Kölcsey Ferenc neve és a Himnusz hallatán, úgy vélem, nincs olyan magyar érzelmű ember, aki közömbös maradna. Miért is lenne az, hiszen egy olyan, több mint ezeregyszáz éve fennálló államalakulat szimbólumáról beszélünk, mely szerves részét képezi identitásunknak. Himnuszunk feleleveníti a magyar nemzet sokszor hányattatott sorsát, melynek ismeretében szélesebb körű értelmezést kaphatunk egy nép történelméről és így egy közösség gondolkodásának alapjairól. Kölcsey Ferenc a Himnusz ma ismert változatát 1823. január 22-én foglalta írásba, Erkel Ferenc pedig 1844-ben zenésítette meg. Furcsának tűnhet, de a Himnusz, mint nemzeti jelkép törvénybe iktatására nem került sor egészen 1989-ig, amikor az 1949-est módosító alkotmány része lett . A Himnusz megszületéséről - ami egyben a Magyar Kultúra Napja is - első alkalommal 1989. január 22-én emlékeztek meg, melynek hagyományát azóta minden esztendőben ápoljuk. Így tett a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének Ostravai Helyi Egy