Ugrás a fő tartalomra

RECEPTEK A MAGYAR KONYHÁBÓL XI.


     Egy éve még senki sem gondolta volna, hogy egy évvel később még ez a rendezvény élni fog. SŐT! Csak úgy hasít! Jön a többnél-több kérdés a következő alkalommal kapcsolatban, mikor, hol és mit fogunk enni. Úgy gondolom látva ezt a nagy lelkesedést, senki sem állíthatja, hogy Ostrava nem él. Az ostravai magyar klubunk kérem tisztelettel él és virul, mint a friss tavaszi bokréta. Mi nem hagyjuk a népet unatkozni!
     A második évad első főzését nyitottuk meg 2016.február 27-én az ostravai magyar klubunkban. Hihetetlen, hogy ilyen nagy érdeklődés fogadta a tavalyi főzéseinket. Egyrészt hála a szervezőgárdának (Jani, Editke, Marika és Irénke), másrészt nagy köszönet az új és visszajáró külföldi és magyar vendégeknek, akik éltetik eme lassan jeles-neves rendezvényt. Ezen a nyitófőzésen sem maradhatott el a már hagyományossá vált magyar ételkülönlegességek bemutatója. Ezt tessék úgy érteni, hogy ismét mennyei ételek megkóstolásával és a magyar bor- és pálinkakülönlegességekkel ünnepeltük együtt ezt a jó hangulatot. Hisz jó hangulat nélkül mit sem ér az egész. Nem igaz? A magyar virtus nem engedi a csendet és unatkozást, a bágyadt hangulatot és teljes fegyelmet. Éljünk, mulassunk, táncoljunk magyarok!

A menü 3 nyelven, hogy mindenki értse


   De visszatérve a kezdetekre, most sem indíthattuk az estét egy finom kis házi pálinka nélkül, hiszen ettől mindenkinek megjön az étvágya, na meg a jó kedve. Következett pedig a várva várt, finomabbnál finomabb ételek első állomása, egy igazi magyar klasszikus, Dr. Ásvay Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór nevéhez fűződő levesünk, a Jókai-bableves. Gazdagon meg volt rakva sok finomsággal, köztük a jó öreg magyar csipetketésztával is. A reakciókat figyelve mindenki megnyalta mind a tíz ujját, persze csak a második adag leves után. 

Így fő a Jókai bableves és mellette a vaníliasodó


A jó kis magyar házi pálinka

     De ezen az estén sem hiányozhatott a második fogás, mely ez esetben a desszerttel volt egyelő. Ez az étel sok háztartásban készül, mindenkinél kicsit máshogy, valakinél főétel, valakinél desszert. A neve: aranygaluska. A különlegessége már a tésztában megfigyelhető: házi kelt tészta, majd kiszaggatva a tepsibe jó sok dióval megszórva, ami megadta neki finom ízét. Ehhez készült a vaníliasodó (nem puding!!!, mert egyesek pudingnak hívják helytelenül!).

Az aranygaluska tálalása vaníliasodóval


Mi több, az este ismét nem telt el produkció nélkül. Ezúttal a Csalogányok háttérbe vonultak teret engedve a mi Marton Sárinknak, aki üveges ugrós táncával kápráztatott el mindenkit. Sári kiskora óta táncol, látni lehetett, hogy vérében van minden mozdulat!
Ismét köszönjük a szervezőinknek és vendégeinknek (Iránból, Csehországból, Angliából, Szlovákiából, stb...) ezt a frenetikus főzőestet. Elindult a második évad, csak így tovább ostravai magyarok! 

Ha kedvet kaptál az említett ételek elkészítéséhez, akkor kövesd Editke receptjét lépésről lépésre az alábbi linkre kattintva, de előbb lássuk a hozzávalókat négy személyre: 

Jókai Bableves


  • egy darab füstölt csülök 
  • fél kiló szárazbab /lóbab/
  • egy pár füstölt kolbász 
  • négy db sárgarépa 
  • négy db fehérrépa 
  • fél zeller 
  • vöröshagyma egy fej 
  • fokhagyma öt gerezd, 
  • piros paprika 
  • zeller zöld 
  • egy tojás 
  • és annyi liszt amennyit felvesz a tojás ebből lesz a csipetke
Aranygaluska

- aranygaluska
  • fél kiló liszt
  • két deka élesztő 
  • két tojás sárgája 
  • három deci tej 
  • hat deka margarin vagy vaj 
  • öt deka cukor 
  • csipet só 
  • húsz deka darált dió 
  • tizenöt deka porcukor 
  • tíz deka vaj
- vanília sodó
  • hat tojás sárgája
  • egy liter tej 
  • három evőkanál liszt 
  • tizenöt deka cukor 
  • egy rúd vanília 
  • vagy négy csomag vaníliás cukor

Elkészítése: A tojássárgáját kikeverem a cukorral és a lisztel csomómentesre a tejet vízgőz felett melegítem és a csomómentes tojást lassan beleengedem folyamatos keverés mellett sűrűre főzöm ha kihűlt a tojások felvert habját belekeverem.

