Skip to main content

A 26. Prágai Magyar Bálról

A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének prágai alapszervezete az Ady Endre Diákkörrel karöltve idén is megrendezte a már hagyományossá vált Prágai Magyar Bált, sorozatban immár a huszonhatodikat. A rangos eseményre 2017. február 18-án került sor az Autoklub ČR helységeiben. A bál fővédnökségét Magyarországnak a csehországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Pető Tibor vállalta el.
A rendezvény előkészületei egész 2016 telére nyúlnak vissza. A szervezők napokon, heteken át befektetett ideje, energiája egyetlen este alatt térült vissza a jelenlévők elégedettségének köszönhetően. Természetesen az idei bál sem jöhetett volna létre a támogatók nélkül – mind az anyagi és a tárgyi felajánlások, mind a közreműködői, szervezői támogatások hozzájárultak a színvonalas lebonyolításhoz.



A helyszínre érkező vendégeket gömöri népviseletbe öltözött páros üdvözölte a fogadóitalokkal – ezzel is kiemelve a rendezvénynek a magyar hagyományokra fektetett hangsúlyát –, majd a Mille Domi kórus és a Nyitnikék táncegyüttes közös produkciója nyitotta meg a bált. 




Ezek után a vendégeket Szesztai Dávid, Magyarország Prágai Nagykövetségének ügyvivője, Szaló Béla, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége prágai alapszervezetének elnöke, és Erdélyi Ágnes, az Ady Endre Diákkör elnöke köszöntötte.




Egy pár szót az eseményt megnyitó fellépőkről.
A Mille Domi tavaly ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját, melynek apropóján megörvendeztették a prágai magyar közönséget egy jubileumi koncerttel. A kórus 2006-ban alakult, jelenleg Major Zsófia vezeti. Nevüket a cseh főváros, a száztornyú Prága ihlette. Színes repertoárral rendelkeznek: nemcsak egyházi énekeket, hanem könnyedebb hangvételű világi és magyar dalokat is feldolgoznak. A bálon Daróczi Bárdos Tamástól adták elő a Muzsikus-dalt, melyre ráépült a Nyitnikék táncprodukciója.

A néptáncegyüttes már több, mint négy évtizede alakult, jelenlegi vezetője Bohuniczky Annamária. A csoport elsődleges célja a magyar néptánc, a hagyományőrzés, a tájegységek táncainak elsajátítása, illetve a tanultak átadása a következő generációknak. Már második éve tartanak 10 alkalomból álló tánctanfolyamokat érdeklődő felnőttek számára, így is közelebb hozva az emberekhez a néptánc szeretetét. Ezek mellett működtetik a Picinkék gyerektánc-csoportot, számos alkalommal szerveztek táncházat, adventi és húsvéti kézműves műhelyeket. A bálon egy eleki koreográfiát adtak elő, melyet egy vonóshármas és Horti Réka kísért román nyelven énekével.

A hivatalos és ünnepi köszöntőket követően elkezdődött az igazi bálozás első szakasza, melyhez a budapesti Pannon Cigányzenekar szolgáltatta a zenei hátteret. A táncoló, vacsorázó vagy épp beszélgető vendégek soraiban az Ady Endre Diákkör önkéntesei szorgalmasan árulták az értékes nyereményeket ígérő tombolákat.




Az est színvonalát emelve és osztatlan tetszést aratva a közönség visszatapsolta a bálon először fellépő fantasztikus páros, a Swing Busters Prague tánccsoport két táncosának előadását.


A tombolanyeremények értékes és változatos ajándékok voltak a bál szponzorjainak köszönhetően. Többek között a szerencsések gazdái lehettek egy-egy könyvnek, festménynek, magyaros főzéshez szükséges fűszercsomagnak, italnak, hollóházi porcelánból készült vázának, de akadtak köztük programnyeremények is, mint például belépőjegyek a Hašek–Mikó – Švejk vagyok c. előadásra, az AED-szervezte Márciusi Mulatságokra, a Nyitnikék és a Swing Busters Prague tánctanfolyamaira. Végül pedig a fődíjak többnapos, teljes ellátással járó wellnesüdülések voltak Magyarországon.

Majd a sorsolás okozta izgalmak után folytatódott a kötetlen táncos szórakozás egészen hajnalig. A zenei repertoárban mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztály megtalálhatta a nekik tetsző dallamokat, így éjfél után reggel négyig táncoltak egyetemisták és nyugdíjasok egyaránt.

A szervezőbrigád pedig hamarosan elkezdheti ismét előkészíteni a következő bál részleteit, hogy hasonlóan színvonalas és népszerű rendezvényt hozzanak össze egy év múlva a Csehországban élő magyar közösség számára. Mert ebből az estéből ítélve igény és szükség van ilyen kulturális szórakozásra, ahol bár az anyaországtól távol, mégis magyarul, magyar hagyományokat felidézve tölthetik el az estét, találkozhatnak rég nem látott ismerősökkel, táncolhatnak magyar dallamokra.
Kedvcsinálóként a jövő évre pedig következzen néhány kép a bálozó közönségről:




 

 


 


A bejegyzést készítette: Demján Izabella
 

Comments

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar

Gondolatok a Prágai Magyar Bálról

A bársonyos forradalmat követő időszakban alakult szervezet, mely céljául tűzte ki a csehországi magyarság egyesületi formában történő összefogását és kulturális programjainak megszervezését, már egy évvel megalakulás után, 1992-ben megrendezte a Prágai Magyar Bált. Ennek helyszíne a Vinohrady városrész (Prága 2) Vasutas Kultúrháza volt. A sikeres kezdetet további bálok követték a smíchovi (Prága 5) Nemzeti Házban. Ezek a rendezvények a későbbiekben már nemcsak a prágai helyi szervezet különböző generációinak jelentett kulturális és szórakozási élményt, hanem rendszeres találkozási lehetőséget biztosított más helyi szervezetek tagjainak is a báli együttlét szabadabb, kötetlenebb körülményei között. Nagy örömünkre szolgál, hogy más helyi egyesületekre (Brünn, Ostrava) is hatással volt a prágai bál, és immár ők is rendszeresen szerveznek hasonló eseményt, a novemberi Katalin bált.   Nagy előrelépést jelentett a bál helyszínének áthelyezése Prága központjába, a repreze