Magyar gulyás a szent Vencel-napi ünnepségen

Szeptember 28-a nemzeti ünnep Csehországban. Ekkor ünneplik ugyanis Szt. Vencel, Csehország patrónusának napját. Lovosicében immár hagyományosan igazi magyar gulyással és töltött káposztával teszik feledhetetlenné az alkalmat. Csányi Sándor szolnoki gulyáskirály és Bihacsy László, a szabadtűzi sütés-főzés mestere idén is hihetetlenül finomat alkotott. A háromszáz literes bográcsok alig néhány óra alatt kiürültek, a hatalmas fehér kenyerek elfogytak, és a többi magyar finomságból is már csak néhány darab maradt késő délutánra, így aki későn érkezett, már „csak” pogácsát, kalácsot és puncsos süteményt talált. De nemcsak az ott elkészített ételeket lehetett ízlelgetni, a főszervezőnek Pospíšilová Ivetának (aki egyben a Magyar ház vezetője is) gondja volt arra is, hogy magyar fűszereket is legyen alkalom vásárolni, így tegyék kicsit még érdekesebbé ételeiket a látogatók. Csányi Sándor büszkén kavargatta a gőzölgő étket, mondván: hamarosan hivatalosan is hungarikum lesz a receptje. Így legyen. Talán mindannyian azt kívánhatjuk, hogy még sok éven át kígyózzon a sor a lovosicei magyar gulyásstand előtt.

Az eseményről 2015-ben készített videó a következő linkre kattintva elérhető:

https://www.youtube.com/watch?v=yL89Dd8SanY

A blogbejegyzést készítette: Nagy Ildikó

A kollázst készítette: Jenei János

Comments

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt gyűjtöttem már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról. Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar

Gondolatok a Prágai Magyar Bálról

A bársonyos forradalmat követő időszakban alakult szervezet, mely céljául tűzte ki a csehországi magyarság egyesületi formában történő összefogását és kulturális programjainak megszervezését, már egy évvel megalakulás után, 1992-ben megrendezte a Prágai Magyar Bált. Ennek helyszíne a Vinohrady városrész (Prága 2) Vasutas Kultúrháza volt. A sikeres kezdetet további bálok követték a smíchovi (Prága 5) Nemzeti Házban. Ezek a rendezvények a későbbiekben már nemcsak a prágai helyi szervezet különböző generációinak jelentett kulturális és szórakozási élményt, hanem rendszeres találkozási lehetőséget biztosított más helyi szervezetek tagjainak is a báli együttlét szabadabb, kötetlenebb körülményei között. Nagy örömünkre szolgál, hogy más helyi egyesületekre (Brünn, Ostrava) is hatással volt a prágai bál, és immár ők is rendszeresen szerveznek hasonló eseményt, a novemberi Katalin bált. Nagy előrelépést jelentett a bál helyszínének áthelyezése Prága központjába, a repreze

Csehországi magyarok

Search This Blog