Skip to main content



RECEPTEK A MAGYAR KONYHÁBÓL- Kouty-i különkiadás


Cigánylecsó

A cigánylecsó elkészítése és a tábortűz volt a 17. alkalommal megrendezésre kerülő Kouty-i művelődési tábor egyik legfontosabb rendezvénye, ahol bemutattatott ez a híres bográcsétel. E nagyszerű étel receptjét Godó Irén előadónknak, a Debrecenből érkezett főiskolai hallgatónak köszönhetjük. A cigánylecsó elkészítését Bors-Fiszli Edit, ostravai csalogányunk, egyben kiváló szakácsunknak és segítő társainak köszönhettük. Már többször is elkápráztatott minket Editke csodás főzőtehetségével és különösebbnél különösebb ízeivel, most a Koutyba érkezetteknek is bemutathatta képességeit. Elég népes csapat vette körbe a tábortüzet: kicsik és nagyok, idősek és fiatalok hallgatták az érdekes előadást a cigányság kultúrájáról. A készülő cigánylecsó elfogyasztására hangolódásunkat egy Magyarországról meghívott,  cigány táncokat is bemutató testvérpár: Szárszó Bence és Szárszó Lilla táncosok  biztosították. Közben mintegy varázsital, úgy fokozta hangulatunkat tanár úr Kecskemétről ajándékba hozott finom, fenséges fütyülős házi barackpálinkája, melyet a résztvevők üvegcipőcskéből kóstolhatták meg.

80 főre készült a lecsó, amihez 20kg paprikát, 5kg paradicsomot, 5kg vöröshagymát, 2,5kg húsos szalonnát és 3kg burgonyát használtunk fel. 

Elkészítés lépései

A felaprított húsos szalonna zsírját kisütjük, rátesszük a felaprított vöröshagymát és dinszteljük. Ezt követően hozzáadjuk az apróra vágott burgonyát, majd ezt követi az előzőleg összevágott paradicsom és a paprika hozzáadása. A pirospaprikát se felejtsük ki!

Hozzávalók 4 személyre:
 

·       2kg zöldpaprika

·       3-4 fej nagyobb vöröshagyma

·       40dkg paradicsom

·       3-4 szem krumpli

·       20dkg húsos szalonna

·       pirospaprika

·       só
 
 
Kouty-i halastó


Az eseményrők készített videó az alábbi linkre kattintva elérhető:
https://www.youtube.com/watch?v=cZUwbhAs8IY&feature=youtu.be

A bejegyzést készítette: Jenei János és Bors-Fiszli Edit
A cigánylecsó Godó Irén debreceni főiskolai hallgató receptje alapján készült
 

Comments

Popular posts from this blog

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a ma...
, ,Tanuljunk meg hálásnak lenni! ’’ 2019. október 5-én ismét ellátogatott hozzánk Balga Zoltán atya. Az ostravai magyar klub évi eseményei között az egyik legfelüdítőbb mindig a magyar szentmise, ahol főleg lelkiekben töltődhetünk fel. Ez most sem volt másként, hiszent Zoltán atya bátorító beszéde mindig erőt ad ennek a kis közösségben, amiből aztán tudunk táplálkozni a következő időszakban. Már hagyományosan a Szent Vencel püspökségi templom adott otthont a magyar híveknek, mely a város szívében, a magyar klubhelyiség mögött található.  A szentmise fő témája ezúttal a hála volt: mi emberek, mennyire elfelejtünk hálát adni minden kis apróságért és nagy dolgokért egyaránt az életben: hogy felkeltünk, hogy van mit ennünk, hogy a szeretteinkkel napi kapcsolatban lehetünk, a jó munkáért, a sok törődésért, barátaink gondoskodásáért, felebarátainkért. Mekkora kegyelem az, hogy a XXI. században szabadon felvállalhatjuk, hogy keresztények vagyunk. Annyira természetesnek veszü...

Nemzeti összetartozás éve, avagy egy új korszak kezdete - A 2020-as Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott előadás bevezetője

Magyar Királyság etnikai megoszlása 1880-as térkép alapján Trianon . E szó hallatán a százéves tagadás, kibeszéletlen sérelmek, megoldatlan etnikai feszültségek és a kiegyezés utáni történelmi Magyarország képe jelenik meg előttünk, magyarok előtt. Számos oldalról lehet megközelíteni az összetartozás emlékét. Mindenekelőtt tisztázni kell szándékunk, amelynek ismeretében el kell dönteni, hogy az elmúlt száz év példáját követve, az érintett államok és a nagyhatalmi érdekpolitika által kiváltott társadalmi, etnikai és nemzetközi feszültségeket, mint negatív örökséget, a jövőnk részévé tesszük, vagy megpróbálunk száz év után egy új a Kárpát-medencében korábban nem látott együttműködési rendszerben élni és a mindenkori felmerülő problémákra konszenzusos választ találni. Talán egyetérthetünk abban, hogy az utóbbi lehetőség alapján érdemes megemlékezni minden múltbeli tragédiáról, melynek célja nem a seb évről évre történő felszakítása, a nemzetek egymástól való elidegenítése, hanem...