Skip to main content

Már a huszadik!



Az 5. művelődési tábor, csoportkép, 2003 (Forrás: Becske Katalin)
Miért is van hatalmas jelentősége a minden évben megrendezésre kerülő művelődési táboroknak? Mit is jelentenek ezek a táborok számunkra itt élő magyaroknak Csehországban? Mi a táborok vonzereje? Miért is számoljuk a napokat és várjuk a következő évit? 

Mindenkinek mást jelentenek, mint ahogy mindannyian másak vagyunk. Van, akinek az újra találkozás örömét, új baráti kapcsolatok kialakulását, szórakozást és mulatást magyar nyelven és a magyar zenére, van, akinek a magyar kultúrát, a művelődést, a tudásszomj csillapítását, de vannak olyanok is, akik a hétvégét egyszerűen csak a kellemes kikapcsolódásnak veszik a szép és kellemes környezetben, ahol természetesen nem hiányozhat a magyar szó. A fenn említett kérdésekre a válaszokat a táborlakókkal készített helyszíni interjúk adják meg. De mielőtt részletezném az összegyűjtött véleményeket, szeretnék először is visszatérni a kezdetekhez. Hogyan is kezdődött?

20. Művelődési tábor, Kouty 2018 (Forrás: Jenei János)
Becske Katalin, (Prága), a táborok ötletgazdája

1996-2000 között voltam a CSMMSZ szervezőtitkára. Ebből a tisztségemből kifolyólag többször ellátogattam a Csehország különböző városaiban megalakult magyar szervezetekhez – tagsági gyűlésekre vagy kulturális rendezvényekre. Személyesen akartam megtapasztalni, hol, milyen körülmények között működnek. E látogatások alkalmával megismerkedtem az ott élő magyarokkal, a tagjainkkal. Azon töprengtem, hogy jó lenne összehozni egy összcsehországi magyarok találkozóját, ahol lehetőség nyílik a kölcsönös megismerkedésre. Ezt az ötletemet megosztottam Vojtek Zoltán akkori brünni alapszervezeti elnökkel, s az ő javaslatára lett végülis a találkozóból művelődési tábor, mondván, hogy ha már együtt leszünk, bővítsük is ismereteinket. Kezdetekben a művelődési tábor más helyen zajlott, ez volt az Olmützhöz közeli Medlov. Úgy Medlov, mint Kouty nagyon szép környezetben, erdőkkel van körülvéve, halastó mellett található. A kouty-i és a medlovi táborok közötti legfőbb különbséget a résztvevők összetételében látom. 15-18 évvel ezelőtt úgy Prágában, mint Brünnben sok volt a kisgyermekes család, így egy-egy táborban volt 15-20 vagy még ennél is több gyermek. Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó, Gulyás László, a vissza-visszatérő mókamester, zeneművész, vagy a későbbiekben a Gabalyda Bábszínház előadásain jól szórakoztak gyerekek, felnőttek egyaránt. Időközben a gyerekek felcseperedtek, s úgy, mint minden, a művelődési tábor program összeállítása is változott az évek során. A táborlakók már nemcsak passzív nézői, hallgatói az előadásoknak, de dr. H. Tóth István tanár úrnak köszönhetően, aktív résztvevői, szereplői is egy-egy szombat délutáni, tábortűz melletti műsornak vagy egy irodalmi összeállításnak.

A 6. Művelődési Tábor, Medlov 2004 (Forrás: Becske Katalin)

Vojtek Zoltán (Brünn), a brünni szervezet korábbi elnöke

A Szövetség kilenc éves működése alatt több helyi szervezet is létrejött, s mivel mindenhol másak voltak a lehetőségek, körülmények, jó ötletnek tűnt megrendezni egy olyan országos - mai kifejezéssel élve egy csapatépítő - hétvégi rendezvényt, ahol a csehországi magyarok - az egyes helyi szervezetek tagjai - megismerhetik egymást, tapasztalatokat cserélhetnek, ötleteket szerezhetnek helyi tevékenységükhöz, szórakozhatnak és, ami legfontosabb a magyar történelmi és kulturális ismereteiket is bővíthetik. Nem volt egyszerű az első táborok megszervezése, mert a programok összeállításánál azokra is kellett gondolni, akik családostul jöttek a táborba (a sok gyerek, és a vegyes házasság miatt). A rendezvény programkínálatába, így alternatív programokat is beépítettünk a magyarul nem tudó házastársak, és a gyerekek számára. A cél az volt, hogy mindenki jól érezze magát és a hétvége ne csak a csehországi magyarokat kovácsolja össze, de a családokat is!

