A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A XVII. Ostravai Katalin bál

A Csalogányok és a szerencse bográcsa (Forrás: Molnár Péter)

2015. November 21-én került megrendezésre a már nagy hagyományokkal rendelkező Katalin bál a K-Trio-ban, ami ismét nagyon sok érdeklődőt vonzott. Számomra, ez volt az első, amin részt vettem, ami nagyon nagy élmény volt. A felvidéki Partner zenekar húzta a nótát és biztosította a jó hangulatot. Nagyon széles repertoárral kápráztatták el a táncoló nagyközönséget. Nagyszerű híres örökzöld melódiák hangzottak el, régi csodálatos időket és emlékeket idézve a Republic-tól kezdve az R-Go-n át egészen az Omega együttes híres Petróleum lámpájáig. A zenei stílusok nagy választéka képviseltette magát, és mindenki megtalálta a saját ízlésének való nótát. Magyarok és csehek együtt nagyon élvezték a bálozást, nagyon jó volt látni a magyar dalokra táncra pördülő cseh vendégeket és az atmoszférát. Van az a mondás, hogy a zene nyelve nemzetközi, függetlenül, attól, hogy milyen nyelven is van. A régi idők magyar gyöngyszemei meghódították Ostrava e kis, az anyaországtól távol lévő aprócska szigetét arra az éjszakára. 

A nemzetközi táncparkett (Forrás: Molnár Péter)

Az esemény színvonalát emelték továbbá a magyar trikolór színeibe öltözött, kalocsai hímzéses ruhákat viselő Ostravai dalos pacsirtáink, akik, ahogy mindig csodálatos énekükkel örvendeztettek meg minket. Csapatukat erősítette Rákóczi Anna elnök asszonyunk is. A Csalogányok az éneklésen kívül más fontos szerepet is betöltöttek, fontos résztvevői voltak a bálok hagyományos napirendi pontjának a tombolahúzásnak az előkészítésében és lebonyolításában.  Tartották és magasra emelték a nagy bográcsot a kihúzandó tombolákkal, nagyon sok szerencsés nyertes volt, köztük a cseh szomszédomék, akiknek ez volt szintén az első magyar báljuk. Én sajnos nem nyertem, de majd jövőre biztosan szerencsésebb leszek, de az ott töltött idő kárpótolt ezért. A résztvevők számára nyertes pillanatokat követően ismét a táncé volt a főszerep, azt kell mondjam jól bírtuk egészen reggelig, elég sokan maradtak egészen a végéig. 

A Csalogányok megnyítják a bált (Forrás: Molnár Péter)

Ennyit személy szerint nem is táncoltam, de ehhez a jó borocskák is hozzájárultak, mert elég be voltam rozsdásodva. Az idő madara olyan gyorsan elszállt felettünk, hogy észre sem vettük. Prágából is érkeztek magyarok, ők is élvezték és egészen az első reggeli vonat indulásáig buliztak velünk. Csak ámultam, hogy az idősebb generáció, fiatalokat felülmúlóan ropta a táncot, nekem például a limbóléc eléggé feladta a leckét, jaj szegény derekam J. Bevallom azon nagyon ámultam, amikor az egyik dalos pacsirtánk Cilike, csak úgy egyszerűen spárgákat mutatott be sorra. Ez még számomra soha nem volt lehetséges.

Jaj a derekam :) (Forrás: Molnár Péter)

Összegezve, eléggé elfáradtam és nem volt problémám az alvással, amikor reggel ötkor ágyba kerültem. Nagyon ajánlom mindeninek, gyertek el ti is jövőre.

A bejegyzést készítette: Jenei János