Skip to main content

Rendhagyó magyaróra a Károly-hídon



Minden diaszpórában szervezett magyaróra különleges, és nehezen összehasonlítható az anyaországi illetve a határon túli tanórákkal. Ráadásul még ezeket az alkalmakat is lehet rendhagyókká tenni. Így történt ez az Iglice szervezte prágai magyar iskolában is egy szép őszi napon, amikor a Petőfi ösztöndíjas helyettesítette a nagycsoportosok tanárnőjét. Az osztály jelenleg egy képzőművészeti versenyre készül, ahol Prágát mutathatják be a saját szemszögükből a diákok. Azért, hogy jobban megismerjék a lakhelyüket, prágai legendákat olvasnak magyarul – így bővítvén szókincsüket a diákok. Érdemes ilyenkor saját szemmel is megcsodálni a híres helyszíneket, épületeket vagy éppen szobrokat, hogy átérezzük a hely szellemét, hangulatát. Ez alkalommal Bruncvik vitéz legendájával ismerkedtek meg a tanulók. Elsőként egy kis matematikai feladványt kaptak: hány szobor is található a Károly-hídon? A szoborszámlálás után pedig szemügyre vettük a hős Bruncvik szobrát, az aranykardját és a hűséges oroszlánját, majd kerestünk egy nyugodtabb helyet a Kampa-szigeten, ahol leülhettünk, és elolvashattuk a varázslatos történetet. Az olvasást egy kis beszélgetés követte, majd idő híján sajnos vissza kellett indulni a Magyar Intézetbe, ahol a „rendes” órák szoktak lenni. Az élménybeszámoló reménység szerint majd szóban és rajzban is megjelenik. Előzetesen a gyerekek mosolya azt sugározta, érdemes ilyen órákat szervezni.



A blogbejegyzést és a képeket készítette: Nagy Ildikó
A kollázst készítette: Jenei János

Comments

Popular posts from this blog

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a ma...

Karácsonyi események az ostravai Magyar Klubban, 2019

A Római Katolikus Egyház hagyományai szerint advent második hétvégéjén a jászolra emlékezünk, ahol a Megváltó született. Mind az adventi koszorún, mind a Katolikus Egyház szertartásán is ekkor a lila az uralkodó szín, mely a szeretet jelképezi. Mindezeket figyelembe véve került megrendezésre 2019. december 7-én, szombaton az ostravai Magyar Klubban a fiataloknak és még fiatalabbaknak megszervezett délelőttünk. Az adventi és karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódóan alakultak a rendezvény eseményei is. Fenyőfát és hóembert festettünk, melyhez a fa sablonokat Nagy Sándor, a CsMMSz Olomouci Helyi Egyesületének elnöke készítette. Így kicsiknek és nagyoknak már csak a kreativitásukra volt szükség, hogy fantáziájuknak megfelelően díszítsék és színesítsék ezeket az elemeket. Hóembereket zokniból is készítettünk Sándor feleségének, Jitka Nagyová irányításával. A fehér zoknikat hobbi kellékboltban beszerzett anyaggal megtöltöttünk, és feldíszítettük a legsokoldalúbb variációkban. Emelle...

Nemzeti összetartozás éve, avagy egy új korszak kezdete - A 2020-as Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott előadás bevezetője

Magyar Királyság etnikai megoszlása 1880-as térkép alapján Trianon . E szó hallatán a százéves tagadás, kibeszéletlen sérelmek, megoldatlan etnikai feszültségek és a kiegyezés utáni történelmi Magyarország képe jelenik meg előttünk, magyarok előtt. Számos oldalról lehet megközelíteni az összetartozás emlékét. Mindenekelőtt tisztázni kell szándékunk, amelynek ismeretében el kell dönteni, hogy az elmúlt száz év példáját követve, az érintett államok és a nagyhatalmi érdekpolitika által kiváltott társadalmi, etnikai és nemzetközi feszültségeket, mint negatív örökséget, a jövőnk részévé tesszük, vagy megpróbálunk száz év után egy új a Kárpát-medencében korábban nem látott együttműködési rendszerben élni és a mindenkori felmerülő problémákra konszenzusos választ találni. Talán egyetérthetünk abban, hogy az utóbbi lehetőség alapján érdemes megemlékezni minden múltbeli tragédiáról, melynek célja nem a seb évről évre történő felszakítása, a nemzetek egymástól való elidegenítése, hanem...