Skip to main content

Áldozat a hazáért és egymásért!


Az ostravai magyar közösség

Balga Zoltán atya, a prágai Szent Henrik templom plébánosa megemlékező magyar nyelvű szentmisét mutatott be Ostravában 2018. október 6-án, melyet agapé követett a Magyar Klubban.

Balga Zoltán atya
A 27. évközi hétre vonatkozó szentmisén Mózes I. könyvéből hangzott el részlet Ádámról és Éva teremtéséről, a vonatkozó olvasmány pedig a házasság szentségéről beszélt. A prédikációban Zoltán atya kiemelte azokat a veszélyeket, érték eltolódásokat, melyek korunkban a házasságon túl minden kapcsolatot fenyeget. Ilyen veszély például a mindenek feletti énközpontúság, mely megakadályozhatja az alázatos figyelmet, mellyel a másik felé kell fordulnunk meghallva, megértve és elfogadva őt. Fontos korunk rohanó és mindentől mentes világában megtartani ezt a fajta szerető odafordulást a kapcsolatokban és Istent a hitünkben. „Egy jó kapcsolat áldozattétellel jár” - mondta Zoltán atya, hiszen a házasságban a két fél megszűnik önállónak lenni és „a kettő egy test lesz” (Ter 2,18-24). Az egyik legfontosabb ilyen szükséges áldozat az idő, melyet a másikra fordítunk, amit a másikért tartalmasan eltöltünk.

Az ostravai magyarok a Szent Vencel templomban
Azonban a másikért tett áldozat nemcsak a házasságban, hanem minden típusú közösségben elengedhetetlen. Ezt mutatják számunkra a szentek és vértanúk példái is, akik közül az aradi tizenháromra emlékezett meg az egybegyűlt ostravai és Ostrava környéki magyar közösség, áldozattételük napján, október 6-án. 1848-ban ezen a napon végezték ki azt a tizenhárom honvédtisztet Aradon, akik megalkuvást nem ismerve helyezték az ország szabadságát saját életük elé, örök példát mutatva alázatról és önfeláldozásról.

A Csalogányok nemcsak dallal kedveskedtek
A fenséges harapnivalók
Lelkiekben megerősödve és meggazdagodva a közösség a Magyar Klubban folytatta a délutánt, kellemes beszélgetéssel, fenséges harapnivalók és üdítő nedűk társaságában, amit ezúttal is köszönünk az áldozatos előkészítőknek. Az ostravai magyar közösség hagyományait követve az énekszó sem maradt el ezen a napon. A Csalogányok a szentmisét tették még emelkedettebbé, míg Rákóczi Anna, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének elnöke, egy ballada részlettel varázsolta még értékesebbé a megemlékezés pillanatait.

Kicsik és nagyok összegyűltek
Agapé a Magyar Klubban

Hálásak vagyunk Mindenkinek, aki időt, energiát áldozott,  
hogy ilyen népes és jó hangulatú szombatot lehessen közösen eltölteni!


A fotókat Jenei János, a blogbejegyzést Harlov-Csortán Melinda készítette.


Comments

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar

Gondolatok a Prágai Magyar Bálról

A bársonyos forradalmat követő időszakban alakult szervezet, mely céljául tűzte ki a csehországi magyarság egyesületi formában történő összefogását és kulturális programjainak megszervezését, már egy évvel megalakulás után, 1992-ben megrendezte a Prágai Magyar Bált. Ennek helyszíne a Vinohrady városrész (Prága 2) Vasutas Kultúrháza volt. A sikeres kezdetet további bálok követték a smíchovi (Prága 5) Nemzeti Házban. Ezek a rendezvények a későbbiekben már nemcsak a prágai helyi szervezet különböző generációinak jelentett kulturális és szórakozási élményt, hanem rendszeres találkozási lehetőséget biztosított más helyi szervezetek tagjainak is a báli együttlét szabadabb, kötetlenebb körülményei között. Nagy örömünkre szolgál, hogy más helyi egyesületekre (Brünn, Ostrava) is hatással volt a prágai bál, és immár ők is rendszeresen szerveznek hasonló eseményt, a novemberi Katalin bált.   Nagy előrelépést jelentett a bál helyszínének áthelyezése Prága központjába, a repreze