Csehországi magyarok

Vendégségben Magduskánál Május 18-án Bors-Fiszli Editke, az ostravai magyar klub szakácsa, Ivkovič Krisztina a Fiatal Magyarok Klub vezetője és jómagam a klub marketingese ellátogattunk Editke unokatestvéréhez, a felvidéki csicsói születésű Magyarics Magdikához. Magdika már 83 éves, de még mindig jó egészségnek örvend, dalos és fiatalos. A vele töltött pár órában egy igen lebilincselő időutazásban volt részünk, lelkesen hallgattuk Magdika élettörténetének legfontosabb mozzanatait. János: Hogy kerültél Ostravába? Magdika: 14 éves koromban elkerültem Csicsóról, elkezdtem a közeli tűzoltó iskolába járni, majd egy kis időre hazatértem a falumba. Ezt követően elkezdtem Trencsénben kőművesnek tanulni. A három éves képzést követően felkerültem Csehországba a testvéremhez Karlovy Vary-ba, majd 1954-ben férjhez mentem és ugyanebben az évben megszületett a kisfiam, majd a lányom egy évvel később. Ezt követően a férjem és én a katonai gazdaságban dolgoztunk hat évig, majd pedig

A mírovi megemlékezés Ki is volt Gróf Esterházy János?   Egy olyan példakép, egy olyan hős, akit érdemes követni, akinek példáját érdemes továbbadni a következő generációknak, gyerekeinknek, unokáinknak, hogy ők is tartsanak ki magyarságuk és keresztény hitük mellett, mutassanak példát a világnak. Kiállt a felvidéki magyarságért, vérét és életét adta értünk és az ő közbenjárása nagyban hozzájárult a felvidéki magyarság fennmaradásához. Az akkori bonyolult, viharokkal teli politikai helyzetben elmenekülhetett volna, de nem tette, hogy őt idézzem: „…itt maradok köztetek és veletek fogom átélni a rossz napokat is….mert, ha másokat maradásra birok, én sem mehetek el innét”. Tehát maradt és kiállt értünk, szörnyű kínok közepette az orosz, szibériai munkatáborokat is megjárva, végül 1957-ben nem egészen 56 évesen a mírovi-várbörtön egyik fogdájában sorsával megbékélve érte utol a halál. A megemlékezések története 1998-ban kezdődött, azóta is rendszeresen emlékeznek a csehor