Skip to main content

November 24., A bálok bálja Ostravában

Hagyományos és rendhagyó is volt egyben a 2018-as ostravai gálaműsor és Katalin-bál. Egyrészt hagyományosan november 24-e, Katalin napjához legközelebb eső szombaton volt a rendezvény. A Katalin-bál Szent Katalin nevéhez fűződik, aki a legenda szerint a könyörgők meghallgatásáért járult közbe. A népi köztudat ezzel ellentétben az újborral kezdődő kisfarsang utolsó napjának megünneplése miatt tartja fontosnak a november 24-ét. Ez volt az utolsó alkalom a közösségi ünneplésre a ”nagyfarsangig.” Azonban rendhagyó volt az idei alkalom, hiszen ez a jubileumi év zárórendezvénye is volt egyben, ahol az elmúlt húsz évet ünnepeltük az egész éves műsorsorozat (ld. korábbi esemény posztja) lezárásakor. Nem is csoda tehát, hogy teltházas volt a rendezvény.









Szintén hagyományosnak mondható, hogy a fellépők között ismerős arcokat köszönthetett a közönség. Kiszely Zoltán és kedves partnernője és felesége, Merényi Nikolette személyében, akik Szegedről érkeztek hozzánk. Az Ostravai Csalogányok páratlan fellépése nélkül nincs ünnepség Ostravában és azon túl se, így ők nem hagyományos, hanem elengedhetetlen műsorszáma bármely ünnepségnek. Szerencsére nem rendhagyó a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége által rendezett nívós és nagyszabású rendezvényeken, hogy a magyar fellépők mellett mindig helyet kapnak a többségi társadalom kultúrájának képviselői is, hiszen a Szövetség legfőbb célkitűzései közt szerepel a „cseh-magyar kapcsolatok ápolása”. Ebben a szellemiségben köszönthette a közönség a cseh operatársadalom neves képviselőit ugyanolyan lelkesedéssel, mint a többi előadót.

Hagyományoknak megfelelően a résztvevők az ünnep különlegességéhez illően páratlan elegáns ruhákban örültek a produkcióknak, majd táncoltak a parketten. Talán máshol rendhagyónak hathat, hogy Ostravában mindenki önfeledten és remekül táncolt bármilyen stílusú és ritmusú is legyen a 
zene. Még a fellépők is meglepődtek, hogy már az első szám alatt tele lett a tánctér.


Tradicionálisnak mondható, hogy az ostravai magyar közösség igazi házigazdaként gazdagon vendégeli meg a vele ünneplő tagokat és más városból érkezőket. Ezutóbbiak voltak szép számmal szerencsére mind Csehországból, mind azon kívülről is. A szünetekben páratlan magyar édes és sós falatkák és mesés italok várták a résztvevőket.

Köszönjük minden szervezőnek és résztvevőnek, hogy odaadásával és mosolyával emlékezetessé tette a 20. gálaműsort és 19. Katalin-bált! 


Comments

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar

Gondolatok a Prágai Magyar Bálról

A bársonyos forradalmat követő időszakban alakult szervezet, mely céljául tűzte ki a csehországi magyarság egyesületi formában történő összefogását és kulturális programjainak megszervezését, már egy évvel megalakulás után, 1992-ben megrendezte a Prágai Magyar Bált. Ennek helyszíne a Vinohrady városrész (Prága 2) Vasutas Kultúrháza volt. A sikeres kezdetet további bálok követték a smíchovi (Prága 5) Nemzeti Házban. Ezek a rendezvények a későbbiekben már nemcsak a prágai helyi szervezet különböző generációinak jelentett kulturális és szórakozási élményt, hanem rendszeres találkozási lehetőséget biztosított más helyi szervezetek tagjainak is a báli együttlét szabadabb, kötetlenebb körülményei között. Nagy örömünkre szolgál, hogy más helyi egyesületekre (Brünn, Ostrava) is hatással volt a prágai bál, és immár ők is rendszeresen szerveznek hasonló eseményt, a novemberi Katalin bált.   Nagy előrelépést jelentett a bál helyszínének áthelyezése Prága központjába, a repreze