Skip to main content

Egy fél évnyi AED tevékenység, röviden és tömören

Egy fél évnyi AED tevékenység, röviden és tömören

     Szeretett Prágánkban az új szemeszter még csak jövőnek számított szeptember végén, az idén 60 éves AED héttagú képviselete, beleértve az új elnökségi tagokat viszont már elkezdte a munkát, egy szinttel feljebb, a Diákhálózat Hallgatói parlamentjén. Ja, már miután odaértünk, mert nem csak egy autónk veszett el… 
Hallgatói parlament - az AED csapata
     Azzal a lelkesedéssel estünk neki rögtön hétfőn a saját rendezvényeink tervezéséhez is, új tagokkal bővülve. És ez meg is mutatkozott a nyitógyűlésen: „50 perc alatt megszerveztünk egy egész szemesztert, ez má’ valami!” És még mindig ugyanezzel a lendülettel pár nap múlva meg is nyitottuk a szemesztert egy kellemes kis sörözés keretein belül. Voltak új arcok, meg új nevek, aztán már csak össze kellett rakni őket…
Szemeszternyitó sörözés - volt elnökünk és elsős húgai
     Két héttel később, a brünni Kafedik Mega7vége nevű rendezvénye után vasárnap természetesen teljesen fitten találkoztunk a Prágai Magyar Katolikus Lelkészség (azóta már plébánia lett) udvarán délelőtt a tanévnyitó szentmise után, némi sültkolbászos megvendégelés mellett. Jótanács: ne vasárnap reggel próbáljatok műanyag evőeszközt venni…
     November elején eljött az ideje, hogy végre a gólyáink kerüljenek a középpontba. Idén 6 prágai gólyát avathattunk Adysokká sikeresen. Itt kezdődött a kis ökonómiai tanfolyamunk a következő kijelentéssel: „A kevéshez képest a több az jobb!” És ez volt az az este, amelyik soha nem érhet véget, legalábbis azoknak nem, akik alvás nélkül is még másnap este szobán buliztak…

Gólyaavatás - a 6 gólya
     Ez azonban nem ütött ki senkit, hiszen egy héten belül még kétszer találkoztunk. Először a játékestünkön, majd másodszor a már tradicionális squashbajnokságon. Itt a végeredménybe sajnos beleszólt egy kibicsaklott boka, a jókedvbe viszont nem tudott beleszólni. 
Játékest - ilyen mókás este volt
Squashbajnokság - kemény, de testvéries harc lesz
     Idén egy új, eddig nem látott rendezvényt is beiktattunk az őszi programunkba, ez az ismertető est volt. Mert jó, hogy van AED, meg hallanak róla itt-ott a gólyák, de azért a személyes tapasztalat sokat tesz. Ezért tartottunk egy estét, kimondottan a gólyákra fókuszálva, részletesen bemutatva a diákkört – megjegyzem, nem eredménytelenül – azon kívül, hogy a csapat új aktív szervezőkkel bővült, meghallgattuk az ökonómia lecke második tételét is: „A kettő több mint az egy. Tényleg.”
     November 22.-e ünnepnap volt számunkra, névadónk, Ady Endre születésének 140. évfordulója volt. Ezen alkalomból gyűltünk össze az Őrizem a sered címszó alatt, egy Ady kötet társaságában. 
     A következő, már hagyományos rendezvényünk a műveltségi vetélkedő volt, már a kilencedik. Bátran kijelenthetjük, volt érdeklődés, hiszen több csapat jött össze, mint ahány asztalunk volt… Végül a 14 csapat közül úgyis csak egy nyert, Körülbelül. Gratulálunk nekik!
     Decemberben ezután még háromszor találkoztunk. Először a Mikulás sörözésen és a Mikulás buliban. Az óévben pedig utoljára a még csak tradícióvá váló karácsonyi ünnepi vacsorán. Együtt főztünk, együtt ettünk-ittunk. Egy fazék lecsó, egy fazék forralt bor. Aztán alakult lassan az este: 
„-Azt lehet tudni, hogy mi van benne? -Dohány! -Nem! A lekvárban…”
„-Gyerekek, bántott titeket az a szűrő? -Nem, de téged fog!”
3:41 – „Dübörög az Eminem brácsán és hegedűn” – ehhez nincs mit hozzáfűzni…

Mikulás sörözés - a volt elnökünk is meglepett minket
Mikulás buli - nincs Mikulás buli Mikulás nélkül
     És miközben ezt a kis szöveget írom, lassan kezdenek befutni az első jelentkezések az mm2018 email címre. Igen, a Márciusi mulatságokról van szó, idén március 8.-11. között várunk mindenkit Prágába az év legnagyobb rendezvényére. 



A bejegyzést készítette: Bazár György

Comments

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar
A Karlovy Vary-i Magyar Alapszervezet megalakulása, avagy a Magyar Specialitások boltjától a magyar klubig Szeptember végén volt szerencsém közel a német határnál meglátogatni e festői szépségű és világhírű nyugat-csehországi várost. Felkeltette érdeklődésemet, hogy számomra meglepő módon itt is élnek magyarok. Két csodálatos napot töltöttem a városban Turay Erzsébet elnök asszony és Kalinová Valika társaságában. Ott létem alatt a beszélgetések és a városban tett séták során betekintést nyerhettem a helyi magyar szervezet életébe. Az ott tartózkodásom célja az volt, hogy egy interjú keretében bemutassam a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének legfiatalabb magyar tagszervezetét, amely ez év elején alakult meg. Karlovy Vary központja János: Hogyan indult a helyi magyar szervezet alakulása? Erzsébet: Lényegében, amikor ideköltöztünk a csehországi Karlovy Vary-ba, akkor az volt a fő gondunk, hogyan újra kezdeni. Úgy döntöttünk, hogy nyitunk egy boltot