Skip to main content

Vasárnapi iskola - a vallásosság igényének felkeltése kisgyerekkorban


            Hogyan lehet a gyerekek számára befogadhatóvá és érdekessé tenni a vasárnapi istentisztelet vagy szentmise üzenetét?

Erre kérdésre ad választ a vasárnapi iskolai tevékenység, mely Prágában is szeretettel várja az érdeklődő gyerekeket.

Fontos, hogy kisgyermekkorban a családi nevelés kiegészítéseként valláserkölcsi nevelés is folyjon, hiszen ha ebben az életkorban nem alakul ki a valláshoz való kötődés, később egyre nehezebben fog.

A vasárnapi iskola Isten Szentlelkének tanítói és nevelői munkája, melyet az önkéntes vezetők által kötelező számonkérés és osztályozás nélkül a gyermekek között végez azért, hogy őket az Ige, az imádság és keresztyén egyéniségek által istendicsőítő életre és az üdvösség útjára elvezesse. 

A vasárnapi iskolák egy-egy adott egyházközösséghez szorosan kötődve az óvodás és iskoláskorú gyermekek nevelésével foglalkoznak, a tematikájában a valláserkölcsi nevelésre összpontosítanak.

A vasárnapi iskola célja, hogy megismertesse a gyermekeket az Úr üzenetével, ismertesse velük a Biblia jelentőségét és szentségét, megtanítsa őket arra, hogyan lehet a szívet kitárva beszélgetni a mennyei Atyával. Az elsődleges szempont a lelki növekedés az ismeretszerzés mellett.

A prágai vasárnapi iskolai tevékenységet Hlavács Pál kezdte el még 2011-ben. Az ő áldozatos munkájának köszönhetően a foglalkozást látogató gyerekek száma eléri a 8 főt is. A vasárnapi iskola tananyaga a Gyermekbiblia (Omega Kiadó, Debrecen) és a Parakletos (365 bibliai történet gyerekeknek és tanítóknak, Parakletos Kiadó) tematikáját követi, illetve természetesen alkalmazkodik az épp aktuális egyházi ünnepekhez.


Ebbe a folyamatba sikerült bekapcsolódnom nekem is 2016 októberében. Segédkeztem a karácsonyi színdarab lebonyolításának háttérmunkálataiban, illetve több alkalmat is megtartottam a gyerekeknek. Igyekszem színessé és érdekessé tenni számukra a foglalkozásokat, melyhez hitoktatói múltamat és az élménypedagógia, ezen belül a bibliai élménypedagógia módszerét is felhasználom.

Az élménypedagógia a tapasztalati tanulás kifejezésének szinonimájaként jelenik meg a magyar nyelvben, az angol experiental education szóösszetétel fordítása. Élménypedagógiának a cselekvés általi tanulás és fejlődés egyik sajátos változatát nevezzük. A módszer lényege, hogy cselekvésre készteti a résztvevőket. Olyan helyzetet teremt, melyben a csoport tagjai késztetést éreznek arra, hogy próbára tegyék tudásukat, képességeiket, kreativitásukat. Saját fizikai, pszichikai képességeikkel szembesít, és ami talán ennél is fontosabb: a személyes élményre koncentrál. A végrehajtás után nagy gondot fordít az értékelésre, pozitív visszajelzések közvetítésére, a szituációban rejlő tanulságok levonására és a más területeken is alkalmazható készségek és képességek felismertetésére. A tevékenységek rendszere egy folyamatot alkot, amely lehetővé teszi, hogy mélyebbre jussunk pedagógiai céljaink elérésében, maximálisan kiaknázva a szituációban rejlő oktatási és fejlesztési lehetőségeket. A feldolgozás jellemzően csoportmunkában történik, amelyben a részvevők aktív részvétele szükséges.

A bibliai élménypedagógia a vallásos életre való neveléssel foglalkozik a tapasztalati tanulás módszerével. Ötvözi az elméleti tudás átadását a gyakorlati tevékenységgel, és az abból leszűrt tanulságok tudatosításával.

A könnyebb és kézzelfoghatóbb érthetőség miatt szolgálok pár példával is, hogyan zajlik egy-egy ilyen foglalkozásunk.


