Ugrás a fő tartalomra

A Karlovy Vary-i Magyar Alapszervezet megalakulása,
avagy a Magyar Specialitások boltjától a magyar klubig


Szeptember végén volt szerencsém közel a német határnál meglátogatni e festői szépségű és világhírű nyugat-csehországi várost. Felkeltette érdeklődésemet, hogy számomra meglepő módon itt is élnek magyarok.

Két csodálatos napot töltöttem a városban Turay Erzsébet elnök asszony és Kalinová Valika társaságában. Ott létem alatt a beszélgetések és a városban tett séták során betekintést nyerhettem a helyi magyar szervezet életébe. Az ott tartózkodásom célja az volt, hogy egy interjú keretében bemutassam a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének legfiatalabb magyar tagszervezetét, amely ez év elején alakult meg.


Karlovy Vary központja

János: Hogyan indult a helyi magyar szervezet alakulása?

Erzsébet: Lényegében, amikor ideköltöztünk a csehországi Karlovy Vary-ba, akkor az volt a fő gondunk, hogyan újra kezdeni. Úgy döntöttünk, hogy nyitunk egy boltot Magyar Specialitások névvel. Mivel az üzletre ki volt írva ez a felirat, nagyon sok embert vonzott, hogy benézzen. Nem csak a cseh vásárlóközönség, hanem a helyi magyarok érdeklődését is felkeltette. A magyar betérőket az árusított termékeken kívül az is foglalkoztatta, hogy az elárusító beszél-e magyarul. Beszéltem. Így sok magyarul tudó, de már több évtizede aktívan magyarul nem beszélő helyi lakos, gyakrabban benézett az üzletbe, mert jól esett anyanyelvünkön csevegni. Így ismerkedtem meg Valikával is. 

Valika: Bementem az üzletbe, és kíváncsi voltam beszélnek-e itt magyarul, hogy ha ki van írva Magyar Specialitások. És nem tévedtem. Erzsike, az eladó beszélt szlovákul is. Így kezdődött. 

Erzsébet: Többen is követték a Valika példáját. És kialakult az igény, főleg az idősebb generáció részéről. Akik még megmaradtak magyarnak, és egyáltalán beszéltek még magyarul, elkezdték látogatni a boltot. Magyarul folyt a konverzáció. 

És megszületett a gondolat, jó lenne feltérképezni, hány magyar ajkú ember él még itt Karlovy Vary-ban. Ha ezek az emberek igénylik a magyar nyelv használatát és szeretnek magyarul beszélni, akkor, és ez volt az alapötlet, utána kell nézni van-e itt kisebbségi magyar szervezet. 

Érdeklődtem a helyi szerveknél, hogy létezik-e helyi egyesület vagy olyan csoport, ami összefogja az itt élő magyarokat. Kiderült, hogy a városban ilyen csoportosulás nem létezik.

Viszont böngészve az interneten kiderült, hogy létezik a csehországi magyarokat összefogó kulturális szervezet. A szervezet központja Prágában működik. 

Összegezve: Felvettem a kapcsolatot Farkas Évával a szervezet országos titkárnőjével. Tőle tudtam meg, hogy Csehországban több városban működik magyar szervezet, szám szerint akkor hat volt. Az Éva titkárnő informált, hogyha van rá igény, akkor megalapítható Karlovy Vary-ban a magyar helyi kisebbség szövetsége. 

A jelentkezési íveket 2014 novemberében kezdtük begyűjteni. Az első harminc ívet az alapító kérvénnyel együtt januárban adtam a prágai központnak. 

2015. február 19-én Karlovy Vary-ban megalakult a legfiatalabb, hetedik Magyar Alapszervezet Csehországban.


A magyarok összejövetele Karlovy Vary-ban

János: Hogyan kerültek Karlovy Vary-ba a magyarok, mik voltak a legfőbb okok? 

Erzsébet: A kérdés nem egyszerű, nem is tudom rá a kimerítő választ. De annyit tudok, hogy mikor még létezett az egységes Csehszlovákia, sokan jöttek ide átmeneti munkakeresési szándékból, és itt maradtak. Igaz, ez most is aktuális. Biztos, hogy a köteles katonai szolgálat is hozzájárult ehhez a folyamathoz. A szlovák fiatalok között sok volt a magyar, és többen itt maradtak, ide nősültek és családot alapítottak. Csehszlovákia fennállása idején nagyon sok vegyes házasság született. Cseh férfiak szlovákiai magyar nőt vagy pedig szlovákiai magyar férfiak cseh nőt vettek el feleségül. El kellett dönteniük, hogy melyik országban telepednek le, ilyen Valika példája is. 

