eljöjjön, egyen-igyon, beszélgessen, énekeljen, mulasson és élvezze a magyarságát. De emellett igyekszünk legalább havi egy alkalommal valami programmal kicsit feldobni ezeket az unalomból amúgy sem hiányos délutánokat.

Csodálatos jéghegy Argentínában

Marta Kačinová

Egy ilyen klubdélután volt a 2015. november 24-i is. Ez alkalommal Jenei János, médiafelelős szakemberünk, hívta el egy kedves cseh ismerősét, hogy bemutassa nekünk a háromhetes januári kirándulása eredményeit. Előadónkat Marta Kačinovának hívták, aki rászánta magát, hogy felfedezze Dél-Amerikát, pontosabban Argentínát és Chilét. Élményeit fotókkal gazdagítva mesélte el nekünk, miközben megtudtunk nagyon sok érdekességet úgy az egyes országokról, mint  a három hét izgalmaiból. Meg kell említeni, hogy nem egy könnyű fizikumú túráról volt szól, mivel sokszor kérdésesek voltak az éjszakai táborozások helyszínei ill. feltételei is. 

Helyi közlekedési eszköz

Emellett nehezítette a gyaloglást a hátukon cipelt teljes készletük és kimerültségük, persze ezek a kedvüket egyáltalán nem rontották el. Csapatban utaztak a fellegek felett  Csehországból Argentínába, ahol bejártak néhány ismert várost és nemzeti parkot, majd repülőre szállva eljutottak a ritka keskeny országba is, melynek fővárosa Santiago de Chile az egyik igazán nagy élmények közé tartozott.  Volt, hogy városban és üzletekben bolyongtak, volt, hogy  a semmi közepén ment a kis csapat, volt, hogy teljesen egyedül bandukolt főhősnőnk egyik hegytől a másikig messze a civilizácótól.

Szökőkút Santiago de Chilében

           Nagy lehetőség eljutni egy ilyen útra, nagy élmény megélni ilyen élethelyzeteket. Legközelebb a klubtagok közül kaphatunk majd valkitő ilyen élménydús előadást. Köszönjük!




A bejegyzést készítette: Ivkovič Krisztina

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Erdély az ízek birodalma II.

Barangolás Udvarhelyszéken és a Sóvidéken
Másnap a reggelit követően a Székelyudvarhelyhez közeli szejkefürdői forrásnál álltunk meg kortyolva egyet a gyógyvízből, majd pedig a borvízmúzeumba vittek el minket erdélyi barátaink. A múzeumban még a mai napig látható Orbán Balázs szobra, az ő neve szorosan összekapcsolódik Szejke-fürdővel, amellett hogy fényképeivel megörökítette a kor természeti, épített és néprajzi örökségét, felvirágoztatta az ottani fürdő kultúrát is. A rossz időjárási körülményekre való tekintettel sajnos nem tudtunk felmenni a Hargitára, a székelyek szent hegyére, így helyette a parajdi sóbánya felé vettük az irányt. Útközben megálltunk Tamási Áron sírjánál Farkaslakán, ő az egyike a három Áronnak, akire a székelység a mai napig nagyon büszke, ahogy egy ottani mondás tartja: „Tamási Áron, Márton Áron és Gábor Áron/ Székely népünk büszkesége mind a három”.

Ki is volt Tamási Áron? Író, neki köszönhetjük az Ábel trilógiát és nem mellesleg ő volt, aki a székely nyelvjárá…

Erdély az ízek birodalma I.

Erdély, az óriások földje, ahol a hegyek a felhőket érik. A mellettünk elsuhanó vidék olyan, mint egy szépen megfestett tájkép, ahol a részletek tökéletes színkavalkáddá állnak össze. Magasabbnál magasabb hegyek vidéke ez, amit a természet gyönyörű zöld színű, sűrű, erdős mintákkal tarkított szőnyege borít. Erdők és határtalan, napfényben úszó zöld, kövér mezők, amelyeken csordák legelésznek, ahol a dombokra a folyamatosan vándorló fehér felhők árnyéka vetül. Amikor visszagondolok az ott töltött egy hétre, ezek a képek villannak emlékezetembe. Azonkívül, hogy bejártuk Erdély egy kis szegletét, még az ottani ízekbe is sikerült belekóstolnunk. De ne rohanjunk ennyire előre, kezdem a legelején! 
„Esőhozók”
Egy szürke, borongós, esős nyári kora reggelen Bors-Fiszli Editke, Bors István és e sorok írója magunk mögött hagytuk a régmúltat idéző rozsdás gyárkémények, kohók és bányák világát, a mi Osztravánkat. Ezerháromszáz kilométer állt előttünk, a szomorkás esős időjárás végigkísért minket …

Egy fél évnyi AED tevékenység, röviden és tömören

Egy fél évnyi AED tevékenység, röviden és tömören     Szeretett Prágánkban az új szemeszter még csak jövőnek számított szeptember végén, az idén 60 éves AED héttagú képviselete, beleértve az új elnökségi tagokat viszont már elkezdte a munkát, egy szinttel feljebb, a Diákhálózat Hallgatói parlamentjén. Ja, már miután odaértünk, mert nem csak egy autónk veszett el… 
     Azzal a lelkesedéssel estünk neki rögtön hétfőn a saját rendezvényeink tervezéséhez is, új tagokkal bővülve. És ez meg is mutatkozott a nyitógyűlésen: „50 perc alatt megszerveztünk egy egész szemesztert, ez má’ valami!” És még mindig ugyanezzel a lendülettel pár nap múlva meg is nyitottuk a szemesztert egy kellemes kis sörözés keretein belül. Voltak új arcok, meg új nevek, aztán már csak össze kellett rakni őket…
     Két héttel később, a brünni Kafedik Mega7vége nevű rendezvénye után vasárnap természetesen teljesen fitten találkoztunk a Prágai Magyar Katolikus Lelkészség (azóta már plébánia lett) udvarán délelőtt a tanév…