A karácsony történetét és misztériumát a Kett-féle padlóképes módszerrel éltük át, ami azt jelenti, hogy vizuálisan, tárgyakat használva (bibliai bábok, kötelek, kártyák stb.) megjelenítettük az állomásokat, melyekhez egy-egy tevékenység is társult. Így nemcsak elbeszélte a foglalkozás vezetője nekik a történetet, hanem maguk is annak részesévé váltak, alakíthatták, láthatták. Amikor a három király Heródeshez ment, mert keresték az újszülöttet, akkor több ajtón is keresztül kellett haladniuk. 

Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy a gyerekek körben állva fogták egymás kezét, és anélkül, hogy elengedték volna, körbe kellett magukon adniuk egy körré összekötözött kötéldarabot. Tehát így ők maguk is bejutottak szimbolikusan azon a bizonyos ajtón, ami Heródeshez vezet, közben játszottak, és egyben az együttműködési készségük is fejlődött a gyakorlat során (persze ezekre segítő kérdésekkel kellett rávezetni őket). Ezt a gyakorlatot lehet nehezíteni két kötélkörrel, vagy összekötözött körökkel is.

Sámson története kapcsán többször is használtunk érzelemkártyákat (olyan rajzok, melyek az emberi gesztusok, mimikák segítségével fejeznek ki érzelmeket), tudatosítva a saját éltünkből vett példákon, hogy egyik-másik történés, tett milyen érzést gyakorolhatott Sámsonra, és ebből fakadóan ez milyen cselekedetéhez vezetett.


A bizalom fontosságát Sámson és Delila viszonyában szintén egy gyakorlattal mélyítettük el. A gyerekek párokat alkottak, majd az egyiknek bekötöttük a szemét, és meg kellett találnia egy bizonyos, számára ismeretlen helyen elrejtett tárgyat úgy, hogy a társa szóban (és CSAK szóban, fizikai kontaktus nélkül!) irányította, segítve kikerülni az elé helyezett akadályokat. Majd ugyanezt helyzetcserével is megcsináltuk: aki az első körben irányított, az vált irányítottá – és mindezt azért, hogy megtapasztalják, milyen helyzetben volt az imént a másik. Ezzel tudatosítva az első körből szerzett tanulságokat, hogy figyeljenek oda az esetlegesen elkövetett hibák elkerülésére, vigyázzanak a társukra, hisz ebben a helyzetben ő a felelős érte. Illetve várjon a látó fél irányítására, bízzon abban, hogy igenis jó helyre vezeti őt és vigyáz rá.

Ezek természetesen csak kiragadott példák az alkalmakból, mindig igyekszünk tudatosítani, illetve visszautalni az elmúlt alkalmakra. A készség szintű használat csak egy hosszadalmas folyamat eredménye lehet. És persze sokat játszunk csak a játék kedvéért, hogy jól érezzük magunkat.

A prágai vasárnapi iskola szívesen fogad minden beszkennelt kifestőt/tematikus foglalkozás-ötletet, gyerekbiblia-történetet/feldolgozást, szóval mindent, ami segíthet az alkalmon szolgáló felnőttnek a foglalkozás tervezésében, vezetésében.

Természetesen várjuk szeretettel az érdeklődő gyerekeket vasárnaponként 16.30-tól a prágai magyar református gyülekezet Klimentská utcai termébe (Prága 1, Klimentská ulice 18., kapucsengő: Sál 3. patro)!





Források:










A bejegyzést készítette: Demján Izabella

Comments

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar

Gondolatok a Prágai Magyar Bálról

A bársonyos forradalmat követő időszakban alakult szervezet, mely céljául tűzte ki a csehországi magyarság egyesületi formában történő összefogását és kulturális programjainak megszervezését, már egy évvel megalakulás után, 1992-ben megrendezte a Prágai Magyar Bált. Ennek helyszíne a Vinohrady városrész (Prága 2) Vasutas Kultúrháza volt. A sikeres kezdetet további bálok követték a smíchovi (Prága 5) Nemzeti Házban. Ezek a rendezvények a későbbiekben már nemcsak a prágai helyi szervezet különböző generációinak jelentett kulturális és szórakozási élményt, hanem rendszeres találkozási lehetőséget biztosított más helyi szervezetek tagjainak is a báli együttlét szabadabb, kötetlenebb körülményei között. Nagy örömünkre szolgál, hogy más helyi egyesületekre (Brünn, Ostrava) is hatással volt a prágai bál, és immár ők is rendszeresen szerveznek hasonló eseményt, a novemberi Katalin bált.   Nagy előrelépést jelentett a bál helyszínének áthelyezése Prága központjába, a repreze