Ugrás a fő tartalomra

IMÁDKOZZUNK EGYÜTT, MAGYAROK!

Szent Vencel templom, Ostrava

2015.október 4-e az a dátum, amikor fél év eltelte után ismét római katolikus magyar szentmisén vehettek részt az ostravai és környékén élő magyarok. Sokan összegyűltünk, hogy közösen imádkozzunk, hálát adjunk. A szentmisét már hagyományosan Zsidó János, a felvidéki Fél község esperes-plébánosa celebrálta, melynek mondanivalója nem csak az itteni, de minden magyar ember szívéhez szólt. ,,A szeretet összeköt minket. Gyakoroljuk!”
Szent Vencel templom, Ostrava


 
A szentmisét követően a magyar klub ügyeskezű szakácsnői által elkészített finom ebéden vehettünk részt, melyre meghívást kapott János atya is a helyi plébános úr kíséretében és minden kedves magyar barátunk, aki részt vett a szentmisén, és aki nem, az is. A menü nyírségi gombóc leves és zöldborsós szelet volt rizzsel, mely mint mindig pompásan sikerült, mindenki megnyalta mind a tíz ujját! És persze mikor már midenki azt hitte vége az eves-ivásnak, előkerültek a finomabbnál finomabb magyar borok különféle sütemények társaságában is. Ez aztán a magyar virtus!
Köszönjünk a plébános úrnak, hogy ilyen kézségesen ellátogat minden alkalomkor Ostravára és minden segítőnek, szervezőnek és résztvevőnek, aki csak egy kicsit is hozzátett ennek az eseménynek a megvalósulásához. Ez egy újabb alkalom volt számunkra, hogy együtt legyünk, beszélgessük, élvezzük a magyar kultúra szépségeit!



Ebédre várva
Közös imádság az ebéd előtt


A bejegyzést készítette: Ivkovič Krisztina

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Erdély az ízek birodalma II.

Barangolás Udvarhelyszéken és a Sóvidéken
Másnap a reggelit követően a Székelyudvarhelyhez közeli szejkefürdői forrásnál álltunk meg kortyolva egyet a gyógyvízből, majd pedig a borvízmúzeumba vittek el minket erdélyi barátaink. A múzeumban még a mai napig látható Orbán Balázs szobra, az ő neve szorosan összekapcsolódik Szejke-fürdővel, amellett hogy fényképeivel megörökítette a kor természeti, épített és néprajzi örökségét, felvirágoztatta az ottani fürdő kultúrát is. A rossz időjárási körülményekre való tekintettel sajnos nem tudtunk felmenni a Hargitára, a székelyek szent hegyére, így helyette a parajdi sóbánya felé vettük az irányt. Útközben megálltunk Tamási Áron sírjánál Farkaslakán, ő az egyike a három Áronnak, akire a székelység a mai napig nagyon büszke, ahogy egy ottani mondás tartja: „Tamási Áron, Márton Áron és Gábor Áron/ Székely népünk büszkesége mind a három”.

Ki is volt Tamási Áron? Író, neki köszönhetjük az Ábel trilógiát és nem mellesleg ő volt, aki a székely nyelvjárá…

Erdély az ízek birodalma I.

Erdély, az óriások földje, ahol a hegyek a felhőket érik. A mellettünk elsuhanó vidék olyan, mint egy szépen megfestett tájkép, ahol a részletek tökéletes színkavalkáddá állnak össze. Magasabbnál magasabb hegyek vidéke ez, amit a természet gyönyörű zöld színű, sűrű, erdős mintákkal tarkított szőnyege borít. Erdők és határtalan, napfényben úszó zöld, kövér mezők, amelyeken csordák legelésznek, ahol a dombokra a folyamatosan vándorló fehér felhők árnyéka vetül. Amikor visszagondolok az ott töltött egy hétre, ezek a képek villannak emlékezetembe. Azonkívül, hogy bejártuk Erdély egy kis szegletét, még az ottani ízekbe is sikerült belekóstolnunk. De ne rohanjunk ennyire előre, kezdem a legelején! 
„Esőhozók”
Egy szürke, borongós, esős nyári kora reggelen Bors-Fiszli Editke, Bors István és e sorok írója magunk mögött hagytuk a régmúltat idéző rozsdás gyárkémények, kohók és bányák világát, a mi Osztravánkat. Ezerháromszáz kilométer állt előttünk, a szomorkás esős időjárás végigkísért minket …

Már a huszadik!

Miért is van hatalmas jelentősége a minden évben megrendezésre kerülő művelődési táboroknak? Mit is jelentenek ezek a táborok számunkra itt élő magyaroknak Csehországban? Mi a táborok vonzereje? Miért is számoljuk a napokat és várjuk a következő évit?

Mindenkinek mást jelentenek, mint ahogy mindannyian másak vagyunk. Van, akinek az újra találkozás örömét, új baráti kapcsolatok kialakulását, szórakozást és mulatást magyar nyelven és a magyar zenére, van, akinek a magyar kultúrát, a művelődést, a tudásszomj csillapítását, de vannak olyanok is, akik a hétvégét egyszerűen csak a kellemes kikapcsolódásnak veszik a szép és kellemes környezetben, ahol természetesen nem hiányozhat a magyar szó. A fenn említett kérdésekre a válaszokat a táborlakókkal készített helyszíni interjúk adják meg. De mielőtt részletezném az összegyűjtött véleményeket, szeretnék először is visszatérni a kezdetekhez. Hogyan is kezdődött?
Becske Katalin, (Prága), a táborok ötletgazdája

1996-2000 között voltam a CSMMSZ szerv…