Valika: Tizenhét éve kerültem ide és élek itt. Férjemmel itt Csehországban ismerkedtem meg, de mivel én abban az időben Pozsonyban dolgoztam és éltem, férjem oda költözött. Öt évet éltünk a szlovák fővárosban. Aztán a férjem munkát talált Csehországban. És megvolt a probléma: vagy utána  megyek, vagy elválunk. Úgy döntöttem, ideköltözöm.

Erzsébet: Ehhez a témához fűződik a felvidéki magyarok kitelepítése a cseh-német határvidékre. Ez egy szomorú és fájós dolog, nem szeretnék róla bővebben beszélni. A megalakult szervezetünk befogad mindenkit aki belsőleg úgy érzi, hogy a lelke magyar, és velünk akar csevegni akár tört magyarul is. 

János: Milyen tényezők nehezítik a magyarság, a magyarságtudat megőrzését itt Csehországban?

Erzsébet: Kedves János, gondolom tudatosítod, hogy csak a személyi helyi tapasztalataimat tudom e témához elmondani, és azok nem biztos, hogy érvényesek az egész Csehország területére. Sőt kifejezetten hangsúlyozom, hogy a magyarság és a magyarságtudat fogalmakat, csak a felületes köznyelvi szinten értelmezem. Az a véleményem, hogy ez a magyarság, amit itt megszeretnénk őrizni nagyon időhöz van kötve. Hogyha a jelenlegi középkorú és idősebb korosztály elmegy, nem beszélve arról, hogy kevesen is vagyunk, akkor e kisebbség egy idő után nagyon összezsugorodik. Ezzel szemben más a helyzet Szlovákiában, ott a magyarság és a magyarságtudat tovább fog létezni. 


Jó hangulat a helyi Magyar közösség egyik összejövetelén


János: Személy szerint milyen lehetőségeitek vannak a magyar nyelvvel kapcsolatos érintkezésre itt Karlovy Vary-ban? 

Valika: A férjem meglepett egy olyan televíziós csomaggal, amin keresztül tizenkét magyar adást tudok fogni. Nincs olyan este, hogy kihagynám a híreket. Szombaton és vasárnap egész nap enyém a televízió. Nézem a magyar nyelvű filmeket a Muzsika TV-vel magyar nótákat énekelek, jól érzem magam, sőt táncra perdülök. Az utóbbi időben kimondottan erősíti magyarságom és magyarságtudatomat a Prágai Tükör, kisebbségi folyóirat, melyet a szervezetünkön keresztül rendeltem meg. 

Erzsébet: Otthon mi is nézünk magyar adókat. A magyar szépirodalom és költészet szeretete nagyon fontos szellemi tevékenység. A családon belül, mi csak is magyarul kommunikálunk. Annak ellenére, hogy a kis unokám kezdettől fogva cseh iskolába jár, az anyanyelve magyar. 

Valika: Nálunk azért kicsit nehezebb a helyzet, mivel a férjem cseh és magyarul nem tud. Itt nekem nincs vérbeli rokonságom akikhez a nyelvvel kötődnék. A magyar nyelv tudását magyar könyvek és újságok olvasásával is frissítem. A szervezet megalakulásával a magyar ismeretségi köröm ugyancsak kiszélesedett. 

János: Milyen fontosabb mérföldköveket sikerült elérni a szervezetetek fennállása óta? 

