Skip to main content

Kettős ünnepség az ostravai Magyar Klubban

Szabadságát az ember rendszerint akkor becsüli, amikor már nem szabad, vagy ha szabadságát végtelen áldozatokkal vívta ki."
Széchenyi István

Képtalálat a következőre: „széchenyi istvan”

Az ostravai magyarok közössége minden kedden találkozik a Magyar Klubban (ul. 28. října 15 702 00, Ostrava), ahol megosztják élményeiket (például hétvégi kirándulások emlékét) vagy programokat terveznek (például a Csalogányok következő fellépésének műsortervét). Természetesen a hivatalos ügyek sem maradhatnak ki, elszámolások és pályázatok egyeztetése zajlik a klub hátsó részében kialakított irodában. Ilyen alkalmakkor mindig van mód egy finom kávé vagy legújabb házi sütemény kipróbálására is.
Klubélet Ostraván

Azonban 2018. október 23-ai kedd sok szempontból több volt, mint az amúgy is gazdag és élményekben dús keddi klubnap. Az ostravai magyar közösség nemcsak egyénileg otthon a televízió előtt csatlakozott a hazai és országos megemlékezésekhez, hanem együtt is, határon túli közösségként is lerótták tiszteletüket az 1956. októberi hősök előtt. A megemlékezés részeként Harlov-Csortán Melinda, Petőfi Sándor ösztöndíjas tartott egy rövid előadást ennek a gazdag és meghatározó történelmi eseménynek egyetlen helyszínéről, az egykori budapesti Felvonulási ma 56-osok terének történetéről és ezáltal a 62 évvel ezelőtti események kirobbanó momentumának, a Sztálin szobor ledöntésének emlékezetéről napjainkig.
Az 1956-ról szóló előadás
Azonban ezzel nem volt vége a történelmi visszaemlékezéseknek és ünnepeknek, hiszen ezen a napon nyílt meg a mások mellett a Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztérium, a prágai Magyar Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum közös vándorkiállítása is. A kiállítás címe: Vízióból tettek: Széchenyi István a modern Magyarország megalapozója és tizenkét közel két méter magas táblából áll. A gazdagon illusztrált egységek sok érdekes, kevésbé közismert információt nyújtanak a vendégek számára. A kiállítást Dr. Fónagy Zoltán történész írta és szerkesztette, és korábban már a prágai magyar közönség is megcsodálhatta.

A kiállítás szerkezete az általános történelmi áttekintés mellett Széchenyi nagyságát és tevékenységének sokszínűségét mutatja be mind gazdasági, közlekedési, mind kulturális téren. A kiállítás rávilágít arra is, hogy Széchenyi milyen sok helyszínen járt és tanult, szerzett tapasztalatot élete során. Bécsi és nagycenki gyermekévei után a katonai szolgálattal szerzett mások mellett olaszországi és oszmán birodalmi tapasztalatokat is. Meghatározóak voltak angliai útjai is, melyek például a városi élet (kaszinó, pesti korzó) és a lovaglás vívmányait valamint a Lánchidat hozták nekünk. Bár kortársai kritizálták angol-fanatizmusát, mely többek között extravagáns öltözetén is nyomott hagyott, a magyar kultúra például a nyelv és tánc védelmét élete végéig fontosnak tartotta, és számtalan kiemelkedő publikációjában védelmezte. 
A kiállítás egy darabja


Élete végén újra Ausztriában élt Döblingben, ahol folyamatosan romló egészségét kezelték. Azonban itt sem maradt távol a hazai eseményektől, látogatói és publikációi által a kapcsolat ugyanolyan vibráló és kétirányú volt. Az ostravai közönség nagy örömmel fogadta a kiállítást, mely még hetekig díszíti majd a Magyar Klubot, és teszi elérhetővé Széchenyi emlékét az idelátogatóknál. 


Ilyen gazdag program nem csoda, hogy a klubban tartotta a résztvevőket és még 7-8 óra után is folyt a jókedvű beszélgetés és közösségi élet. 





A fotókat Jenei János, a beszámolót Harlov-Csortán Melinda készítette.


Comments

Popular posts from this blog

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a ma...

Karácsonyi események az ostravai Magyar Klubban, 2019

A Római Katolikus Egyház hagyományai szerint advent második hétvégéjén a jászolra emlékezünk, ahol a Megváltó született. Mind az adventi koszorún, mind a Katolikus Egyház szertartásán is ekkor a lila az uralkodó szín, mely a szeretet jelképezi. Mindezeket figyelembe véve került megrendezésre 2019. december 7-én, szombaton az ostravai Magyar Klubban a fiataloknak és még fiatalabbaknak megszervezett délelőttünk. Az adventi és karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódóan alakultak a rendezvény eseményei is. Fenyőfát és hóembert festettünk, melyhez a fa sablonokat Nagy Sándor, a CsMMSz Olomouci Helyi Egyesületének elnöke készítette. Így kicsiknek és nagyoknak már csak a kreativitásukra volt szükség, hogy fantáziájuknak megfelelően díszítsék és színesítsék ezeket az elemeket. Hóembereket zokniból is készítettünk Sándor feleségének, Jitka Nagyová irányításával. A fehér zoknikat hobbi kellékboltban beszerzett anyaggal megtöltöttünk, és feldíszítettük a legsokoldalúbb variációkban. Emelle...

Nemzeti összetartozás éve, avagy egy új korszak kezdete - A 2020-as Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott előadás bevezetője

Magyar Királyság etnikai megoszlása 1880-as térkép alapján Trianon . E szó hallatán a százéves tagadás, kibeszéletlen sérelmek, megoldatlan etnikai feszültségek és a kiegyezés utáni történelmi Magyarország képe jelenik meg előttünk, magyarok előtt. Számos oldalról lehet megközelíteni az összetartozás emlékét. Mindenekelőtt tisztázni kell szándékunk, amelynek ismeretében el kell dönteni, hogy az elmúlt száz év példáját követve, az érintett államok és a nagyhatalmi érdekpolitika által kiváltott társadalmi, etnikai és nemzetközi feszültségeket, mint negatív örökséget, a jövőnk részévé tesszük, vagy megpróbálunk száz év után egy új a Kárpát-medencében korábban nem látott együttműködési rendszerben élni és a mindenkori felmerülő problémákra konszenzusos választ találni. Talán egyetérthetünk abban, hogy az utóbbi lehetőség alapján érdemes megemlékezni minden múltbeli tragédiáról, melynek célja nem a seb évről évre történő felszakítása, a nemzetek egymástól való elidegenítése, hanem...