Ugrás a fő tartalomra

25. PRÁGAI MAGYAR BÁL

A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének prágai alapszervezete és az Ady Endre Diákkör szeretettel vár minden kedves érdeklődőt a 25. Prágai Magyar bálba. A jubileumi alkalomra 2016. február 13-án kerül sor. A bál fővédnöke Pető Tibor, Magyarország csehországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az estét a budapesti Pannon Cigányzenekar, az Acoustic együttes, a Mille Domi énekkar, Szárszó Lilla és Szárszó Bence táncospár és a Nyitnikék táncegyüttes színesíti.


Meghívó

A bál programja:

18:30 A vendégek és a résztvevők fogadása
19:00 Mille Domi énekkar fellépése
19:20 Báli megnyitó
19:30 Nyitótánc a Nyitnikék táncegyüttes előadásában
21:30 Vacsora
22:30 Szárszó Lilla és Szárszó Bence táncospár előadása 
23:00 Támogatói ajándékok sorsolása
00:15 A Szárszó testvérpár fellépése
01:30 Táncház

A fellépőkről részletesen:

Budapesti Pannon Cigányzenekar 2006-ban alakult, és a 33 kiváló képességű zenészből álló zenei formáció azóta is magas színvonalon képviseli a magyar kultúra egyik kiemelkedő részét. a különös erejű és hatású cigány muzsikát.

A Mille Domi kórus 2006-ban alakult olyan felvidéki fiatalokból, akik már korábban is énekeltek különböző kórusokban. Az eltelt években ez a közösség több változáson ment keresztül. 2008-ban Prága soktornyúságára utalva felvette a MILLE DOMI nevet. Simon Szabó Krisztina vezetése alatt repertoárjuk tovább bővült: az egyházi tematikájú művek mellett könnyedebb hangvételű darabok, középkori és reneszánsz énekek, spirituálék, valamint pergő magyar dallamok is megjelentek. A kórus számára a következő állomást a 2013. év jelentette, amikor Major Zsófia átvette a kórus vezetését. A közösség tagjai részben kicserélődtek, és megújult a repertoár is. 2014-ben sikeres koncertet adtak a prágai magyar közönség számára, amelyet a Duna Televízió is rögzített. 2015 őszén Székelyföldre látogattak, hogy részt vegyenek a X. Nemzetközi Balázs Ferenc kórusfesztiválon.

„Ha élsz, táncolsz, ha táncolsz, élsz” – ezt vallja magáról Szárszó Lilla és öccse, Bence, akik a ’90-es évek elején születtek Dunaújvárosban, de szülőföldjüknek Baracsot, e csendes falut tartják, ahol gyerekkoruktól – köszönhetően édesapjuknak, aki kiváló tanító s mindemellett néptáncos, koreográfus – egy életre beleszerettek a néptánc világába. Kezdetben mindketten édesapjuk keze alatt formálták tudásukat falujukban, majd a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttesben fejlesztették tovább magukat. Időközben kecskeméti főiskolások lettek, a tánc azonban nem múlt el az életükből, hiszen gyakran járnak fellépésekre. Így jutottak el 2015 augusztusában Koutyba, a CSMMSZ 17. művelődési táborába is. Repertoárjukban több Kárpát-medencei tájegység: Mezőföld, Kalocsa, Bag, Zala táncai mellett Erdély, ezen belül Felcsík vidéke, Mezőség, Nyárád mente s Kalotaszeg táncai találhatóak.

A Nyitnikék néptánccsoport 1975 telén alakult és azóta kisebb nagyobb szünetekkel máig a táncolni vágyó fiatalok lelkes csoportja. 2003-tól, utolsó újraalakulásától rendszeresen próbál, táncot oktat, évente többször fellép, táncházat tart és a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségével együttműködve ápolja és terjeszti a magyar népi hagyományokat Csehországban. Repertoárjában több tájegység táncai találhatóak: Mezőségen belül Bonchida, Ördöngősfüzes és Magyarpalatka, továbbá Kalotaszeg, Szék, Vajdaszentivány és Gömör táncai.

Kedvcsinálónak itt van még pár kép az előző évből:

volt a bálon (és lesz is) pezsgő...

... és finomságok az asztaloknál!

Aztán volt még sok kedves ember

...és persze zene!