A 8. Művelődési Tábor, program gyerekeknek, 2006 (Forrás: Becske Katalin)

Mit is mondtak a táborlakók?

Wesely Éva (Pilzen), tanár

Elsősorban én úgy érzem, hogy a CSMMSZ egyik fő feladata a kultúra terjesztése a másik, hogy a Csehországban élő magyarok személyesen is megismerjék egymást. A tábor a szervezet egyetlen országos rendezvénye és az egyetlen alkalom arra, hogy a legtávolabb élő magyar barátainkkal is tudjunk találkozni. Mindig azt szoktam mondani, hogy Ostrava és Pilzen a szervezetünk két végvára. Nagyon szeretem a tábor színvonalas előadásait, fő érdeklődési körömbe főképpen a nyelvészeti és az irodalmi témájú előadások tartoznak. Eőry Vilma, nyelvész előadásait nagyon szerettem a múltban.  Imádom az irodalmat és, ha a táborok lényegét kellene egy szlogenben megfogalmazni, akkor én Kányádi Sándor erdélyi költő sorait idézném:”aki megért s megértet egy népet megéltet”

A kouty-i halastó
Poljáková Tatana (Ostrava), író

Amikor meghallom azt a szót, hogy Kouty a következőkre gondolok: két és fél nap, ami teljesen megváltoztatja az ember lelkiállapotát, ha az ember itt van, egyetlen egy percet sem veszteget el az életből. Aki itt van, annak magyar múltja van, és aki itt van, az felfrissíti a múltját. Két és fél nap, ami elég arra, hogy időutazásban vegyünk részt, ami lehetőséget ad, hogy felidézzük a fiatalságunkat. Ne felejtsük el, aki itt van, itt él az anyaországon kívül és, amikor idejön, akkor otthon van, hazajön. A kouty-i halastó, arra hétvégére egy kis magyar szigetté válik, ebben nagy szerepe van a meghívott előadóknak és mindig olyan előadók vannak meghívva, akik erre képesek. Tapasztalataim azt mutatják, hogy az eddigi előadásokat mindenki értékelte és nemegyszer előfordult, hogy a szem nem maradt szárazon. Ez a környezet hatalmas energiatöbbletet halmoz fel az emberekben, ami kitart a következő táborig, egyfajta szellemi megújulásként írnám le ezt, amit itt kapunk. Olyannyira feltöltődés itt lenni, hogy amikor befejeződik az esemény és a táborlakók elhagyják a helyszín, már a hazaút során már elindul a vágyakozás a következő évi rendezvény iránt. Itt nemcsak a múltról van szó, hanem itt a jelenről is szó van, de ez az itteni jelen a bennünk lévő múltat hívja elő újra és újra.

Dr. H. Tóth István tanár úr előadás közben, Kouty 2016
Dr. H. Tóth István (Budapest-Kecskemét), ny. egyetemi docens

Arra kérdésre, hogy mit kapnak itt az emberek a válasz: barátságot, szeretetet, figyelmet, egymásra hangolódást, hogy konkrétabb legyek elérhetőségeket, email címeket, telefonszámokat. Az előadások párbeszédeket, érveléseket indítanak el, elgondolkodtatnak. Én azt tapasztaltam eddig, hogy az évről évre megrendezendő táborok azért gazdagabbak és még gazdagabbak, mert nem egy-két ember találja ki a programokat, hanem többen, a tagságnak is nyílt beleszólása van a tematika kialakításába. Hogy miért is érdemes idejönni? Azért, mert tiszta Kouty levegője, nagyon finom a tó vize, harapni lehet ezt a levegőt, élénk tapsviharokkal kísért előadások vannak itt, lélektől lélekig ívelő barátságok születettnek a helyszínen, ezeket úgy tekinthetjük, mint az akkumulátorainkat feltöltő tényezőket. Kouty olyan, mint egy ablak, ablak a világra és a világ magyarságára, kinyitásával nemcsak a napfény, a friss levegő áramlik be, hanem rajta keresztül újabb barátokra is tekinthetünk. A következő verssorral tudnám leginkább összefoglalni a táborok lényegét, ami úgy hangzik: Jót és jól ebben áll a nagy titok, ezt, ha nem érted, szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot.

