Skip to main content

Ki lett meglocsolva igazán?:)

A húsvét eredete pogány gyökerekre vezethető vissza. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Az angol, illetve a német nyelvterületen a húsvét szó (Easter, ill. a német Ostern) őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Nálunk a húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. 

Mind a húsvéti locsolás, mind a tojásfestés a húsvét hétfőhöz kötődik. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Persze az igazán belevaló fiatalok még most is szívesen öntik a hideg vizet a lányokra, akik mindig eljátsszák, hogy nem szeretnék, de a szívünk mélyén, valljuk be, imádjuk! ;)

zutty...

Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.

A húsvéti locsolásért cserében a lányok, asszonyok kézzel festett tojásokkal, illetve házi süteményekkel kínálták az őket meglocsoló fiúkat, férfiakat.




Húsvéti tojás

A húsvéti tojás általában díszített tyúktojás vagy csokoládétojás, melyet a keresztény gyökerű kultúrákban húsvétkor szokás ajándékozni. A tojásdíszítés szokása egészen az ókorig nyúlik vissza, de a hagyomány a kereszténység elterjedése után is megmaradt. A keresztény értelmezés szerint a tojás a sírjából feltámadó Krisztust, a piros szín pedig Krisztus kiömlött vérét jelképezi.
A minták és színek kultikus, szakrális és népi szimbólumrendszere az ősidők óta nyomon követhető és változik ma is. A nyugati területeken a tojást általában egyszínűre festik, Közép- és Kelet-Európában maradt meg a mintás díszítés élő népszokásként. A húsvéti tojások különféle technikával készülnek, és sok helyen a mai napig nagy igyekeznek megőrizni az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat. Az alkalmazott minták és színek vallási és népi szimbólumokra épül, amelyek változásai napjainkig nyomon követhetőek. Én azt hiszem, hogy érdemes nekilátni, hiszen sok egészen egyszerű technikával születhetnek gyönyörű tojások. Lehet csipkézni, levéllel díszíteni, viaszozni, karcolni, szalvétatechnikával vagy gyönggyel bevonni.

levéltechnika

szalvétatechnika


Ti festettetek tojást, lányok? Mi összegyűltünk páran, hogy  sok mindent megtudjunk  az ünnepről és a hagyományokról, aztán, hogy együtt pepecseljünk és készüljünk, hogy kicsit kiszakadjunk a felgyorsult világból. Szóval festettünk, karcoltunk, viaszoztunk, csipkével vontuk be a tojást, természetes festékkel festettünk (vagy inkább csak próbáltunk) és Liza még nemez tavasztündéreket is gyártott. Próbálkoztunk a hagymalével, kurkumával, céklával és spenóttal is. Nyert a kurkuma és a hagyma, a többihez valószínűleg többi idő kellett volna. Ezalatt a fiúk korbácsfonással ütötték el az időt.

Jó móka volt. Persze azért azt meg kell, hogy említsem, hogy az összes tojás, amit készítettem nálam maradt, mert eddig még senki nem locsolt meg.. Megáll az ész! ;) De legalább jövőre nem kell újakat csinálni! ;) Persze még estig bármi lehet...

Comments

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar
A Karlovy Vary-i Magyar Alapszervezet megalakulása, avagy a Magyar Specialitások boltjától a magyar klubig Szeptember végén volt szerencsém közel a német határnál meglátogatni e festői szépségű és világhírű nyugat-csehországi várost. Felkeltette érdeklődésemet, hogy számomra meglepő módon itt is élnek magyarok. Két csodálatos napot töltöttem a városban Turay Erzsébet elnök asszony és Kalinová Valika társaságában. Ott létem alatt a beszélgetések és a városban tett séták során betekintést nyerhettem a helyi magyar szervezet életébe. Az ott tartózkodásom célja az volt, hogy egy interjú keretében bemutassam a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének legfiatalabb magyar tagszervezetét, amely ez év elején alakult meg. Karlovy Vary központja János: Hogyan indult a helyi magyar szervezet alakulása? Erzsébet: Lényegében, amikor ideköltöztünk a csehországi Karlovy Vary-ba, akkor az volt a fő gondunk, hogyan újra kezdeni. Úgy döntöttünk, hogy nyitunk egy boltot