Skip to main content

Mit csinál(hat) egy magyar fiatal Prágában?

Elsős egyetemista vagyok. Fél évvel ezelőtt, ősszel kerültem Kassáról Prágába. Nem voltak itt előtte ismerőseim, akikkel beszélgethettem volna a városról. 

Ezáltal szinte semmilyen információval nem rendelkeztem, és ebből kifolyólag nem voltak különösebb elvárásaim sem. Annyit tudtam, hogy létezik az Ady Endre Diákkör, de semmi egyéb részletet. A nyár folyamán véletlenül a tudomásomra jutott, hogy vannak magyar szentmisék és magyar cserkészgyűlések is a cseh fővárosban, de ezekről szintúgy nem tudtam semmi közelebbit.

Ez az időszak azonban nem tartott sokáig. Kíváncsiságomnak és aktivitásomnak köszönhetően elég gyorsan bekerültem a prágai magyar diákok körébe, és itt egyre több információhoz jutottam. Mostanra elmondhatom magamról, hogy jól ki tudom tölteni a szabadidőmet magyar szervezésű, vonatkozású programokkal.

Ahogy említettem tehát, elsősorban az Ady Endre Diákkör (AED) az a szervezet, ahol – véleményem szerint – minden prágai magyar diáknak ott a helye. Aktívan segítve a munkát, vagy csak résztvevőként a rendezvényeken – de mindenképp kihagyhatatlan. 

A Diákhálózat prágai tagszervezete főleg a felvidékről származó diákokat tömöríti, de ez nem szabály. A rendszeresen szervezett vetélkedőkön, sportversenyeken, előadásokon, sörözéseken és bulikon összeverődik az itt élő magyar fiatalok legjava. Új barátokat szerezni, találkozni a régi haverokkal, bulizni, beszélgetni. Mindezekre és még sok másra kínál lehetőséget az AED a rendezvényein. Még nagyobb élmény, ha sikerül egymásra találnunk a különböző diákcsereprogramok keretein belül itt tanuló többi magyar diákkal. Nem csoda, hogy ezekután itt-ott csak úgy összehozunk egy 20 fős közös vacsorát egyik napról a másikra, vagy esetleg egy házibulit is röpke 4 óra alatt. Aktívan, „staffosként” pedig mindez csak erősödik. Még gyakrabban találkozunk, így még szorosabb barátságok jönnek létre. Persze ez egy kis plusz munkával is jár, de ez is jó hangulatban telik, és igazából mi magunk sem munkaként tekintünk rá. Egyszerűen van, aki ezt szereti csinálni. Már 60 éve, mindig vannak ilyen emberek. Bizony, idén tavasszal lesz 60 éves az AED.

Persze nem a diákkör az egyetlen lehetőség, ahol az itt élő magyar ifjúság találkozhat. 1975-től kisebb-nagyobb megszakításokkal működik a Nyitnikék néptánccsoport, amely a hagyományokkal, néptánccal foglalkozó fiatalokat foglalja magába. Otthon közel 10 évet táncoltam gyermeknéptánc-csoportban, így tudtam, hogy ott a helyem.

Véletlenül csöppentél bele valamikor egy táncházba és megtetszett, vagy esetleg soha nem táncoltál, de mégis érdekel? Nem vagy egyedül. Pontosan ezért működik a Nyitnikék 10 alkalomból álló, kezdőknek szóló tanfolyama, ahol hetente találkozunk, hogy fejlesszük tánctudásunkat, miközben egy nagyon jó társaságban mulatunk. Mostanság a vajdaszentiványi táncok alapjait igyekszünk elsajátítani.

