Skip to main content

Ki lett meglocsolva igazán?:)

A húsvét eredete pogány gyökerekre vezethető vissza. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Az angol, illetve a német nyelvterületen a húsvét szó (Easter, ill. a német Ostern) őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Nálunk a húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. 

Mind a húsvéti locsolás, mind a tojásfestés a húsvét hétfőhöz kötődik. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Persze az igazán belevaló fiatalok még most is szívesen öntik a hideg vizet a lányokra, akik mindig eljátsszák, hogy nem szeretnék, de a szívünk mélyén, valljuk be, imádjuk! ;)

zutty...

Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.

A húsvéti locsolásért cserében a lányok, asszonyok kézzel festett tojásokkal, illetve házi süteményekkel kínálták az őket meglocsoló fiúkat, férfiakat.




Húsvéti tojás

A húsvéti tojás általában díszített tyúktojás vagy csokoládétojás, melyet a keresztény gyökerű kultúrákban húsvétkor szokás ajándékozni. A tojásdíszítés szokása egészen az ókorig nyúlik vissza, de a hagyomány a kereszténység elterjedése után is megmaradt. A keresztény értelmezés szerint a tojás a sírjából feltámadó Krisztust, a piros szín pedig Krisztus kiömlött vérét jelképezi.
A minták és színek kultikus, szakrális és népi szimbólumrendszere az ősidők óta nyomon követhető és változik ma is. A nyugati területeken a tojást általában egyszínűre festik, Közép- és Kelet-Európában maradt meg a mintás díszítés élő népszokásként. A húsvéti tojások különféle technikával készülnek, és sok helyen a mai napig nagy igyekeznek megőrizni az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat. Az alkalmazott minták és színek vallási és népi szimbólumokra épül, amelyek változásai napjainkig nyomon követhetőek. Én azt hiszem, hogy érdemes nekilátni, hiszen sok egészen egyszerű technikával születhetnek gyönyörű tojások. Lehet csipkézni, levéllel díszíteni, viaszozni, karcolni, szalvétatechnikával vagy gyönggyel bevonni.

levéltechnika

szalvétatechnika


Ti festettetek tojást, lányok? Mi összegyűltünk páran, hogy  sok mindent megtudjunk  az ünnepről és a hagyományokról, aztán, hogy együtt pepecseljünk és készüljünk, hogy kicsit kiszakadjunk a felgyorsult világból. Szóval festettünk, karcoltunk, viaszoztunk, csipkével vontuk be a tojást, természetes festékkel festettünk (vagy inkább csak próbáltunk) és Liza még nemez tavasztündéreket is gyártott. Próbálkoztunk a hagymalével, kurkumával, céklával és spenóttal is. Nyert a kurkuma és a hagyma, a többihez valószínűleg többi idő kellett volna. Ezalatt a fiúk korbácsfonással ütötték el az időt.

Jó móka volt. Persze azért azt meg kell, hogy említsem, hogy az összes tojás, amit készítettem nálam maradt, mert eddig még senki nem locsolt meg.. Megáll az ész! ;) De legalább jövőre nem kell újakat csinálni! ;) Persze még estig bármi lehet...

Comments

Popular posts from this blog

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a ma...

Karácsonyi események az ostravai Magyar Klubban, 2019

A Római Katolikus Egyház hagyományai szerint advent második hétvégéjén a jászolra emlékezünk, ahol a Megváltó született. Mind az adventi koszorún, mind a Katolikus Egyház szertartásán is ekkor a lila az uralkodó szín, mely a szeretet jelképezi. Mindezeket figyelembe véve került megrendezésre 2019. december 7-én, szombaton az ostravai Magyar Klubban a fiataloknak és még fiatalabbaknak megszervezett délelőttünk. Az adventi és karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódóan alakultak a rendezvény eseményei is. Fenyőfát és hóembert festettünk, melyhez a fa sablonokat Nagy Sándor, a CsMMSz Olomouci Helyi Egyesületének elnöke készítette. Így kicsiknek és nagyoknak már csak a kreativitásukra volt szükség, hogy fantáziájuknak megfelelően díszítsék és színesítsék ezeket az elemeket. Hóembereket zokniból is készítettünk Sándor feleségének, Jitka Nagyová irányításával. A fehér zoknikat hobbi kellékboltban beszerzett anyaggal megtöltöttünk, és feldíszítettük a legsokoldalúbb variációkban. Emelle...

Nemzeti összetartozás éve, avagy egy új korszak kezdete - A 2020-as Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott előadás bevezetője

Magyar Királyság etnikai megoszlása 1880-as térkép alapján Trianon . E szó hallatán a százéves tagadás, kibeszéletlen sérelmek, megoldatlan etnikai feszültségek és a kiegyezés utáni történelmi Magyarország képe jelenik meg előttünk, magyarok előtt. Számos oldalról lehet megközelíteni az összetartozás emlékét. Mindenekelőtt tisztázni kell szándékunk, amelynek ismeretében el kell dönteni, hogy az elmúlt száz év példáját követve, az érintett államok és a nagyhatalmi érdekpolitika által kiváltott társadalmi, etnikai és nemzetközi feszültségeket, mint negatív örökséget, a jövőnk részévé tesszük, vagy megpróbálunk száz év után egy új a Kárpát-medencében korábban nem látott együttműködési rendszerben élni és a mindenkori felmerülő problémákra konszenzusos választ találni. Talán egyetérthetünk abban, hogy az utóbbi lehetőség alapján érdemes megemlékezni minden múltbeli tragédiáról, melynek célja nem a seb évről évre történő felszakítása, a nemzetek egymástól való elidegenítése, hanem...