Skip to main content

OSTRAVÁTÓL CHILEIG




Az ostravai magyar klubbunkban sosem unatkozunk- minden héten terítéken van a már hagyománnyossá vált keddi klubdélután. Ez egy nagyon jó alkalom arra, hogy minden szabadidőben vagy beszélgetés hiányában unatkozó klubtag eljöjjön, egyen-igyon, beszélgessen, énekeljen, mulasson és élvezze a magyarságát. De emellett igyekszünk legalább havi egy alkalommal valami programmal kicsit feldobni ezeket az unalomból amúgy sem hiányos délutánokat.

Csodálatos jéghegy Argentínában

Marta Kačinová

Egy ilyen klubdélután volt a 2015. november 24-i is. Ez alkalommal Jenei János, médiafelelős szakemberünk, hívta el egy kedves cseh ismerősét, hogy bemutassa nekünk a háromhetes januári kirándulása eredményeit. Előadónkat Marta Kačinovának hívták, aki rászánta magát, hogy felfedezze Dél-Amerikát, pontosabban Argentínát és Chilét. Élményeit fotókkal gazdagítva mesélte el nekünk, miközben megtudtunk nagyon sok érdekességet úgy az egyes országokról, mint  a három hét izgalmaiból. Meg kell említeni, hogy nem egy könnyű fizikumú túráról volt szól, mivel sokszor kérdésesek voltak az éjszakai táborozások helyszínei ill. feltételei is. 

Helyi közlekedési eszköz

Emellett nehezítette a gyaloglást a hátukon cipelt teljes készletük és kimerültségük, persze ezek a kedvüket egyáltalán nem rontották el. Csapatban utaztak a fellegek felett  Csehországból Argentínába, ahol bejártak néhány ismert várost és nemzeti parkot, majd repülőre szállva eljutottak a ritka keskeny országba is, melynek fővárosa Santiago de Chile az egyik igazán nagy élmények közé tartozott.  Volt, hogy városban és üzletekben bolyongtak, volt, hogy  a semmi közepén ment a kis csapat, volt, hogy teljesen egyedül bandukolt főhősnőnk egyik hegytől a másikig messze a civilizácótól.

Szökőkút Santiago de Chilében

           Nagy lehetőség eljutni egy ilyen útra, nagy élmény megélni ilyen élethelyzeteket. Legközelebb a klubtagok közül kaphatunk majd valkitő ilyen élménydús előadást. Köszönjük!




A bejegyzést készítette: Ivkovič Krisztina

Comments

Popular posts from this blog

Élet Csehországban

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy Csehország. Egy ország, ahol köszönöm helyett dekuji van, Duna helyett Moldva, Tokaji helyett Pilsner, gulyás helyett gulyás. Na jó az utolsó az stimmel, de csak névben, állagban és ízben más. Persze azért nem ég és föld.. Mintha most lett volna, hogy felültem a Budapest-Prága vonatra szeptember első napján a keleti pályaudvarnál, hogy belevágjak valami teljesen ismeretlenbe. El sem hiszem, de azóta már az ötödik hónapomat töltöm itt. Már párszor írtam a blogra, de most gondoltam kicsit bemutatkozom, hiszen elég élményt  gyűjtöttem  már ahhoz, hogy legyen miről írni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 9 hónapot tölthetek az országban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként. A program  célja, hogy segítse a Kárpát-medencében élő szórványmagyarság helyzetét és, hogy erősítse a határon túl élő és az anyaországban élő magyar kapcsolatokat. A program az egykori monarchia t

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a magyar

Gondolatok a Prágai Magyar Bálról

A bársonyos forradalmat követő időszakban alakult szervezet, mely céljául tűzte ki a csehországi magyarság egyesületi formában történő összefogását és kulturális programjainak megszervezését, már egy évvel megalakulás után, 1992-ben megrendezte a Prágai Magyar Bált. Ennek helyszíne a Vinohrady városrész (Prága 2) Vasutas Kultúrháza volt. A sikeres kezdetet további bálok követték a smíchovi (Prága 5) Nemzeti Házban. Ezek a rendezvények a későbbiekben már nemcsak a prágai helyi szervezet különböző generációinak jelentett kulturális és szórakozási élményt, hanem rendszeres találkozási lehetőséget biztosított más helyi szervezetek tagjainak is a báli együttlét szabadabb, kötetlenebb körülményei között. Nagy örömünkre szolgál, hogy más helyi egyesületekre (Brünn, Ostrava) is hatással volt a prágai bál, és immár ők is rendszeresen szerveznek hasonló eseményt, a novemberi Katalin bált.   Nagy előrelépést jelentett a bál helyszínének áthelyezése Prága központjába, a repreze