Szabó János (Prága), volt katonatiszt

Ha visszagondolok az előző évek táboraira, akkor Dr. H, Tóth István tanár úr előadásait emelném ki. Számomra az egyik legemlékezetesebb program a 2017-es Toldi előadás volt, amit a tábortűz körül a halastó partján tartottunk, személyesen is részt vettem a szavalásban ezért is olyan gyönyörű emlék, olyan humorosan és könnyedén megemlékeztünk meg Arany Jánosról. Még a mai napig élénken él bennem az atmoszféra, amit ott sikerült teremtenünk a közönségnek. Ezenkívül Vida Péter színművész a magyar komikusokról tartott előadásait említeném még. Ha egy jelmondatot kellene adni a tábornak, akkor az a következőképen hangzana: Gyere, szórakozzál, itt vissza tudsz emlékezni gyökereidre.

19. művelődési tábor, Kouty 2017 (Forrás: Malová Marika)

Nagy Sándor (Olmütz), az olmützi magyar szervezet vezetője

Az egyik itteni legemlékezetesebb pillanatom, akkor volt, amikor az ostravai Bors-Fiszli Editke a cigánylecsót készítette a tábortűznél. Az ittlét számomra röviden a következőket jelenti: jó hangulat, zene, tánc, színvonalas előadások.   

A táborok elmaradhatatlan velejáróra: A vonatozás magyar nóta kíséretében, 2015
A táborok elmaradhatatlan velejáróra: A vonatozás magyar nóta kíséretében, 2008
Egy emlékezetes Kánkán 2010-ből (Forrás: Becske Katalin)

Dr. Görög István, a Pákozdi Katonai Emlékpark ügyvezetője, nyugalmazott ezredes

A 2018.évi tábor volt az első, amin eddig részt vettem, nagyon jól éreztem itt magam. Nagy élmény volt látni Becske Katalin visszapillantó képes beszámolóját a tábor megnyitását követően. Gratulálok ehhez a húsz évhez az eltökéltséghez, a tábor koncepciójához és ahhoz, hogy ez milyen műfajilag változatosan van megtöltve tartalommal. Történelem, irodalom a zene jó egyensúlyban van itt jelen egy nagyon kedves, kellemes környezetben. Én már pár perc után úgy éreztem, hogy itt helyem van és, hogy körülvesz e szeretet.

20. Művelődési Tábor, dr. Görög István történelmi előadása, 2018 (Forrás: Jenei János)

Sárkány Kázmér, a Magyar Állami Operaház magánénekese

Ez itt az idősebbik generáció tábora, úgy gondolom, hogy a fiatalabbakat is meg kellene szólítani, a helyszínen meglepődve láttam, hogy a velem egy idős résztvevők is elhozzák a lányaikat/fiaikat, akik nagyon rosszul vagy egyáltalán nem beszélnek magyarul. Nemcsak az lenne a dolgunk, hogy itt a magyarságunkat bizonyítjuk, hanem az is, hogy, amikor fellelkesülve hazamegyünk, tanítsuk meg unokáinkat magyarul. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy messze vagyunk az anyaországtól és, hogy nagyon erős az asszimiláció, de úgy vélem, hogy meg kell tennünk mindent azért, hogy nyelvünk itt Csehországban tovább éljen.

Olgyai Ibolya (Brünn)

Kouty lényege, mi vagyunk az összetartó magyarok. Számomra a lelki újjászületés lehetőségét, barátságokat és vidámságot jelent.

