 |
| Az 5. művelődési tábor, csoportkép, 2003 (Forrás: Becske Katalin) |
Miért is van hatalmas
jelentősége a minden évben megrendezésre kerülő művelődési táboroknak? Mit is
jelentenek ezek a táborok számunkra itt élő magyaroknak Csehországban? Mi a
táborok vonzereje? Miért is számoljuk a napokat és várjuk a következő évit?
Mindenkinek
mást jelentenek, mint ahogy mindannyian másak vagyunk. Van, akinek az újra
találkozás örömét, új baráti kapcsolatok kialakulását, szórakozást és mulatást
magyar nyelven és a magyar zenére, van, akinek a magyar kultúrát, a művelődést,
a tudásszomj csillapítását, de vannak olyanok is, akik a hétvégét egyszerűen
csak a kellemes kikapcsolódásnak veszik a szép és kellemes környezetben, ahol
természetesen nem hiányozhat a magyar szó. A fenn említett kérdésekre a
válaszokat a táborlakókkal készített helyszíni interjúk adják meg. De mielőtt
részletezném az összegyűjtött véleményeket, szeretnék először is visszatérni a
kezdetekhez. Hogyan is kezdődött?
 |
| 20. Művelődési tábor, Kouty 2018 (Forrás: Jenei János) |
1996-2000
között voltam a CSMMSZ szervezőtitkára. Ebből a tisztségemből kifolyólag
többször ellátogattam a Csehország különböző városaiban megalakult magyar
szervezetekhez – tagsági gyűlésekre vagy kulturális rendezvényekre. Személyesen
akartam megtapasztalni, hol, milyen körülmények között működnek. E látogatások
alkalmával megismerkedtem az ott élő magyarokkal, a tagjainkkal. Azon
töprengtem, hogy jó lenne összehozni egy összcsehországi magyarok találkozóját,
ahol lehetőség nyílik a kölcsönös megismerkedésre. Ezt az ötletemet
megosztottam Vojtek Zoltán akkori brünni alapszervezeti elnökkel, s az ő
javaslatára lett végülis a találkozóból művelődési tábor, mondván, hogy ha már
együtt leszünk, bővítsük is ismereteinket. Kezdetekben a művelődési tábor más
helyen zajlott, ez volt az Olmützhöz közeli Medlov. Úgy Medlov, mint Kouty
nagyon szép környezetben, erdőkkel van körülvéve, halastó mellett található. A kouty-i
és a medlovi táborok közötti legfőbb különbséget a résztvevők összetételében
látom. 15-18 évvel ezelőtt úgy Prágában, mint Brünnben sok volt a kisgyermekes
család, így egy-egy táborban volt 15-20 vagy még ennél is több gyermek. Berecz
András Kossuth-díjas énekes, mesemondó, Gulyás László, a vissza-visszatérő
mókamester, zeneművész, vagy a későbbiekben a Gabalyda Bábszínház előadásain
jól szórakoztak gyerekek, felnőttek egyaránt. Időközben a gyerekek
felcseperedtek, s úgy, mint minden, a művelődési tábor program összeállítása is
változott az évek során. A táborlakók már nemcsak passzív nézői, hallgatói az
előadásoknak, de dr. H. Tóth István tanár úrnak köszönhetően, aktív résztvevői,
szereplői is egy-egy szombat délutáni, tábortűz melletti műsornak vagy egy
irodalmi összeállításnak.
