Skip to main content

Hogy kezdődik 2019 Morvaországban?


Moravia Arms.svg File:Silesia.svg

Hagyományosan a tél a sötétebb, hidegebb hónapok sora, amikor azt gondolhatnánk, hogy az embereknek kedvük sincs igazán kimozdulni. Azonban ez korántsem mondható el a morvaországi magyar közösség tagjairól. Változatos rendezvények és dolgos mindennapok váltják egymást mind Brünnben, mind Ostravában, ahol ezen sorok írója lehetőséget kapott, hogy aktív résztvevője legyen a közösségi életnek.
Számos oka lehet annak, hogy az élet nem áll meg a hideg hónapokban, sőt ennyire impulzívan kezdődik szinte minden területén. Talán az a tény, hogy az ünnepi kivilágítás és az esti tűzijátékok sora nem hagy alább januárban sem, segít tovább örökíteni az ünnepi hangulatot és a boldog közösségi élményeket. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az évelején nyílik meg számos központi pályázati lehetőség, mely nemcsak az együttdolgozást, a sűrű telefonegyeztetések vagy megbeszélések sorát hozta el Brünnbe és Ostravába is, hanem lehetőséget is adott arra, hogy az elkövetkezendő év programjait és feladatait áttekinthessük. Csak egy-két példát említve, a brünni nagy múltú magyar diákszövetség, a Kazinczy Ferenc Diákkör idén ünnepli félszázados fennállását, amiben a Cseh- és Morvaországi Magyar Szövetség Brünni Hegyi Egyesülete is több szálon és tevékenyen bekapcsolódik. Ennek az oka a közös célkitűzések mellett az a hagyományos, sőt személyekhez kötődő közvetlen kapcsolat, szinte folytonosság, mely a két szervezetet összeköti. Ostravában pedig a szintén hosszú múltra visszatekintő Magyar Klub megújítására készülnek kívül-belül.
 






 Ha a rendezvények sorát nézzük át, azt mondhatjuk, hogy szinte úgy kell külön odafigyelnünk arra, hogy mostanában már 2019-et és ne a megszokott 2018-at írjuk az események alá dátumként. A programok folyamatosan követik egymást sűrű sokaságban, a decemberi karácsonyozások, illetve évbúcsúztató események szerves folytatásának tekinthető a két év eleji kiállítás megnyitója. Ezeken két olyan kiemelkedő, történeti személyiség került bemutatásra, aki egyaránt kötődik a mai Magyarországhoz és a környező országok bizonyos városaihoz, mai kifejezéssel élve a diaszpóra lokális történeti kincseihez. Ormai Norbert és Széchenyi István személyes története mellett a tágabb kulturális, gazdasági és történelmi háttérről is gazdag képet kaphatott a közönség. Kiemelkedő mindkét kiállítás képi anyaga és az a számos idézet és forrásrészlet, mely még emlékezetesebbé teszi a kiállítási anyagokat. Fontos kiemelni, hogy mindkét kiállítás a prágai Magyar Intézet közreműködésével jutott el Morvaországba.
   
A magyar kultúrát és történelmet ismertető rendezvények mellett számos közösségi programra is sor került. Hetente tartanak klubdélutánokat keddenként Ostravában és szerdánként Brünnben, ahol felhőtlen beszélgetésre, közös emlékek felelevenítésére vagy születésnapok megünneplésére is van lehetőség. Emellett számtalan „egyedi” akció is megvalósul közös báli élmény, színházazás vagy „csak” egy önfeledt koccintás, nem beszélve a csoportos film- vagy fotónézegetésről. A programok sorából nem hagyhatók ki az elsősorban a legfiatalabbak, illetve a fiatal felnőttek számára szervezett programok sem. Ostravában úti beszámolók és gyermek farsang lázas előkészülete zajlott, míg Brünnben rendszeres babafoglalkozásokkal és színházi előadással járulnak hozzá „az új nemzedék tagjai” Morvaország pezsgő közösségi életéhez. 
   
Ez a rövid áttekintés is jól mutatja, mennyire vibráló az élet a morvaországi magyar közösségekben még így télvíz idején is. A programok változatossága, az együttműködések és a tevékenységek sokasága mellett mégis talán az a legmegragadóbb, hogy ez a sok-sok munka, mert azért nem szabad elfelejteni, mennyi előkészítéssel, helyszíni szervezéssel jár bármelyike a felsorolt eseményeknek, mind kivétel nélkül egymásnak, a közösségnek kerül megrendezésre. Sőt mi több külön juttatás vagy ellenszolgáltatás nélkül valósítják meg mindezeket a dolgos kezek saját szabadidejükből, és energiájukból. Felmerülhet a kérdés, hogy az elkötelezettség és a hosszú évek hagyománya mellett mi a záloga ezeknek a közösségeknek a válasz a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének országos és helyi szervezetei. Mind Ostravában, mind Brünnben ezekben a hetekben valósult meg az évzáró közgyűlések és tisztújítások. Itt találkoznak ezek a közösségért elkötelezett tagok, akik nemcsak gazdasági, programszervező, dokumentáló vagy egyéb feladatokról számolnak be, javaslatokat vitatnak meg, hanem különös odafigyeléssel és szeretettel viseltetnek egymás iránt. Ez a záloga és ereje ezeknek a csoportoknak, akik saját városukban és az egész országban, valamint ezentúl is (például a CSEMADOK vagy a magyarországi szervezetekkel együttműködve) gondoskodnak és tesznek egymásért.





Sok sikert, eredményes programokat kívánunk mindkét szervezetnek, és bátorítunk minden Ostraván vagy Brünnben és környékén élőt vagy akárcsak idelátogatót, hogy vegyen részt a Cseh-és Morvaországi Magyarok Szövetségének Ostravai, illetve Brünni Helyi Szervezetének eseményein, és élje át ezt a közösségi élményt vagy gazdagítsa ismereteit a rendezvényeken. Érdemes és értékes munkával fog találkozni.

A bejegyzést készítette: Harlov-Csortán Melinda

Comments

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar

Gondolatok a Prágai Magyar Bálról

A bársonyos forradalmat követő időszakban alakult szervezet, mely céljául tűzte ki a csehországi magyarság egyesületi formában történő összefogását és kulturális programjainak megszervezését, már egy évvel megalakulás után, 1992-ben megrendezte a Prágai Magyar Bált. Ennek helyszíne a Vinohrady városrész (Prága 2) Vasutas Kultúrháza volt. A sikeres kezdetet további bálok követték a smíchovi (Prága 5) Nemzeti Házban. Ezek a rendezvények a későbbiekben már nemcsak a prágai helyi szervezet különböző generációinak jelentett kulturális és szórakozási élményt, hanem rendszeres találkozási lehetőséget biztosított más helyi szervezetek tagjainak is a báli együttlét szabadabb, kötetlenebb körülményei között. Nagy örömünkre szolgál, hogy más helyi egyesületekre (Brünn, Ostrava) is hatással volt a prágai bál, és immár ők is rendszeresen szerveznek hasonló eseményt, a novemberi Katalin bált.   Nagy előrelépést jelentett a bál helyszínének áthelyezése Prága központjába, a repreze