Skip to main content

FMK- FIATALOK MAGYAR KLUBJA

FMK- FIATALOK MAGYAR KLUBJA
Ilyen elnevezést kapott a 2014 őszén  megalakult kisebb csoportosulás a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének Ostravai Alapszervezete keretén belül az Ostravában és környékén élő és tanuló magyar fiatalok számára.
A csoport része az ostravai magyar klubnak és heti vagy kétheti rendszerességgel találkozunk. Célunk egymást jobban megismerni, új tagokat toborozni, beszélgetni, szórakozni, filmestéket szervezni, létrehozni kapcsolatokat más csehországi és egyéb külföldi magyar ifjúsági szervezetekkel, ápolni a magyar hagyományokat. A programok kötetlenek, terveink kedvünktől függőek. Lényeg a jókedv és a szórakozás.
Tánc, muzsika, vacsora, eszmecsere, felhőtlen jókedv. Így lehetne jellemezni az FMK legutóbbi eseményét az Ostravai Magyar Klubban. 2015. szeptember 14-e a pontos dátuma ennek a kis baráti összejövetelnek a klub falain belül, egy borongós, kora őszi hétfő estén, melytől néha még a ház falai is megremegtek. Hogy miért is esett ki a padló a helyéről? Mindjárt kiderül!
Végre találkozott a kiscsapat! Igen, végre, mert már itt volt az ideje egy kis mulatásnak, együtt töltött időnek. Már hiányzott mindenkinek a magyar beszéd, a magyar virtus, a magyar fiatalok társasága így a hosszú nyár után. Hasonló érdeklődési témák, hasonló fáradsági szint. Így kezdődött minden...de messze sem volt még vége. Ha összegeznénk honnan jöttünk, lenne ott minden: Magyarország, Felvidék, Csehország. Ezen belül legfőképpen a magyar nyelvet érvényesítettük, de akadt helye a cseh és szlovák ill. angol nyelv használatának is. Miért is ne? Fiatalok vagyunk, hadd tanuljunk és gyakoroljunk más nyelveket is! És ezalatt a sok átbeszélt óra alatt még vacsorázni, borozni is volt időnk, hisz mindenki tudja, hogy a magyar borok a legfinomabbak. Vagy tévedek?!
És mind emellett hozzá kell tennem, hogy a magyar ember nem csak enni, inni, beszélni szeret, de a zene is a vérében van. De nem csak a hagyomás tuc-tuc elektronikus illetve slágerdalok a menőbbnél menőbb rádióállomások repertoárjából, de az eredeti magyar népzene is. És erre a feladatra nem is lehetett volna más alkalmas, mint a mi Marton Sári gyakornokunk Marcaliból, aki kiskora óta táncol, csellózik és még sok millió egyébbel foglalkozik. Így ő gondoskodott arról, hogy a vacsora ne csak fel, de le is menjen rólunk egy kis rögtönzött táncház keretén belül. És itt jött az a pillanat, amikor nem biztos, hogy a szomszédok tudták, mi is folyik a fal túlsó oldalán, de semlegességüket kifejezve nem hallottunk egy kopogást sem. Szerencsére! Különben még befogtuk volna őket is a körbe egy kis széki táncot tanulni!
            Tehát így ismét egy jó, kellemes, felhőtlen és kötetlen estét élhettünk át, mely csöndesnek egyáltalan nem mondható. Legyen gyakrabban ilyen, ismerjük meg egymást jobban, élvezzük a fiatalságunkat!
Minden magyarul beszélő fiatalt szívesen fogadunk, gyertek bátran ismerkedni! 

CSMMSZ Ostrava 

A bejegyzést készítette: Ivkovič Krisztina

Comments

Popular posts from this blog

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a ma...

Nemzeti összetartozás éve, avagy egy új korszak kezdete - A 2020-as Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott előadás bevezetője

Magyar Királyság etnikai megoszlása 1880-as térkép alapján Trianon . E szó hallatán a százéves tagadás, kibeszéletlen sérelmek, megoldatlan etnikai feszültségek és a kiegyezés utáni történelmi Magyarország képe jelenik meg előttünk, magyarok előtt. Számos oldalról lehet megközelíteni az összetartozás emlékét. Mindenekelőtt tisztázni kell szándékunk, amelynek ismeretében el kell dönteni, hogy az elmúlt száz év példáját követve, az érintett államok és a nagyhatalmi érdekpolitika által kiváltott társadalmi, etnikai és nemzetközi feszültségeket, mint negatív örökséget, a jövőnk részévé tesszük, vagy megpróbálunk száz év után egy új a Kárpát-medencében korábban nem látott együttműködési rendszerben élni és a mindenkori felmerülő problémákra konszenzusos választ találni. Talán egyetérthetünk abban, hogy az utóbbi lehetőség alapján érdemes megemlékezni minden múltbeli tragédiáról, melynek célja nem a seb évről évre történő felszakítása, a nemzetek egymástól való elidegenítése, hanem...
, ,Tanuljunk meg hálásnak lenni! ’’ 2019. október 5-én ismét ellátogatott hozzánk Balga Zoltán atya. Az ostravai magyar klub évi eseményei között az egyik legfelüdítőbb mindig a magyar szentmise, ahol főleg lelkiekben töltődhetünk fel. Ez most sem volt másként, hiszent Zoltán atya bátorító beszéde mindig erőt ad ennek a kis közösségben, amiből aztán tudunk táplálkozni a következő időszakban. Már hagyományosan a Szent Vencel püspökségi templom adott otthont a magyar híveknek, mely a város szívében, a magyar klubhelyiség mögött található.  A szentmise fő témája ezúttal a hála volt: mi emberek, mennyire elfelejtünk hálát adni minden kis apróságért és nagy dolgokért egyaránt az életben: hogy felkeltünk, hogy van mit ennünk, hogy a szeretteinkkel napi kapcsolatban lehetünk, a jó munkáért, a sok törődésért, barátaink gondoskodásáért, felebarátainkért. Mekkora kegyelem az, hogy a XXI. században szabadon felvállalhatjuk, hogy keresztények vagyunk. Annyira természetesnek veszü...