XXIX. Hallgatói Parlament

Megrendezésre került a XXIX. Hallgatói Parlament

Április 6-8. között Gímesen ülésezett a XXIX. Hallgatói Parlament, amely a Diákhálózat egyik legfontosabb döntéshozó szerve. Mint a szlovákiai magyar egyetemista diákköröket összefogó ernyőszervezet, minden éven két alkalommal gyűlnek össze a tagszervezetek vezetői, illetve azelnökség.

Alapvetően az elmúlt hónapok közéleti eseményeire való reagálás, illetve a Diákhálózat hatásköreiről való beszámolás volt terítéken. A szlovákiai megyei választások kapcsán Ne maradj otthon c. online kampányt folytatott annak érdekében, hogy minél több felvidéki magyar éljenszavazati jogával.

2018 januárjától a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés mögé is beállt, a diákszervezetek több tagja aktivistaként segített az aláírásgyűjtésben. Pozsonyban a Tisztességes Szlovákiáért nevezetű demonstráción a Diákhálózat „Magyar diákok veletek vannak” feliratú transzparenssel fejezte ki szolidaritását a tüntetőkkel.

Részleges tisztújítás is történt, mivel az elnökségben lévő különböző pozíciókat betöltő emberek leköszöntek, és újak lettek helyükre választva. A Diákhálózat elnökségének jelenlegi névsora:

Kotiers Róza – elnök

Szabó Ádám – belügyi alelnök

Pál Ádám – külügyi alelnök

Rigó Orsolya – gazdasági alelnök

Katona Flóra – marketing alelnök

Erdélyi Ágnes és Török Máté – oktatási alelnökök

Czáboczky Szabolcs – sajtóreferens

Inczédi Lilla – a Felvidéki Tudományos Diákkonferencia

koordinátora

Fodor Péter – a Gímesi Művelődési Tábor főszervezője

Szászi Fanni – a Felsőoktatási Tájékoztató Körút koordinátora

Nagy Csaba – ellenőr

Izsák Gergely – Alma Mater főszerkesztője

Leczkési Zoltán – Angolul tanuló falvak koordinátora

Lajos Petronella – SzakGyak

Póša Nikolas –DiNaMiT-koordinátor

Az elnökségből távozott:

Tari Dávid (Felsőoktatási Tájékoztató Körút), Köböl Klaudia (DiNaMiT), Radics Rudolf (Sajtóreferens), Bíró Szilvia (LE-koordinátor), Matús Dávid (Oktatási alelnök).

A jelenlévők hálás köszönetüket fejezték ki a pozíciókról leköszönő tagok eddigi munkáját.

A bejegyzést készítette: Czáboczky Szabolcs

2018. április 10.

Comments

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt gyűjtöttem már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról. Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar

Gondolatok a Prágai Magyar Bálról

A bársonyos forradalmat követő időszakban alakult szervezet, mely céljául tűzte ki a csehországi magyarság egyesületi formában történő összefogását és kulturális programjainak megszervezését, már egy évvel megalakulás után, 1992-ben megrendezte a Prágai Magyar Bált. Ennek helyszíne a Vinohrady városrész (Prága 2) Vasutas Kultúrháza volt. A sikeres kezdetet további bálok követték a smíchovi (Prága 5) Nemzeti Házban. Ezek a rendezvények a későbbiekben már nemcsak a prágai helyi szervezet különböző generációinak jelentett kulturális és szórakozási élményt, hanem rendszeres találkozási lehetőséget biztosított más helyi szervezetek tagjainak is a báli együttlét szabadabb, kötetlenebb körülményei között. Nagy örömünkre szolgál, hogy más helyi egyesületekre (Brünn, Ostrava) is hatással volt a prágai bál, és immár ők is rendszeresen szerveznek hasonló eseményt, a novemberi Katalin bált. Nagy előrelépést jelentett a bál helyszínének áthelyezése Prága központjába, a repreze

Csehországi magyarok

Search This Blog