Skip to main content



Magyar gasztronómiai bemutató, Szent Vencel napi lovosice-i városnap
 
A helyi magyarok gasztróbemutató standja a lovosice-i városnapon
 
2015. szeptember 28-án jártam személyesen a lovosice-i városnapon, közvetlenül a helyi magyarok standjához indultam, ahol már nagyban osztogatták az ízletes magyar gulyáslevest és a halászlét. Már hetedik alkalommal került bemutatásra a magyar konyha, amely minden évben nagy sikert arat. A halászlé első alkalommal került prezentálásra. Olyannyira fínomak voltak említett ételek, hogy ki nem hagyhattam a repetázást. Az ételeket Csányi Sándor a szolnoki gulyásfesztivál kitalálója és főszervezője és Kis Tamás készítette.

Csányi Sándortól rendkívül érdekes dolgokat tudtam meg a már említett ételekről, amit most meg is osztok írásomban.

Gulyásleves

„A gulyáslevesről szoktuk mondani, hogy az egyik legmagyarabb étel a gulyás valahol igaz is meg nem is, de mi úgy gondoljuk magyarok, hogy mivel az ellenállás egyik jelképe volt az 1800-as évek közepén, így aztán mi elneveztük, a legmagyarabb ételünknek. A magyar szabadságharcot követően a magyar urakat meghívták a bécsi udvarba, hogy a békekötést aláírják, mivel már akkor is meg volt már a dac a magyar urakban, ezért a Bécs által kínált ételeket nem ették meg, hanem vittek magukkal saját szakácsot, aki aztán főzött magyar gulyást, és alapvetően így adták tudtára a bécsi udvarnak, hogy ők nem igazán szeretnének behódolni a bécsi vezetőknek. A gulyás, ebben az esetben a magyar identitás kifejezésének eszközeként jelent meg,”

Halászlé

"A halászléről tudni kell, a halászlé vagy halleves a Duna és a Tisza menti emberek étele volt, a hallevesből alakult ki, de amikor aztán jött a paprika, Kotányi annak idején megőrölte a paprikát és akkor aztán a paprika lisztből aztán kialakult különböző ételek, mint például a csirkepaprikás és a halászlé. Most már ezt az említett ételt már csak paprikával készítjük Magyarországon. Két fajtája van: a tiszai és a dunai, a tiszainak az a lényege, hogy a halcsontokat a halfejeket, az apróhalakat, jól megfőzzük és átpaszírozzuk és csinálnak egy alaplét, amibe aztán belefőzzük a halat. A bajainak viszont az a lényege, hogy a szelet halakat a csonttal együtt a bogrács aljára tesszük, ráteszünk hagymát, paprikát felengedjük hideg vízzel és 40 percen keresztül intenzíven főzzük, amikor aztán elkészült, kivesszük a szelethalakat, és azért, hogy sűrűbb legyen gyufatésztával dúsítják. Jelenleg Magyarországon e két fő elkészítési mód létezik. E két változat természetesen „harcol” egymással, mivel a bajaiak szerint a bajai, a tiszai ember szerint a tiszai változat a legjobb, mivel én Tiszaparti gyerek vagyok, én azt mondom, hogy a tiszai paszírozott halászlé a legízletesebb."

Hogy ne csak szavakban tudosítsak e nagyszerű magyar vonatkozású eseményről, ezért elkészítettem egy kis videóösszeállítást, amely az alábbi linkre kattintva elérhető



Csányi Sándor és Kis Tamás

 
Nagyszerű volt látni, hogy a bográcsokból szépen fogytak az ételek, számomra egy felejthetetlen élmény volt, megyek 2016-ban is. Gyerünk minél többen, támogassuk ezt a nagyszerű kezdeményezést.


A bejegyzést készítette: Jenei János

 

Comments

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar

Gondolatok a Prágai Magyar Bálról

A bársonyos forradalmat követő időszakban alakult szervezet, mely céljául tűzte ki a csehországi magyarság egyesületi formában történő összefogását és kulturális programjainak megszervezését, már egy évvel megalakulás után, 1992-ben megrendezte a Prágai Magyar Bált. Ennek helyszíne a Vinohrady városrész (Prága 2) Vasutas Kultúrháza volt. A sikeres kezdetet további bálok követték a smíchovi (Prága 5) Nemzeti Házban. Ezek a rendezvények a későbbiekben már nemcsak a prágai helyi szervezet különböző generációinak jelentett kulturális és szórakozási élményt, hanem rendszeres találkozási lehetőséget biztosított más helyi szervezetek tagjainak is a báli együttlét szabadabb, kötetlenebb körülményei között. Nagy örömünkre szolgál, hogy más helyi egyesületekre (Brünn, Ostrava) is hatással volt a prágai bál, és immár ők is rendszeresen szerveznek hasonló eseményt, a novemberi Katalin bált.   Nagy előrelépést jelentett a bál helyszínének áthelyezése Prága központjába, a repreze