    A bejegyzést készítette: Ivkovič Krisztina és Jenei János

     Az elkészített ételek elkészítését bemutató videó recept az alábbi linkre kattintva elérhető:

                     https://www.youtube.com/watch?v=2dX3TNrJ17Y&feature=youtu.be


Jó étvágyat!


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Erdély az ízek birodalma II.

Barangolás Udvarhelyszéken és a Sóvidéken
Másnap a reggelit követően a Székelyudvarhelyhez közeli szejkefürdői forrásnál álltunk meg kortyolva egyet a gyógyvízből, majd pedig a borvízmúzeumba vittek el minket erdélyi barátaink. A múzeumban még a mai napig látható Orbán Balázs szobra, az ő neve szorosan összekapcsolódik Szejke-fürdővel, amellett hogy fényképeivel megörökítette a kor természeti, épített és néprajzi örökségét, felvirágoztatta az ottani fürdő kultúrát is. A rossz időjárási körülményekre való tekintettel sajnos nem tudtunk felmenni a Hargitára, a székelyek szent hegyére, így helyette a parajdi sóbánya felé vettük az irányt. Útközben megálltunk Tamási Áron sírjánál Farkaslakán, ő az egyike a három Áronnak, akire a székelység a mai napig nagyon büszke, ahogy egy ottani mondás tartja: „Tamási Áron, Márton Áron és Gábor Áron/ Székely népünk büszkesége mind a három”.

Ki is volt Tamási Áron? Író, neki köszönhetjük az Ábel trilógiát és nem mellesleg ő volt, aki a székely nyelvjárá…

Erdély az ízek birodalma I.

Erdély, az óriások földje, ahol a hegyek a felhőket érik. A mellettünk elsuhanó vidék olyan, mint egy szépen megfestett tájkép, ahol a részletek tökéletes színkavalkáddá állnak össze. Magasabbnál magasabb hegyek vidéke ez, amit a természet gyönyörű zöld színű, sűrű, erdős mintákkal tarkított szőnyege borít. Erdők és határtalan, napfényben úszó zöld, kövér mezők, amelyeken csordák legelésznek, ahol a dombokra a folyamatosan vándorló fehér felhők árnyéka vetül. Amikor visszagondolok az ott töltött egy hétre, ezek a képek villannak emlékezetembe. Azonkívül, hogy bejártuk Erdély egy kis szegletét, még az ottani ízekbe is sikerült belekóstolnunk. De ne rohanjunk ennyire előre, kezdem a legelején! 
„Esőhozók”
Egy szürke, borongós, esős nyári kora reggelen Bors-Fiszli Editke, Bors István és e sorok írója magunk mögött hagytuk a régmúltat idéző rozsdás gyárkémények, kohók és bányák világát, a mi Osztravánkat. Ezerháromszáz kilométer állt előttünk, a szomorkás esős időjárás végigkísért minket …

Egy fél évnyi AED tevékenység, röviden és tömören

Egy fél évnyi AED tevékenység, röviden és tömören     Szeretett Prágánkban az új szemeszter még csak jövőnek számított szeptember végén, az idén 60 éves AED héttagú képviselete, beleértve az új elnökségi tagokat viszont már elkezdte a munkát, egy szinttel feljebb, a Diákhálózat Hallgatói parlamentjén. Ja, már miután odaértünk, mert nem csak egy autónk veszett el… 
     Azzal a lelkesedéssel estünk neki rögtön hétfőn a saját rendezvényeink tervezéséhez is, új tagokkal bővülve. És ez meg is mutatkozott a nyitógyűlésen: „50 perc alatt megszerveztünk egy egész szemesztert, ez má’ valami!” És még mindig ugyanezzel a lendülettel pár nap múlva meg is nyitottuk a szemesztert egy kellemes kis sörözés keretein belül. Voltak új arcok, meg új nevek, aztán már csak össze kellett rakni őket…
     Két héttel később, a brünni Kafedik Mega7vége nevű rendezvénye után vasárnap természetesen teljesen fitten találkoztunk a Prágai Magyar Katolikus Lelkészség (azóta már plébánia lett) udvarán délelőtt a tanév…