 |
| A 6. Művelődési Tábor, Medlov 2004 (Forrás: Becske Katalin) |
Vojtek
Zoltán (Brünn), a brünni szervezet korábbi elnöke
A
Szövetség kilenc éves működése alatt több helyi szervezet is létrejött, s mivel
mindenhol másak voltak a lehetőségek, körülmények, jó ötletnek tűnt megrendezni
egy olyan országos - mai kifejezéssel élve egy csapatépítő - hétvégi
rendezvényt, ahol a csehországi magyarok - az egyes helyi szervezetek tagjai -
megismerhetik egymást, tapasztalatokat cserélhetnek, ötleteket szerezhetnek
helyi tevékenységükhöz, szórakozhatnak és, ami legfontosabb a magyar történelmi
és kulturális ismereteiket is bővíthetik. Nem volt egyszerű az első táborok
megszervezése, mert a programok összeállításánál azokra is kellett gondolni,
akik családostul jöttek a táborba (a sok gyerek, és a vegyes házasság miatt). A
rendezvény programkínálatába, így alternatív programokat is beépítettünk a
magyarul nem tudó házastársak, és a gyerekek számára. A cél az volt, hogy
mindenki jól érezze magát és a hétvége ne csak a csehországi magyarokat
kovácsolja össze, de a családokat is!
 |
| A 8. Művelődési Tábor, program gyerekeknek, 2006 (Forrás: Becske Katalin) |
Mit is mondtak a táborlakók?
Wesely
Éva (Pilzen), tanár
Elsősorban
én úgy érzem, hogy a CSMMSZ egyik fő feladata a kultúra terjesztése a másik,
hogy a Csehországban élő magyarok személyesen is megismerjék egymást. A tábor a
szervezet egyetlen országos rendezvénye és az egyetlen alkalom arra, hogy a
legtávolabb élő magyar barátainkkal is tudjunk találkozni. Mindig azt szoktam
mondani, hogy Ostrava és Pilzen a szervezetünk két végvára. Nagyon szeretem a
tábor színvonalas előadásait, fő érdeklődési körömbe főképpen a nyelvészeti és
az irodalmi témájú előadások tartoznak. Eőry Vilma, nyelvész előadásait nagyon
szerettem a múltban. Imádom az irodalmat
és, ha a táborok lényegét kellene egy szlogenben megfogalmazni, akkor én
Kányádi Sándor erdélyi költő sorait idézném:”aki megért s megértet egy népet
megéltet”
 |
| A kouty-i halastó |
Poljáková
Tatana (Ostrava), író
Amikor
meghallom azt a szót, hogy Kouty a következőkre gondolok: két és fél nap, ami
teljesen megváltoztatja az ember lelkiállapotát, ha az ember itt van, egyetlen
egy percet sem veszteget el az életből. Aki itt van, annak magyar múltja van,
és aki itt van, az felfrissíti a múltját. Két és fél nap, ami elég arra, hogy
időutazásban vegyünk részt, ami lehetőséget ad, hogy felidézzük a
fiatalságunkat. Ne felejtsük el, aki itt van, itt él az anyaországon kívül és,
amikor idejön, akkor otthon van, hazajön. A kouty-i halastó, arra hétvégére egy
kis magyar szigetté válik, ebben nagy szerepe van a meghívott előadóknak és
mindig olyan előadók vannak meghívva, akik erre képesek. Tapasztalataim azt
mutatják, hogy az eddigi előadásokat mindenki értékelte és nemegyszer
előfordult, hogy a szem nem maradt szárazon. Ez a környezet hatalmas
energiatöbbletet halmoz fel az emberekben, ami kitart a következő táborig,
egyfajta szellemi megújulásként írnám le ezt, amit itt kapunk. Olyannyira
feltöltődés itt lenni, hogy amikor befejeződik az esemény és a táborlakók
elhagyják a helyszín, már a hazaút során már elindul a vágyakozás a következő
évi rendezvény iránt. Itt nemcsak a múltról van szó, hanem itt a jelenről is
szó van, de ez az itteni jelen a bennünk lévő múltat hívja elő újra és újra.
 |
| Dr. H. Tóth István tanár úr előadás közben, Kouty 2016 |
Dr.
