Skip to main content

Posts

Nemzeti összetartozás éve, avagy egy új korszak kezdete - A 2020-as Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott előadás bevezetője

Magyar Királyság etnikai megoszlása 1880-as térkép alapján Trianon . E szó hallatán a százéves tagadás, kibeszéletlen sérelmek, megoldatlan etnikai feszültségek és a kiegyezés utáni történelmi Magyarország képe jelenik meg előttünk, magyarok előtt. Számos oldalról lehet megközelíteni az összetartozás emlékét. Mindenekelőtt tisztázni kell szándékunk, amelynek ismeretében el kell dönteni, hogy az elmúlt száz év példáját követve, az érintett államok és a nagyhatalmi érdekpolitika által kiváltott társadalmi, etnikai és nemzetközi feszültségeket, mint negatív örökséget, a jövőnk részévé tesszük, vagy megpróbálunk száz év után egy új a Kárpát-medencében korábban nem látott együttműködési rendszerben élni és a mindenkori felmerülő problémákra konszenzusos választ találni. Talán egyetérthetünk abban, hogy az utóbbi lehetőség alapján érdemes megemlékezni minden múltbeli tragédiáról, melynek célja nem a seb évről évre történő felszakítása, a nemzetek egymástól való elidegenítése, hanem
Recent posts

Karanténban is együtt

     A jelenlegi helyzet sajnos mindenkit nehezen érint. Az elmúlt hetek felforgatták életünket vagy a még nagyobb hajsza, de többségében a sokkal nagyobb nyugalom irányába. Bár sokszor panaszkodunk a mindennapokban, hogy több szabadságot szeretnénk vagy egy kis szünetet, de ez a mennyiség, talán mondhatjuk, túl sok is a jóból. Mindegyikőnket eltérő módon érint, de az biztos, hogy a mai technológiák nagyon sokban tudnak nekünk segíteni. És így van ez a mi kis FMK csapatunkkal, az ostravai Fiatal Magyarok Klubjának jónéhány tagjával.      Az utolsó, március eleji találkozás óta megéreztük a hiányát a közös sörözésnek, egy jó kis együtt töltött vacsorának, vagy egy szombat esti beszélgetésnek. Ennek lett az eredménye a már harmadik alkalommal megszervezett, közös videós beszélgetés Jenei Jani ötlete alapján. Az eredeti címszó, az ONLINE SÖRÖZÉS volt, mellyel hangsúlyozni szerettük volna leggyakoribb dumapartiaink hangulatát. Mert ugye habár online az internet segítségével, de akkor is

Népzene, ami összeköt

A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének központi szabályzatában és így az egyes helyi szervezetek irányelvei közt szerepel a magyar nyelv és kultúra ápolása és életben tartása mellett azok megismertetése is a helyi többségi társadalommal. De vajon mi módon lehetséges mindez, hiszen a nyelv ismerete és a kultúrát megalapozó történelmi háttér tudása nélkül szinte érthetetlen vagy akár félre is érthető bármilyen előadás. Természetesen a kétnyelvűség vagy a szinkrontolmácsolás megoldást jelenthet, de az sok esetben nehézkessé, elnyújtottá teheti a bemutatást, és számos alkalommal sem a körülmények, sem az anyagi keret nem biztosított. Ahogy egy kép többet mond ezer szónál, úgy a zene szöveg nélkül is magával ragadja az embert, sokféle egyetemes emberi érzést tud kifejezni, és még magyarázat nélkül sem félreérthető. Ezért is lehetséges, hogy a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének Brünni Helyi Egyesülete programjainak nagy részében zenei vagy részben zenei műsorral kedvesk

Beszámoló az ostravai magyar klub 2020. január 22-ei megemlékezéséről

Kölcsey Ferenc neve és a Himnusz hallatán, úgy vélem, nincs olyan magyar érzelmű ember, aki közömbös maradna. Miért is lenne az, hiszen egy olyan, több mint ezeregyszáz éve fennálló államalakulat szimbólumáról beszélünk, mely szerves részét képezi identitásunknak. Himnuszunk feleleveníti a magyar nemzet sokszor hányattatott sorsát, melynek ismeretében szélesebb körű értelmezést kaphatunk egy nép történelméről és így egy közösség gondolkodásának alapjairól. Kölcsey Ferenc a Himnusz ma ismert változatát 1823. január 22-én foglalta írásba, Erkel Ferenc pedig 1844-ben zenésítette meg. Furcsának tűnhet, de a Himnusz, mint nemzeti jelkép törvénybe iktatására nem került sor egészen 1989-ig, amikor az 1949-est módosító alkotmány része lett . A Himnusz megszületéséről - ami egyben a Magyar Kultúra Napja is - első alkalommal 1989. január 22-én emlékeztek meg, melynek hagyományát azóta minden esztendőben ápoljuk. Így tett a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének Ostravai Helyi Egy

Karácsonyi események az ostravai Magyar Klubban, 2019

A Római Katolikus Egyház hagyományai szerint advent második hétvégéjén a jászolra emlékezünk, ahol a Megváltó született. Mind az adventi koszorún, mind a Katolikus Egyház szertartásán is ekkor a lila az uralkodó szín, mely a szeretet jelképezi. Mindezeket figyelembe véve került megrendezésre 2019. december 7-én, szombaton az ostravai Magyar Klubban a fiataloknak és még fiatalabbaknak megszervezett délelőttünk. Az adventi és karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódóan alakultak a rendezvény eseményei is. Fenyőfát és hóembert festettünk, melyhez a fa sablonokat Nagy Sándor, a CsMMSz Olomouci Helyi Egyesületének elnöke készítette. Így kicsiknek és nagyoknak már csak a kreativitásukra volt szükség, hogy fantáziájuknak megfelelően díszítsék és színesítsék ezeket az elemeket. Hóembereket zokniból is készítettünk Sándor feleségének, Jitka Nagyová irányításával. A fehér zoknikat hobbi kellékboltban beszerzett anyaggal megtöltöttünk, és feldíszítettük a legsokoldalúbb variációkban. Emelle