 

 Egy nyári véletlen találkozásnak köszönhetően tudtam meg, hogy vannak Prágában magyar cserkészek. Magam is az lévén ennek nagyon megörültem. Egy cserkészőrs működik itt, heti rendszerességgel tartjuk a Mosómedve-őrs gyűléseit a 7-10 éves gyerekek számára. A cserkészet célja, hogy egészséges testi, szellemi és jellembeli életfelfogást alakítson ki már gyerekkorban keresztény-erkölcsi alapon. A jellemnevelésen kívül célja még a magyar öntudat fejlesztése, a természet megismerése és a természet iránti tisztelet kialakítása. A cserkészet az Isten, haza, nemzet és embertársaink szeretetére nevel. Az őrssel négyen foglalkozunk. 

 Néhány hete indult el a prágai magyar lelkészség keretein belül egy ifjúsági csoport. Ez a közösség heti rendszerességgel gyűlik össze a Prágai Magyar Lelkészség plébániájának épületében. Olyan fiatalok csoportja ez, akikben felmerült az igény a lelki élet ápolása iránt is. Nagyon barátságos hangulatban beszélgetünk különböző tanulságos témákról, vagy csak megnézünk egy filmet és annak a mondanivalóját elemezzük. Természetesen nem maradhat ki a szórakozás sem, így minden alkalommal játszunk is csapatépítő vagy épp elgondolkodtató játékokat.

 

Ezen felül további nagyon jó rendezvényeket kínál folyamatosan a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége, a prágai Magyar Intézet, valamint az Iglice Egylet is – bár ezen szervezeteknek nem kifejezetten csak a magyar fiatalság a célközönsége, de a színvonalas programkínálatból egy egyetemista is kedvére tud válogatni.  

 

 

Programból tehát nincs hiány. Egy Prágában élő magyar fiatalnak nincs oka unalomra, ezt bizonyíthatom.

 

A bejegyzést írta: Bazár György

Szerkesztette: Demján Izabella

Comments

  1. Szép és kellemes dolog tartani a kapcsolatot a többi magyarral, de ha az ember korlátozott időt (mondjuk az egyetemi tanulmányok 5 évét) tölt el egy idegen fővárosban, sokkal hasznosabb az idegen ország kultúráját megismerni, mint bezárkózni a sajátunkba. Saját prágai tapasztalatból tudom, hogy azok a magyar ismerőseim, akik elsőben összeköltöztek magyar szobatárssal, a baráti körük javarészt a többi magyarból állt, a kultúrát pedig az Ady Endre Diákkör műsorai kombinálva a Magyar Kultúra üzletében kapható magyar folyóiratokkal, tanulmányaik végére nemcsak hogy a cseh kultúrával nem ismerkedtek meg, de öt év után még a cseh nyelv is komoly kihívás volt számukra. Nyelvismeret hiányában persze nehéz is lenne beülni egy színházi előadásra, pedig még ingyes is van. A DAMU-nak (Színművészeti Akadémia) pl. frenetikus jó előadásai vannak, ráadásul messzire sem kell menni, hisz az óvárosban leledzenek.

    ReplyDelete

Post a Comment

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar
A Karlovy Vary-i Magyar Alapszervezet megalakulása, avagy a Magyar Specialitások boltjától a magyar klubig Szeptember végén volt szerencsém közel a német határnál meglátogatni e festői szépségű és világhírű nyugat-csehországi várost. Felkeltette érdeklődésemet, hogy számomra meglepő módon itt is élnek magyarok. Két csodálatos napot töltöttem a városban Turay Erzsébet elnök asszony és Kalinová Valika társaságában. Ott létem alatt a beszélgetések és a városban tett séták során betekintést nyerhettem a helyi magyar szervezet életébe. Az ott tartózkodásom célja az volt, hogy egy interjú keretében bemutassam a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének legfiatalabb magyar tagszervezetét, amely ez év elején alakult meg. Karlovy Vary központja János: Hogyan indult a helyi magyar szervezet alakulása? Erzsébet: Lényegében, amikor ideköltöztünk a csehországi Karlovy Vary-ba, akkor az volt a fő gondunk, hogyan újra kezdeni. Úgy döntöttünk, hogy nyitunk egy boltot