A 15. művelődési tábor, Kouty 2013- A Csalogányok (Forrás: Becske Katalin)
Tolasz Cecília (Ostrava), az ostravai Csalogányok asszonykórus vezetője

Számomra az ittlét ünnep, táborok időpontja, mindig be van jelölve a naptáramba. Magyarul beszélgetünk, emlékezünk, mindig viszek valamit innen haza, lelkemet simogatja az itt halott magyar beszéd. Nagyon sokféle iskolában végeztük tanulmányainkat, ezért sok minden kimaradt az oktatási anyagokból, a tábor által nyújtott ismeretanyag révén lehetőségünk van kitölteni azokat a hézagokat, amelyek az ismereteinkben rejtőznek. Én a galántai magyar gimnáziumban érettségiztem és öt olyan csehországi magyarral találkoztam a művelődési táboroknak köszönhetően, akik szintén ott tanultak. Kouty, összehoz bennünket bárhová is keveredünk el. Ismerkedve örömmel emlékezve, egy nagy családi körben lenni ezt jelenti Kouty. Szomorúan búcsúzom, de már várom a következő tábort.


Csoportkép 2012-ből (Forrás: Becske Katalin)
Troskó Zoltán (Prága)

A tábor a mi esetünket különösen fontos jelentőségű, mivel itt válik lehetőséggé a távolra szakadt családtagjaim újraegyesülése, találkozása, most már gyermekekkel, így ez segít a rokoni kapcsolatok megőrzésében. Visszagondolva a korábbi táborokra, úgy érzem, hogy az éneklési kedv egy kissé megcsappant, vagy a résztvevők már elfelejtették azokat a dalokat, amiket, még korábban tudtak vagy a másik ok lehet az is, hogy megváltozott a zenekar is, ami más stílusban játszik, mint a korábbiak.

Rónai Katalin (Prága)

2000 óta veszek részt folyamatosan a tábori rendezvényeken. Számomra a legjobb táborok az elsők voltak, amikor még mindenki új volt. Újak voltak a témakörök új volt a társaság, a tábor most is nagyon jó, de hiányzik nekem, hogy akkor még nagyon sok volt a gyermek, a hallgatóság összetétele mostanra megváltozott. Kezdetekben több folklórral, táncokkal, szokásokkal, népviseletekkel kapcsolatos előadás volt. Korábban még több kézműves foglalkozás volt, de a jelenlegi kisebb gyermeklétszám miatt, ez hiányzik. Szeretném, ha még több gyermek lenne a jövőben.

Zárszó

Vojtek Zoltán: Elgondolkodtató jelenség, hogy 20 év alatt 20 évet öregedtek a résztvevők is. Igaz, sokat változott a világ, az emberek, nézetek, igények. Tudatosítanunk kell, hogy nincs jövőkép fiatalság nélkül!  Minél előbb meg kell találni a megoldást, Nem a táborok célján, hanem a stratégián, módszereken, programokon kéne változtatni a fiatal szervezők bevonásával.

VISZLÁT JÖVŐRE IS! :)

A 20. Művelődési tábor, Kouty, 2018 (Forrás: Jenei János)

A blogbejegyzést készítette: Jenei János

Visszaemlékezés az előző évi Kouty-i művelődési táborokra 2017 és 2016:



Comments

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar

Gondolatok a Prágai Magyar Bálról

A bársonyos forradalmat követő időszakban alakult szervezet, mely céljául tűzte ki a csehországi magyarság egyesületi formában történő összefogását és kulturális programjainak megszervezését, már egy évvel megalakulás után, 1992-ben megrendezte a Prágai Magyar Bált. Ennek helyszíne a Vinohrady városrész (Prága 2) Vasutas Kultúrháza volt. A sikeres kezdetet további bálok követték a smíchovi (Prága 5) Nemzeti Házban. Ezek a rendezvények a későbbiekben már nemcsak a prágai helyi szervezet különböző generációinak jelentett kulturális és szórakozási élményt, hanem rendszeres találkozási lehetőséget biztosított más helyi szervezetek tagjainak is a báli együttlét szabadabb, kötetlenebb körülményei között. Nagy örömünkre szolgál, hogy más helyi egyesületekre (Brünn, Ostrava) is hatással volt a prágai bál, és immár ők is rendszeresen szerveznek hasonló eseményt, a novemberi Katalin bált.   Nagy előrelépést jelentett a bál helyszínének áthelyezése Prága központjába, a repreze