Skip to main content

RECEPTEK A MAGYAR KONYHÁBÓL XI.


     Egy éve még senki sem gondolta volna, hogy egy évvel később még ez a rendezvény élni fog. SŐT! Csak úgy hasít! Jön a többnél-több kérdés a következő alkalommal kapcsolatban, mikor, hol és mit fogunk enni. Úgy gondolom látva ezt a nagy lelkesedést, senki sem állíthatja, hogy Ostrava nem él. Az ostravai magyar klubunk kérem tisztelettel él és virul, mint a friss tavaszi bokréta. Mi nem hagyjuk a népet unatkozni!
     A második évad első főzését nyitottuk meg 2016.február 27-én az ostravai magyar klubunkban. Hihetetlen, hogy ilyen nagy érdeklődés fogadta a tavalyi főzéseinket. Egyrészt hála a szervezőgárdának (Jani, Editke, Marika és Irénke), másrészt nagy köszönet az új és visszajáró külföldi és magyar vendégeknek, akik éltetik eme lassan jeles-neves rendezvényt. Ezen a nyitófőzésen sem maradhatott el a már hagyományossá vált magyar ételkülönlegességek bemutatója. Ezt tessék úgy érteni, hogy ismét mennyei ételek megkóstolásával és a magyar bor- és pálinkakülönlegességekkel ünnepeltük együtt ezt a jó hangulatot. Hisz jó hangulat nélkül mit sem ér az egész. Nem igaz? A magyar virtus nem engedi a csendet és unatkozást, a bágyadt hangulatot és teljes fegyelmet. Éljünk, mulassunk, táncoljunk magyarok!

A menü 3 nyelven, hogy mindenki értse


   De visszatérve a kezdetekre, most sem indíthattuk az estét egy finom kis házi pálinka nélkül, hiszen ettől mindenkinek megjön az étvágya, na meg a jó kedve. Következett pedig a várva várt, finomabbnál finomabb ételek első állomása, egy igazi magyar klasszikus, Dr. Ásvay Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór nevéhez fűződő levesünk, a Jókai-bableves. Gazdagon meg volt rakva sok finomsággal, köztük a jó öreg magyar csipetketésztával is. A reakciókat figyelve mindenki megnyalta mind a tíz ujját, persze csak a második adag leves után. 

Így fő a Jókai bableves és mellette a vaníliasodó
A jó kis magyar házi pálinka

     De ezen az estén sem hiányozhatott a második fogás, mely ez esetben a desszerttel volt egyelő. Ez az étel sok háztartásban készül, mindenkinél kicsit máshogy, valakinél főétel, valakinél desszert. A neve: aranygaluska. A különlegessége már a tésztában megfigyelhető: házi kelt tészta, majd kiszaggatva a tepsibe jó sok dióval megszórva, ami megadta neki finom ízét. Ehhez készült a vaníliasodó (nem puding!!!, mert egyesek pudingnak hívják helytelenül!).

Az aranygaluska tálalása vaníliasodóval


Mi több, az este ismét nem telt el produkció nélkül. Ezúttal a Csalogányok háttérbe vonultak teret engedve a mi Marton Sárinknak, aki üveges ugrós táncával kápráztatott el mindenkit. Sári kiskora óta táncol, látni lehetett, hogy vérében van minden mozdulat!
Ismét köszönjük a szervezőinknek és vendégeinknek (Iránból, Csehországból, Angliából, Szlovákiából, stb...) ezt a frenetikus főzőestet. Elindult a második évad, csak így tovább ostravai magyarok! 

Ha kedvet kaptál az említett ételek elkészítéséhez, akkor kövesd Editke receptjét lépésről lépésre az alábbi linkre kattintva, de előbb lássuk a hozzávalókat négy személyre: 

Jókai Bableves


  • egy darab füstölt csülök 
  • fél kiló szárazbab /lóbab/
  • egy pár füstölt kolbász 
  • négy db sárgarépa 
  • négy db fehérrépa 
  • fél zeller 
  • vöröshagyma egy fej 
  • fokhagyma öt gerezd, 
  • piros paprika 
  • zeller zöld 
  • egy tojás 
  • és annyi liszt amennyit felvesz a tojás ebből lesz a csipetke
Aranygaluska

- aranygaluska
  • fél kiló liszt
  • két deka élesztő 
  • két tojás sárgája 
  • három deci tej 
  • hat deka margarin vagy vaj 
  • öt deka cukor 
  • csipet só 
  • húsz deka darált dió 
  • tizenöt deka porcukor 
  • tíz deka vaj
- vanília sodó
  • hat tojás sárgája
  • egy liter tej 
  • három evőkanál liszt 
  • tizenöt deka cukor 
  • egy rúd vanília 
  • vagy négy csomag vaníliás cukor

Elkészítése: A tojássárgáját kikeverem a cukorral és a lisztel csomómentesre a tejet vízgőz felett melegítem és a csomómentes tojást lassan beleengedem folyamatos keverés mellett sűrűre főzöm ha kihűlt a tojások felvert habját belekeverem.

    A bejegyzést készítette: Ivkovič Krisztina és Jenei János

     Az elkészített ételek elkészítését bemutató videó recept az alábbi linkre kattintva elérhető:

                     https://www.youtube.com/watch?v=2dX3TNrJ17Y&feature=youtu.be
Jó étvágyat!


Comments

Post a Comment

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t
Post a Comment
Read more

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar
Post a Comment
Read more

Gondolatok a Prágai Magyar Bálról

A bársonyos forradalmat követő időszakban alakult szervezet, mely céljául tűzte ki a csehországi magyarság egyesületi formában történő összefogását és kulturális programjainak megszervezését, már egy évvel megalakulás után, 1992-ben megrendezte a Prágai Magyar Bált. Ennek helyszíne a Vinohrady városrész (Prága 2) Vasutas Kultúrháza volt. A sikeres kezdetet további bálok követték a smíchovi (Prága 5) Nemzeti Házban. Ezek a rendezvények a későbbiekben már nemcsak a prágai helyi szervezet különböző generációinak jelentett kulturális és szórakozási élményt, hanem rendszeres találkozási lehetőséget biztosított más helyi szervezetek tagjainak is a báli együttlét szabadabb, kötetlenebb körülményei között. Nagy örömünkre szolgál, hogy más helyi egyesületekre (Brünn, Ostrava) is hatással volt a prágai bál, és immár ők is rendszeresen szerveznek hasonló eseményt, a novemberi Katalin bált.   Nagy előrelépést jelentett a bál helyszínének áthelyezése Prága központjába, a repreze
Post a Comment
Read more