Skip to main content

Karácsonyi események az ostravai Magyar Klubban, 2019

Képtalálat a következőre: „betlehemi jászol”Képtalálat a következőre: „adventi koszorú”

A Római Katolikus Egyház hagyományai szerint advent második hétvégéjén a jászolra emlékezünk, ahol a Megváltó született. Mind az adventi koszorún, mind a Katolikus Egyház szertartásán is ekkor a lila az uralkodó szín, mely a szeretet jelképezi. Mindezeket figyelembe véve került megrendezésre 2019. december 7-én, szombaton az ostravai Magyar Klubban a fiataloknak és még fiatalabbaknak megszervezett délelőttünk.
Az adventi és karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódóan alakultak a rendezvény eseményei is. Fenyőfát és hóembert festettünk, melyhez a fa sablonokat Nagy Sándor, a CsMMSz Olomouci Helyi Egyesületének elnöke készítette. Így kicsiknek és nagyoknak már csak a kreativitásukra volt szükség, hogy fantáziájuknak megfelelően díszítsék és színesítsék ezeket az elemeket. Hóembereket zokniból is készítettünk Sándor feleségének, Jitka Nagyová irányításával. A fehér zoknikat hobbi kellékboltban beszerzett anyaggal megtöltöttünk, és feldíszítettük a legsokoldalúbb variációkban. Emellett volt lehetőség mécsestartó készítésére szalvétával, matricával, üvegfilccel, sőt még csiszoló segítségével is. Így alakultak át a különböző formájú befőttes üvegek karácsonyi hangulatot árasztó mécsestartókká. Akinek volt kedve, karácsonyi képeslapot készíthetett vagy önálló képet alkothatott, festhetett vagy színezhetett. Emellett süteményt is készítettünk előre gyúrt tésztából, melynek reméljük a keddi klubnapon is örülnek majd.

Mindeközben karácsonyi dalokat énekeltünk, illetve hallgattunk közösen. Volt tánc és lufizás is természetesen. A szervezők készültek karácsonyi kvíz kérdésekkel is a régi hagyományokra, karácsonyi versekre és sok más érdekességre vonatkozóan, azonban korosztály-hiány miatt ez a programpont eltolódik majd a keddi klub délutánra. Aznap karácsonyi előadást hallgathatunk meg, majd mesés ételekkel és dalokkal ünnepelhetünk együtt. Az idei naptári év utolsó hétvégi rendezvénye után leltárazás és az egész évben összegyűjtött, különböző rendezvényekhez tartozó kellékek is átválogatásra és elpakolásra kerültek. Ennek a munkának a legnagyobb részét Lőrincz Gál Zsuzsa vállalta magára.


A legfontosabb ünnepkörökhöz kapcsolódó rendezvények legnagyobb nehézsége talán az, hogy számos más program - például városi, munkahelyi, iskolai vagy családi rendezvény - mellé kell, hogy a családok életébe beleférjenek. Ezt tetézi, hogy a téli időszakban, amikor cudar az idő odakint, és hamar sötétedik, még kevésbé jutnak el a családok minden lehetséges programra. Ráadásul év végére a szervezet kifogy az erőből és a vitaminokból, veszélyeztetetté válik mindenféle kórsággal szemben, és hamar beteg lesz. Mindezeket figyelembe véve abszolút sikernek könyvelhetjük el, hogy 15-en gyűltünk össze.











Az apróságok remekül mulattak a kiemelt figyelem és a számtalan alkalommal ismételhető kézműves lehetőségek kapcsán, míg a felnőttek ugyanilyen kötetlenséggel tudtak hosszan beszélgetni egymással. A rendezvény nagyon jó hangulatban telt, a gyerekek el sem akartak menni, még a leragadó szempárok ellenére sem. A felnőtteket is csak a kötelezettségeik hívták el a beszélgetésektől és a klubból. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy sikerült a szombati klubba érkezőknek elcsendesedést biztosítani, és a hétköznapi mókuskerékből a klub falai között örömet szerezni, egymásra figyelni és várakozni a 16 nap múlva elkövetkezendőre. Érdekes megjegyezni, hogy hasonló program került megrendezésre Brünnben és Prágában is ugyanezen a napon. Morvaországban az egész kicsiké volt a főszerep kibővített Ringatófoglalkozással az egész családnak. Míg a fővárosban a fiatalság kicsit más programkeretet választva, de kétségtelenül az egymásra figyelés fontos feladatát valósította meg. A magyar kisebbségek országszerte mintha csak előre tervezték volna összegyűlve készültek ezen a hétvégén is a közelgő ünnepre. 








Mielőtt beszámolónk végére érnénk, ne felejtsük el megemlíteni a december 10-ei, keddi klubdélutánt, aminek keretében ismét tovább hangolódtunk az előttünk álló ünnepekre. Az ostravai magyar klub dalos pacsirtái karácsonyi dalok éneklésével leptek meg minket. Nemcsak, hogy hangolódtunk az ünnepekre az elénekelt dalokon keresztül, de Brünn Máténak köszönhetően nagyon sok hasznos és érdekes információt megtudhattunk az adventtel kapcsolatban. 
Köszönjük, hogy ilyen sokan segítettek a közös karácsonyi készülődés szebbé tételébe részvételükkel és munkálkodásukkal. Mindenkinek szeretetben és békében gazdag áldott ünnepeket kívánunk!

A szöveget és a fotókat készítette: Harlov-Csortán Melinda és Jenei János

Comments

Popular posts from this blog

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a ma...

Nemzeti összetartozás éve, avagy egy új korszak kezdete - A 2020-as Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott előadás bevezetője

Magyar Királyság etnikai megoszlása 1880-as térkép alapján Trianon . E szó hallatán a százéves tagadás, kibeszéletlen sérelmek, megoldatlan etnikai feszültségek és a kiegyezés utáni történelmi Magyarország képe jelenik meg előttünk, magyarok előtt. Számos oldalról lehet megközelíteni az összetartozás emlékét. Mindenekelőtt tisztázni kell szándékunk, amelynek ismeretében el kell dönteni, hogy az elmúlt száz év példáját követve, az érintett államok és a nagyhatalmi érdekpolitika által kiváltott társadalmi, etnikai és nemzetközi feszültségeket, mint negatív örökséget, a jövőnk részévé tesszük, vagy megpróbálunk száz év után egy új a Kárpát-medencében korábban nem látott együttműködési rendszerben élni és a mindenkori felmerülő problémákra konszenzusos választ találni. Talán egyetérthetünk abban, hogy az utóbbi lehetőség alapján érdemes megemlékezni minden múltbeli tragédiáról, melynek célja nem a seb évről évre történő felszakítása, a nemzetek egymástól való elidegenítése, hanem...