FMK visszatekintés az idei évre

Az FMK jelentése nem más, mint Fiatal Magyarok Klubja. Eme nem hivatalos kis részleg a Cseh- és Morvaországi Magyarok Ostravai Alapszervezete egy kisebb csapata, mely félig-meddig hivatalosan 2014 őszén alakult az Ostrava szívében található Caruso pizzéria kis lenti eldugott sarkában egy sör és kofola társaságában. Azóta már több mint két év telt el... hihetetlen! Mintha csak most kezdtük volna! És ezt pont azért mondom, mert azóta nagyon sok minden történt. Van egy állandó mag és a köré gyűlt tagok, akik közül sokan vándorolnak. Ostraván sokan tartózkodnak egy ideig, aztán elmennek, jönnek az újabb emberek, vagy felfedezünk fiatalokat Ostraván és környékén...szóval egy igazán dinamikus csapatról, élettel és energiával teliről beszélhetek. És azt már most elmondom, hogy nagyon büszke vagyok Rájuk, és arra, hogy közéjük tartozom és befogadtak engem is.

Tehát a 2016-os év a 2015-höz képest még intenzívebben, több programmal telt. Igyekeztünk minél többet összejárni, szervezkedni, de legfőképpen jól érezni magunkat. Számomra nagyon fontos volt mindig, és a jövőben is az lesz, hogy tartsunk össze. Ha már úgyis olyan kevesen vagyunk, legalább mi legyünk minél többet együtt.

Szóval, akkor összegezzük, mi is történt 2016-ban az FMK-val?

Főzőest

Activityztünk

Gokart 1

Gokart 2

Bulizunk

Bowlingozunk

Magyar szentmise Ostraván

Nyírbátori sárkányfesztivál

A szardíniásdobozban

Túráztunk

Ismerkedőest

Laser Game

Fehérorosz főzőesten

Pizzáztunk

Főzőest

Magyar szentmisén a két medikuslány

Katalin-bál

Koriztunk

Bowling ismét

Szerintem a képek magukért beszélnek. Látni minket, a mosolyunkat, a jó hangulatot és az örömet. Na most mondjátok meg: nem telt izgalmasan ez az év? És ennek még nincs vége! A 2017-es még jobb, még pörgősebb lesz. Ha van kedvetek csatlakozni, csak bátran! Minden régi és új emberkét nagyon sok szeretettel várunk!

ÉLJEN AZ FMK!

A bejegyzést készítette: Ivkovič Krisztina

Comments

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt gyűjtöttem már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról. Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar

Gondolatok a Prágai Magyar Bálról

A bársonyos forradalmat követő időszakban alakult szervezet, mely céljául tűzte ki a csehországi magyarság egyesületi formában történő összefogását és kulturális programjainak megszervezését, már egy évvel megalakulás után, 1992-ben megrendezte a Prágai Magyar Bált. Ennek helyszíne a Vinohrady városrész (Prága 2) Vasutas Kultúrháza volt. A sikeres kezdetet további bálok követték a smíchovi (Prága 5) Nemzeti Házban. Ezek a rendezvények a későbbiekben már nemcsak a prágai helyi szervezet különböző generációinak jelentett kulturális és szórakozási élményt, hanem rendszeres találkozási lehetőséget biztosított más helyi szervezetek tagjainak is a báli együttlét szabadabb, kötetlenebb körülményei között. Nagy örömünkre szolgál, hogy más helyi egyesületekre (Brünn, Ostrava) is hatással volt a prágai bál, és immár ők is rendszeresen szerveznek hasonló eseményt, a novemberi Katalin bált. Nagy előrelépést jelentett a bál helyszínének áthelyezése Prága központjába, a repreze

Csehországi magyarok

Search This Blog