H. Tóth István (Budapest-Kecskemét), ny. egyetemi docens
Arra
kérdésre, hogy mit kapnak itt az emberek a válasz: barátságot, szeretetet,
figyelmet, egymásra hangolódást, hogy konkrétabb legyek elérhetőségeket, email
címeket, telefonszámokat. Az előadások párbeszédeket, érveléseket indítanak el,
elgondolkodtatnak. Én azt tapasztaltam eddig, hogy az évről évre megrendezendő
táborok azért gazdagabbak és még gazdagabbak, mert nem egy-két ember találja ki
a programokat, hanem többen, a tagságnak is nyílt beleszólása van a tematika
kialakításába. Hogy miért is érdemes idejönni? Azért, mert tiszta Kouty
levegője, nagyon finom a tó vize, harapni lehet ezt a levegőt, élénk
tapsviharokkal kísért előadások vannak itt, lélektől lélekig ívelő barátságok
születettnek a helyszínen, ezeket úgy tekinthetjük, mint az akkumulátorainkat
feltöltő tényezőket. Kouty olyan, mint egy ablak, ablak a világra és a világ
magyarságára, kinyitásával nemcsak a napfény, a friss levegő áramlik be, hanem
rajta keresztül újabb barátokra is tekinthetünk. A következő verssorral tudnám
leginkább összefoglalni a táborok lényegét, ami úgy hangzik: Jót és jól ebben
áll a nagy titok, ezt, ha nem érted, szánts és vess, s hagyjad másnak az
áldozatot.
Szabó
János (Prága), volt katonatiszt
Ha
visszagondolok az előző évek táboraira, akkor Dr. H, Tóth István tanár úr
előadásait emelném ki. Számomra az egyik legemlékezetesebb program a 2017-es
Toldi előadás volt, amit a tábortűz körül a halastó partján tartottunk,
személyesen is részt vettem a szavalásban ezért is olyan gyönyörű emlék, olyan
humorosan és könnyedén megemlékeztünk meg Arany Jánosról. Még a mai napig
élénken él bennem az atmoszféra, amit ott sikerült teremtenünk a közönségnek. Ezenkívül
Vida Péter színművész a magyar komikusokról tartott előadásait említeném még. Ha
egy jelmondatot kellene adni a tábornak, akkor az a következőképen hangzana:
Gyere, szórakozzál, itt vissza tudsz emlékezni gyökereidre.
 |
| 19. művelődési tábor, Kouty 2017 (Forrás: Malová Marika) |
Nagy
Sándor (Olmütz), az olmützi magyar szervezet vezetője
Az
egyik itteni legemlékezetesebb pillanatom, akkor volt, amikor az ostravai
Bors-Fiszli Editke a cigánylecsót készítette a tábortűznél. Az ittlét számomra
röviden a következőket jelenti: jó hangulat, zene, tánc, színvonalas előadások.
 |
| A táborok elmaradhatatlan velejáróra: A vonatozás magyar nóta kíséretében, 2015 |
 |
| A táborok elmaradhatatlan velejáróra: A vonatozás magyar nóta kíséretében, 2008 |
 |
| Egy emlékezetes Kánkán 2010-ből (Forrás: Becske Katalin) |
Dr. Görög István, a Pákozdi Katonai Emlékpark ügyvezetője, nyugalmazott ezredes
A
2018.évi tábor volt az első, amin eddig részt vettem, nagyon jól éreztem itt
magam. Nagy élmény volt látni Becske Katalin visszapillantó képes beszámolóját
a tábor megnyitását követően. Gratulálok ehhez a húsz évhez az eltökéltséghez,
a tábor koncepciójához és ahhoz, hogy ez milyen műfajilag változatosan van
megtöltve tartalommal. Történelem, irodalom a zene jó egyensúlyban van itt
jelen egy nagyon kedves, kellemes környezetben. Én már pár perc után úgy
éreztem, hogy itt helyem van és, hogy körülvesz e szeretet.
 |
| 20. Művelődési Tábor, dr. Görög István történelmi előadása, 2018 (Forrás: Jenei János) |
Sárkány
Kázmér, a Magyar Állami Operaház magánénekese
Ez
itt az idősebbik generáció tábora, úgy gondolom, hogy a fiatalabbakat is meg
kellene szólítani, a helyszínen meglepődve láttam, hogy a velem egy idős
résztvevők is elhozzák a lányaikat/fiaikat, akik nagyon rosszul vagy egyáltalán
nem beszélnek magyarul. Nemcsak az lenne a dolgunk, hogy itt a magyarságunkat
bizonyítjuk, hanem az is, hogy, amikor fellelkesülve hazamegyünk, tanítsuk meg
unokáinkat magyarul. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy messze vagyunk
az anyaországtól és, hogy nagyon erős az asszimiláció, de úgy vélem, hogy meg
kell tennünk mindent azért, hogy nyelvünk itt Csehországban tovább éljen.