Erzsébet: A mérföldköveket úgy képzelem el, hogy igen hosszú távon alakulnak, és mi még egy mérföldhöz csak közeledünk. Beszéljünk csak kisebb-nagyobb sikerekről. Ne feledjük, sikernek kell elkönyvelni azt, hogy megalakultunk. Az első hónapok csak úgy-ahogy zajlottak. Nem nagyon volt hol találkozni, tulajdonképpen nem is nagyon ismertük egymást. Úgy oldottuk meg, hogy nyilvános helyeken találkozgattunk. például kávézókban, vendéglőkben. Ezeken a találkákon hiányzott a megfelelő kötetlen hangulat. Az általános igény egy úgymond klubhelyiség kialakítása lett. Ott rendszeresen összejárhatnánk, ott az emberek elmondhatnák gondolataikat, bajaikat, ott felszabadultan beszélgethetnének. Kibontakozott az is, hogy ki mit szeretne csinálni a klubesemények keretében: A magyar beszéd mellet megismerni a magyar nyelv titkait, megeleveníteni a magyar konyha finomságait, prezentálni kézművességeket, saját irodalmi alkotásokat, rendezni irodalmi klub estét, stb. Bevallom, a klubhelyiség megvalósulását mérföldkőnek fogom nevezni. 

Sikerként kell elkönyvelni a nemrég megrendezett nyári akciót, melynek keretében Karlovy Vary-ban fogadtuk más magyar alapszervezetek tagjait. A bemutató korúton megtekintettük velük Karlovy Vary-i legnevezetesebb látnivalóit, megkoszorúztuk Arany János emlékművét és ellátogattunk a híres Jan Becher Múzeumba. 

Arany János emléktáblájának megkoszorúzása

Valika: Az elmúlt hónapokban tapasztalati cserére indultunk testvéri szervezetekhez. Ezt szervezetünk életében fontos mozzanatnak tartom. Voltunk Lovosicén, Teplicén. Megismerkedtünk az ottani vezető személyekkel, elbeszélgettünk tevékenységünkről, sikerekről és kudarcokról, sokat tanultunk.  

Erzsébet: Ez így igaz. Amikor mi kezdtünk, akkor az első három hónapban még nagy tervek nem voltak. Részt vettünk a szervezetek rendezvényein. Kihasználtuk a lehetőséget tapasztalat gyűjtéshez, hiszen ezek a szervezetek már több éve működnek és már sokat tudnak a mérföldkövekről. 

Valika: Bevallom, számomra életem egyik nagy élménye, hogy részt vehettem a Prágai Magyar Bálon, ahol képviselhetem a mi új magyar helyi szervezetünket. Ezt azért mondom így mert a szervezetünk február19-én alakult és bál 21-én volt. Felejthetetlen emlék. 

Erzsébet: Természetesen figyeljük a többi testvérszervezet eseményeit is. A prágai központ minden évben megrendezi Kouty-ban a Művelődési Tábort. Az idei rendezvényen mi is részt vettünk. Ez a tábor kimondottan jó gondolat. Felkínálja a lehetőséget új ismerkedésekre, barátságokra, kapcsolatok szerzésre az ország minden pontjáról érkezett magyarokkal. Magas színvonalon van a tábor művelődési funkciója. De jó példa arra is hogyan lehet megrendezni hasonló tábort “kicsiben” helyi szervezeten belül. 

János: Milyen tények fűzik Arany Jánost Karlovy Vary-hoz? 

Valika: A már említett nyári esemény keretében elsétáltattuk a vendégeinket a Karlovy Vary-i óváros hangulatos központjába. Itt felkerestük Arany János emléktábláját. A tábla annak a háznak a homlokzatát díszíti, ahol annak idején a költő lakott. 

Erzsikével és Valikával ellátogattunk Arany János egykori házához

Az orvosszakértők javaslatára itt gyógykezeltette magát a jó hírnek örvendező Karlsbádi fürdőben. 1865-ben nagyon úgy tűnt, hogy a jeles írónk betegeskedése és leánya halála miatt végleg szögre akasztja tollát. A karlsbádi kúra viszont a mestert újjá varázsolta. Nemcsak, hogy testi bajait heverte ki, de újból elkezdett írni és tovább folytatta irodalmi pályfutását. A kedves vendégeknek még megemlítettem, hogy itt keletkezett a hangzatos Mottó című költemény, a Nőmhöz című verstöredék és sok más. 

Váratlan formában megjelenik e hely szelleme a Toldi szerelme című kompozícióban is. Arról a részről van szó melyben e város névadója IV. Károly cseh király vadásztársaival, köztük Toldi Miklóssal, vadászat közben felfedezi a leendő gyógyító forrást. És a költő ezt jó alkalomnak érzi, hogy beleszője a versek soraiba saját felgyógyulását: 


                                                 “Ott, honnan a szarvas lezuhant a mélybe, 
                                                     S hol fürdő épült a forrás fölébe, 
                                                  Ötszáz évvel utóbb, vagy igen már többel, 
                                                   Sokat ábrándozott egy öreg ősz ember; 
                                                     Megáldotta vizét nagy jótéteményért, 
                                                    Ha nem is új életért, új élet-reményért, 
                                                      S ha valaha célhoz bír jutni az ének, 
                                                      Köszöni e forrás csuda hévvizének.” 