A bál helyszíne Autoklub CR, Opletalova 29, Prága 1
A belépődíj 500 CZK, diákoknak 200CZK
Jegyelővételkor 100 CZK értékben vacsora váltható. Vacsora után 00:30-tól 02:00-ig hideg ételek is kaphatók. 

Bővebb információ és jegyvásárlás: csmmsz@volny.cz 


Várunk mindenkit nagy szeretettel! :)



A blogbejegyzést készítette: Marton Sára

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Erdély az ízek birodalma II.

Barangolás Udvarhelyszéken és a Sóvidéken
Másnap a reggelit követően a Székelyudvarhelyhez közeli szejkefürdői forrásnál álltunk meg kortyolva egyet a gyógyvízből, majd pedig a borvízmúzeumba vittek el minket erdélyi barátaink. A múzeumban még a mai napig látható Orbán Balázs szobra, az ő neve szorosan összekapcsolódik Szejke-fürdővel, amellett hogy fényképeivel megörökítette a kor természeti, épített és néprajzi örökségét, felvirágoztatta az ottani fürdő kultúrát is. A rossz időjárási körülményekre való tekintettel sajnos nem tudtunk felmenni a Hargitára, a székelyek szent hegyére, így helyette a parajdi sóbánya felé vettük az irányt. Útközben megálltunk Tamási Áron sírjánál Farkaslakán, ő az egyike a három Áronnak, akire a székelység a mai napig nagyon büszke, ahogy egy ottani mondás tartja: „Tamási Áron, Márton Áron és Gábor Áron/ Székely népünk büszkesége mind a három”.

Ki is volt Tamási Áron? Író, neki köszönhetjük az Ábel trilógiát és nem mellesleg ő volt, aki a székely nyelvjárá…

Erdély az ízek birodalma I.

Erdély, az óriások földje, ahol a hegyek a felhőket érik. A mellettünk elsuhanó vidék olyan, mint egy szépen megfestett tájkép, ahol a részletek tökéletes színkavalkáddá állnak össze. Magasabbnál magasabb hegyek vidéke ez, amit a természet gyönyörű zöld színű, sűrű, erdős mintákkal tarkított szőnyege borít. Erdők és határtalan, napfényben úszó zöld, kövér mezők, amelyeken csordák legelésznek, ahol a dombokra a folyamatosan vándorló fehér felhők árnyéka vetül. Amikor visszagondolok az ott töltött egy hétre, ezek a képek villannak emlékezetembe. Azonkívül, hogy bejártuk Erdély egy kis szegletét, még az ottani ízekbe is sikerült belekóstolnunk. De ne rohanjunk ennyire előre, kezdem a legelején! 
„Esőhozók”
Egy szürke, borongós, esős nyári kora reggelen Bors-Fiszli Editke, Bors István és e sorok írója magunk mögött hagytuk a régmúltat idéző rozsdás gyárkémények, kohók és bányák világát, a mi Osztravánkat. Ezerháromszáz kilométer állt előttünk, a szomorkás esős időjárás végigkísért minket …

Már a huszadik!

Miért is van hatalmas jelentősége a minden évben megrendezésre kerülő művelődési táboroknak? Mit is jelentenek ezek a táborok számunkra itt élő magyaroknak Csehországban? Mi a táborok vonzereje? Miért is számoljuk a napokat és várjuk a következő évit?

Mindenkinek mást jelentenek, mint ahogy mindannyian másak vagyunk. Van, akinek az újra találkozás örömét, új baráti kapcsolatok kialakulását, szórakozást és mulatást magyar nyelven és a magyar zenére, van, akinek a magyar kultúrát, a művelődést, a tudásszomj csillapítását, de vannak olyanok is, akik a hétvégét egyszerűen csak a kellemes kikapcsolódásnak veszik a szép és kellemes környezetben, ahol természetesen nem hiányozhat a magyar szó. A fenn említett kérdésekre a válaszokat a táborlakókkal készített helyszíni interjúk adják meg. De mielőtt részletezném az összegyűjtött véleményeket, szeretnék először is visszatérni a kezdetekhez. Hogyan is kezdődött?
Becske Katalin, (Prága), a táborok ötletgazdája

1996-2000 között voltam a CSMMSZ szerv…