Olgyai
Ibolya (Brünn)
Kouty
lényege, mi vagyunk az összetartó magyarok. Számomra a lelki újjászületés
lehetőségét, barátságokat és vidámságot jelent.
 |
| A 15. művelődési tábor, Kouty 2013- A Csalogányok (Forrás: Becske Katalin) |
Tolasz
Cecília (Ostrava), az ostravai Csalogányok asszonykórus vezetője
Számomra
az ittlét ünnep, táborok időpontja, mindig be van jelölve a naptáramba.
Magyarul beszélgetünk, emlékezünk, mindig viszek valamit innen haza, lelkemet
simogatja az itt halott magyar beszéd. Nagyon sokféle iskolában végeztük
tanulmányainkat, ezért sok minden kimaradt az oktatási anyagokból, a tábor
által nyújtott ismeretanyag révén lehetőségünk van kitölteni azokat a hézagokat,
amelyek az ismereteinkben rejtőznek. Én a galántai magyar gimnáziumban
érettségiztem és öt olyan csehországi magyarral találkoztam a művelődési
táboroknak köszönhetően, akik szintén ott tanultak. Kouty, összehoz bennünket
bárhová is keveredünk el. Ismerkedve örömmel emlékezve, egy nagy családi körben
lenni ezt jelenti Kouty. Szomorúan búcsúzom, de már várom a következő tábort.
 |
| Csoportkép 2012-ből (Forrás: Becske Katalin) |
Troskó
Zoltán (Prága)
A
tábor a mi esetünket különösen fontos jelentőségű, mivel itt válik lehetőséggé
a távolra szakadt családtagjaim újraegyesülése, találkozása, most már
gyermekekkel, így ez segít a rokoni kapcsolatok megőrzésében. Visszagondolva a
korábbi táborokra, úgy érzem, hogy az éneklési kedv egy kissé megcsappant, vagy
a résztvevők már elfelejtették azokat a dalokat, amiket, még korábban tudtak
vagy a másik ok lehet az is, hogy megváltozott a zenekar is, ami más stílusban
játszik, mint a korábbiak.
Rónai
Katalin (Prága)
2000
óta veszek részt folyamatosan a tábori rendezvényeken. Számomra a legjobb
táborok az elsők voltak, amikor még mindenki új volt. Újak voltak a témakörök
új volt a társaság, a tábor most is nagyon jó, de hiányzik nekem, hogy akkor még
nagyon sok volt a gyermek, a hallgatóság összetétele mostanra megváltozott. Kezdetekben
több folklórral, táncokkal, szokásokkal, népviseletekkel kapcsolatos előadás
volt. Korábban még több kézműves foglalkozás volt, de a jelenlegi kisebb
gyermeklétszám miatt, ez hiányzik. Szeretném, ha még több gyermek lenne a
jövőben.
Zárszó
Vojtek
Zoltán: Elgondolkodtató
jelenség, hogy 20 év alatt 20 évet öregedtek a résztvevők is. Igaz, sokat
változott a világ, az emberek, nézetek, igények. Tudatosítanunk kell, hogy
nincs jövőkép fiatalság nélkül! Minél
előbb meg kell találni a megoldást, Nem a táborok célján, hanem a stratégián, módszereken,
programokon kéne változtatni a fiatal szervezők bevonásával.
VISZLÁT JÖVŐRE IS! :)
 |
| A 20. Művelődési tábor, Kouty, 2018 (Forrás: Jenei János) |
A blogbejegyzést készítette: Jenei János
Visszaemlékezés az előző évi Kouty-i művelődési táborokra 2017 és 2016:
Comments
Post a Comment