Az idézett sorokat az Arany János emléktábla előtt zárógondolatként mondtam el a kedves összegyűlt magyar seregnek.

                                                  A bejegyzést készítette: Jenei János

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy fél évnyi AED tevékenység, röviden és tömören

Egy fél évnyi AED tevékenység, röviden és tömören     Szeretett Prágánkban az új szemeszter még csak jövőnek számított szeptember végén, az idén 60 éves AED héttagú képviselete, beleértve az új elnökségi tagokat viszont már elkezdte a munkát, egy szinttel feljebb, a Diákhálózat Hallgatói parlamentjén. Ja, már miután odaértünk, mert nem csak egy autónk veszett el… 
     Azzal a lelkesedéssel estünk neki rögtön hétfőn a saját rendezvényeink tervezéséhez is, új tagokkal bővülve. És ez meg is mutatkozott a nyitógyűlésen: „50 perc alatt megszerveztünk egy egész szemesztert, ez má’ valami!” És még mindig ugyanezzel a lendülettel pár nap múlva meg is nyitottuk a szemesztert egy kellemes kis sörözés keretein belül. Voltak új arcok, meg új nevek, aztán már csak össze kellett rakni őket…
     Két héttel később, a brünni Kafedik Mega7vége nevű rendezvénye után vasárnap természetesen teljesen fitten találkoztunk a Prágai Magyar Katolikus Lelkészség (azóta már plébánia lett) udvarán délelőtt a tanév…

Márciusi mulatságok 2018

Együtt mulattak a felvidéki magyar diákok Prágában
     A prágai Ady Endre Diákkör 2018 március 8-10. között rendezte meg a már tradícióvá vált háromnapos nagyszabású rendezvénysorozatát. A Márciusi Mulatságok egy 1990 óta minden évben megrendezésre kerülő háromnapos rendezvénysorozat, melynek célja, hogy a Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban tanuló felvidéki magyar diákok találkozzanak, közösen szórakozzanak, ápolják a személyes baráti és szervezetek közti kapcsolatokat és együtt emlékezzenek meg nemzeti ünnepünk alkalmából. Évek óta rendszeres vendégei az eseménynek a szegedi, erdélyi és vajdasági diákszervezetek képviselői is, ezzel erősítve az egész Kárpát-medencén átnyúló együttműködést.      Az idei programsorozatot a csütörtök esti hagyományos sörözés indította a Klamovka étteremben. A sörözés és beszélgetés mellett minden résztvevőnek lehetősége nyílt moldvai és gyimesi tánclépéseket tanulni, amihez a Huzavona és a Folkpakk együttesek szolgáltatták a lábalávalót.       …

A prágai magyar Összhang

A prágai magyar Összhang
     Bizonyára tudja a kedves Olvasó, hogy a 80-as, 90-es  években, vagyis az internetet, alkalmazásokat és közösségi oldalakat megelőző „kőkorszakban“ egészen más volt a kommunikáció a csehországi magyar közösségben is, mint manapság. Mégis volt igény arra, hogy jobban megismerjék egymást a helyi magyarok, és minőségi időt töltsenek együtt, összhangban legyenek egymással. Az irodalom szeretete arra indította a prágai magyar klubok tagjait (vagyis az Ady Endre Diákkört és a CSMMSZ-t), hogy évente egyszer szavalóversenyt szervezzenek. Az érdeklődők száma folyamatosan növekedett, így 1998-ban a Taplra, Petőfi című „összmagyar“ szavalóverseny Prágában is tarthatott egy válogatót, melynek győztese, Pralovszky Béla végül a magyarországi középdöntőig jutott el. A 2000-es években változtak az igények, a résztvevők száma csökkent, ezért 2004-től inkább irodalombarátok és zenekedvelők találkozóját szervezik meg minden év áprilisában. Ekkortól datálódik az Összhang elnev…