Skip to main content

A Ti szabadságotokért és a miénkért!

Élő Fáklya est Prágában 2018. szeptember 10-én

A Prágai Lengyel Intézet, a Cseh Nemzeti Múzeum, a Prágai Magyar Intézet, a Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet és a Cseh Rádió (Vltava) szervezésében 2018. szeptember 10-én a prágai Új Nemzeti Múzeum épületében került megrendezésre az Élő Fáklya című tudományos program és megemlékezés a szolidaritás és a közép-európai (V4) identitás nevében. 

Forrás: Balassi Intézet, Prága honlapja
A Ti szabadságotokért és a miénkért! elnevezésű kiáltás történelmi múltra tekint vissza, melynek egy XX. századi példáját, a totalitárius rendszer ellen önfeláldozással tiltakozó három férfi (Ryszard Siwiec, Jan Palach és Bauer Sándor) életét ismerhették meg a résztvevők tudományos szakértők, politikai képviselők és dokumentumfilmek segítségével. A megemlékezés apropója, az első fáklya önfeláldozásának 50. évfordulója. Ryszard Siwiec 59 éves lengyel könyvelő Csehszlovákia megszállása elleni tiltakozásként gyújtotta fel magát a varsói Tízéves Évforduló Stadionban az 1968. szeptember 10-én megrendezésre került aratás ünnepén, melyre a nagyszámú közönség mellett számtalan prominens kommunista is eljött, köztük Władysław Gomułka. A második fáklya, Jan Palach csehszlovák diák volt, aki a prágai Vencel téren 1969. január 16-án áldozta fel magát, hogy a hatalom és erőszak arroganciájára hívja fel a figyelmet felrázva ezzel a politikusokat a letargiából és a rezignáltságból a kezdődő normalizációs időszakban. Jan Palach valószínűleg nem tudott elődje tettéről, mely főként a dokumentumok és hírek elhallgatása és elnémítása miatt lehetett. Ezzel ellentétben, Bauer Sándor a 16 éves magyar tanuló tudott, és közvetlen példának tekintette csehszlovák sorstársat. Bauer tettét négy nappal később, 1969. január 20-án, a budapesti Nemzeti Múzeum kertjében hajtotta végre. E három különleges személy és az őket összekötő heroikus tett állt a program középpontjában.


Forrás: Balassi Intézet, Prága honlapja
A rendezvény védnökei három ország kiemelkedő politikai személyiségei voltak: Radek Vondráček, a Cseh Képviselőház elnöke; Marek Kuchciński, a lengyel Szejm elnöke valamint Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke. A szervező intézmények képviselői (mások mellett Petr Fischer, a Cseh Rádiótól moderátorként, valamint Michal Lukeš, a Nemzeti Múzeum igazagatója) és a meghívott szakértők (Jan Draus történész, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete kollégiumának tagja, Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, művelődéstörténész valamint Petr Blažek történész, cseh Totalitáius Rendszereket Kutató Intézet) szintén képviselték a három érintett országot. A megjelent politikai képviselők beszédeikben kiemelték a közép-európai összetartozás alapjaként szolgáló XX. századi közös múlt megőrzését, és felhívták a figyelmet a számos kapcsolatra, mely ezeket az országokat összeköti különösen az 1950-es és 1960-as években az önkényuralom elleni küzdelmekben.


Forrás: Balassi Intézet, Prága honlapja
A rendezvény második részében a három történész irányított beszélgetését hallgathatták meg a résztvevők állandó szinkrontolmács segítségével. Nyitó kérdésként kifejezéseket gyűjtöttek a szakértők, melyek a három eseményt összekapcsolhatják, úgy mint kétségbeesés, erkölcsi hősiesség, nemzet felébresztése, szolidaritás, tiltakozás, igazságérzet, kisemberek. Ezek a szavak további kérdéseket vetettek fel az este folyamán. Különbözőségként kiemelték, hogy az egyes fáklyák szándéka más hangsúlyú volt, hiszen Ryszard Siwiec az elnyomás ellen lépett fel, addig Jan Palach a beletörődés ellen. Számba vették az egyes búcsúlevelek milyenségét is a szakértők azok irányítottsága és sorsa szerint (szerepvállalás megfogalmazása vagy személyes üzenet). Petr Blažek professzor globálisan kutatja a jelenséget, melyet egy extrém és radikális ellenállási megnyilvánulásnak definiált, mely az egész világon a mai napig előfordul. Azonban kiemelte, hogy a közép-kelet európai régióban különösen gyakori volt az előző rendszerben, mely legújabb könyvének lesz tárgya. Szóba került a három nemzet barátságát próbára tevő, felülről irányított történelmi események kérdése és feldolgozása is (a Varsói Szerződés hadseregei - köztük lengyel és magyar katonák - 1968 augusztusi csehszlovákiai bevonulása) valamint a nemzeti események összekötőereje (Kiss Csaba elmondta, hogy a magyar értelmiség 1968-at 1956 folytatásának élte meg). A közvetlen események mellett az utóéletét, hatástörténetét is tárgyalták a meghívottak, hogy milyen lehetőségek voltak a kommunista elnyomás idején, a kor propaganda szervezete hogyan használta fel az eseményeket, és milyen szükséges kutatási feladatok várnak a jelenkor képviselőire. A közönség tehetett fel kérdéseket és hozzászólhatott a vitához, mely során mások mellett a mártíromság fogalma, valamint az egyházi megítélés került szóba. 

A rendezvény harmadik részeként levetítésre került az 1991-ben készült Halljátok kiáltásomat című lengyel, valamint a Tűzhalál című 2002-es magyar alkotás. Mindkét film tartalmazott eredeti felvételeket és visszaemlékezéseket is, jól tükrözve az est egészét átható üzenetet: ismerni és emlékezni.


A blogbejegyzést készítette: Harlov-Csortán Melinda

Comments

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar
A Karlovy Vary-i Magyar Alapszervezet megalakulása, avagy a Magyar Specialitások boltjától a magyar klubig Szeptember végén volt szerencsém közel a német határnál meglátogatni e festői szépségű és világhírű nyugat-csehországi várost. Felkeltette érdeklődésemet, hogy számomra meglepő módon itt is élnek magyarok. Két csodálatos napot töltöttem a városban Turay Erzsébet elnök asszony és Kalinová Valika társaságában. Ott létem alatt a beszélgetések és a városban tett séták során betekintést nyerhettem a helyi magyar szervezet életébe. Az ott tartózkodásom célja az volt, hogy egy interjú keretében bemutassam a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének legfiatalabb magyar tagszervezetét, amely ez év elején alakult meg. Karlovy Vary központja János: Hogyan indult a helyi magyar szervezet alakulása? Erzsébet: Lényegében, amikor ideköltöztünk a csehországi Karlovy Vary-ba, akkor az volt a fő gondunk, hogyan újra kezdeni. Úgy döntöttünk, hogy nyitunk egy boltot