Skip to main content

A hervadás szépsége

Dömötör Mihálynak a hervadó virágokról szóló kiállítása szeptember 14-én nyílt meg Prágában a Nemzetiségek házában.

A kiállítás megnyitója
„Még létezik, de már nem él“ –  jegyezte meg a képeiről a Tömörkény-díjas fotóművész, miközben függesztgettük az alkotásokat a galéria falára. A nem szokványos témáról több napon át volt lehetősége beszélgetnie eme sorok írójának, miközben installáltuk a kiállítást. Nyújthat-e még esztétikai élményt az elmúló, a haldokló, a hervadó? Mitől szép valami? Mennyire határozza meg a szépséget, az életet és annak szemléletét az idő? Ki az, aki ilyen kérdésekkel foglalkozik? Vajon milyen életszakaszában járhat, és milyen élettapasztalatokkal rendelkezik?
A képek megalkotásának körülményeiről is sok érdekeset megtudhattam. Először is érdemes Heideggert olvasni – a filozófus létről és az időről írt gondolatait. Majd rengeteg hervadó virággal elborítani a stúdiót, ami egyben az ember lakása is lehet, szüntelen kísérletezni a fénnyel és árnyékkal... és végül megszületik a csoda: egy egészen más világ, amit a képek által látunk, láttat velünk a fényképész. Egy eltérő szemléletmód, más megközelítés. Rámutat arra, hogy másmilyen megvilágításban teljesen másnak bizonyul az, amit az egyszerű halandó már talán kidobásra ítél. Az a tárgy – vagy esetünkben a lankadó növény – a művészt még alkotásra serkentheti.  Ezt bizonyítja A hervadás virága kiállítás. Dömötör Mihály célja a létezőnek a múlt idő általi megsebbzettségének képi ábrázolása.
A hódmezővásárhelyi fotós 17 éves korában kezdett el fényképezni. A fotóművészet legtöbb ágában eligazodik és kiemelkedőt alkot, mert fényképezőgépe hű szolgája maradt. A technikai bravúrok mellett számára ez a kifejezési forma egyfajta lelki utazás és szellemi kalandozás. 1980 óta dolgozik a Móra Ferenc Múzeumnál, az ország egyik legjobb tárgyfotósának tartják.

A tárlat október elsejéig tekinthető meg a Prágai Nemzetiségek háza galériájában (Dum národnostních menšin). Szeretettel várunk minden érdeklődőt.

Dömötör Mihály és az érdeklődők
A festő
A blogbejegyzést készítette: Nagy Ildikó

Comments

Popular posts from this blog

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a ma...

Karácsonyi események az ostravai Magyar Klubban, 2019

A Római Katolikus Egyház hagyományai szerint advent második hétvégéjén a jászolra emlékezünk, ahol a Megváltó született. Mind az adventi koszorún, mind a Katolikus Egyház szertartásán is ekkor a lila az uralkodó szín, mely a szeretet jelképezi. Mindezeket figyelembe véve került megrendezésre 2019. december 7-én, szombaton az ostravai Magyar Klubban a fiataloknak és még fiatalabbaknak megszervezett délelőttünk. Az adventi és karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódóan alakultak a rendezvény eseményei is. Fenyőfát és hóembert festettünk, melyhez a fa sablonokat Nagy Sándor, a CsMMSz Olomouci Helyi Egyesületének elnöke készítette. Így kicsiknek és nagyoknak már csak a kreativitásukra volt szükség, hogy fantáziájuknak megfelelően díszítsék és színesítsék ezeket az elemeket. Hóembereket zokniból is készítettünk Sándor feleségének, Jitka Nagyová irányításával. A fehér zoknikat hobbi kellékboltban beszerzett anyaggal megtöltöttünk, és feldíszítettük a legsokoldalúbb variációkban. Emelle...

Nemzeti összetartozás éve, avagy egy új korszak kezdete - A 2020-as Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott előadás bevezetője

Magyar Királyság etnikai megoszlása 1880-as térkép alapján Trianon . E szó hallatán a százéves tagadás, kibeszéletlen sérelmek, megoldatlan etnikai feszültségek és a kiegyezés utáni történelmi Magyarország képe jelenik meg előttünk, magyarok előtt. Számos oldalról lehet megközelíteni az összetartozás emlékét. Mindenekelőtt tisztázni kell szándékunk, amelynek ismeretében el kell dönteni, hogy az elmúlt száz év példáját követve, az érintett államok és a nagyhatalmi érdekpolitika által kiváltott társadalmi, etnikai és nemzetközi feszültségeket, mint negatív örökséget, a jövőnk részévé tesszük, vagy megpróbálunk száz év után egy új a Kárpát-medencében korábban nem látott együttműködési rendszerben élni és a mindenkori felmerülő problémákra konszenzusos választ találni. Talán egyetérthetünk abban, hogy az utóbbi lehetőség alapján érdemes megemlékezni minden múltbeli tragédiáról, melynek célja nem a seb évről évre történő felszakítása, a nemzetek egymástól való elidegenítése, hanem...