Skip to main content

Babylonfest 2019 Brünn, Csehország: A sokszínűség és összefogás ünnepe


Bár a fesztiválok világát éljük a brünni kisebbségek által tradicionálisan szeptemberben megrendezésre kerülő Babylonfest sok szempontból különleges.


Először is szemben az általános gyakorlattal ez a rendezvény nem egy-két napig tart, hanem közel egy hetet fog át. Figyelembe veszi a megcélzott közönség sűrű mindennapjait és változatos összetételét a programok időzítésével és sokszínűségével. Így hétköznapokon munkaidő után, hétvégén pedig napközben kínál kikapcsolódási lehetőségeket.

A fesztivál bár hosszú évek hagyományára épül, és vannak állandó programok, mégsem mondható monotonnak egy pillanatig sem. Mindez nemcsak azért lehetséges, mert a szervező csoportok igyekeznek mindig megújulni, és korábban nem látott részét bemutatni saját kultúrájuknak, hanem azért is, mert az egyes programok felelős rendezője is állandóan változik. Így az egyes kisebbségi szervezetek kicsit egyediesíthetik az adott programokat.


Emellett minden évben van egy-egy téma, amely mentén szerveződnek a programok. Idén például az irodalmi és zenei est, mely szeptember 26-án került megrendezésre, a szabadság témáját járta körbe. Egyes kisebbségi csoportok konkrét történelmi eseményekhez kapcsolódva, mások inkább elvontabb szinten mutatták be a szabadságot saját kultúrájuk egy-egy irodalmi, illetve zenei példáján keresztül.


A programokat mindig a közönség igényeihez igyekeznek igazítani a szervezők, így van komolyzenei, népzenei és könnyűzenei produkció is a repertoárban. Idén például a szeptember 22. esti ukrán esten kaphatott ízelítőt a kortárs ukrán könnyűzenéből a nagyérdemű. Azonban a fesztiválra látogató részese lehet focibajnokságnak éppen úgy, mint szellemi vetélkedőnek is.






A szervezőbizottság hosszú és alapos előkészületének valamint a tagok közös munkájának gyümölcse az egyes programok és így a teljes fesztivál sikere. Hiszen a Babylonfest nemcsak a város sokszínű kisebbségéről és az egyes kultúrák gazdagságáról szól, mely kérdés nélkül hozzájárul a helyi kultúra értékéhez, hanem ahogy már eddig is bemutattuk csodálatos együttműködésekről is.

A helyi kisebbségek egyenrangú partnerként szervezik meg a városi vezetéssel a programot, és az egyes kisebbségi csoportokon belül is jól látható a közös munka szeretete és sikere. A tagok saját szabadidejüket és energiájukat nem kímélve szerveznek, sütnek-főznek, előadnak, és támogatóan részt vesznek egymás programjain.


Sőt a Babylonfest arra is lehetőséget nyújt, hogy az egyes nemzetiségek a saját országukkal vagy más országban szintén kisebbségben élő azonos nemzetiségi szervezetekkel fogjanak össze. Így történt mindez 2019-ben a gasztronómiai és kulturális egész napos rendezvényen a helyi magyar kisebbség produkciója kapcsán is. Lehetőség volt a felvidéki magyarságot és népzenei kultúrát képviselő és ápoló Varjos Zenekart meghívni, akikkel a helyi közösségnek már régóta jó kapcsolata van. A következő hónapban megrendezésre kerülő KAFEDIK 50 rendezvénysorozaton, szintén ők nyújtják majd a talpalávalót, de akkor már egy táncház keretében. Így velük együtt is ünnepeljük majd a félévszázados múltra visszatekintő helyi magyar diákszervezetet, a Kazinczy Ferenc Diákklubot.


A szombati produkciót tovább színesítette a gödöllői néptáncospár: Dávid Gábor és Fózer Dóra műsora, akiket szintén nagy-nagy szeretettel fogadtunk Csehországban. Dóra jelenleg szintén Szlovákiában tölti a Petőfi Sándor programban szolgálatát, így nemcsak Magyarország – Szlovákia és Csehország magyar képviselői, hanem két ”Petőfis” is együtt tudott működni, ami külön öröm e sorok írójának. Bízunk benne, hogy az egyes kultúrák gazdagságát és összetartó erejét sokszor ünnepelhetjük majd még együtt!


A szöveget készítette Harlov-Csortán Melinda, a fényképek forrása a rendezvény hivatalos honlapja.

Comments

Popular posts from this blog

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a ma...

Karácsonyi események az ostravai Magyar Klubban, 2019

A Római Katolikus Egyház hagyományai szerint advent második hétvégéjén a jászolra emlékezünk, ahol a Megváltó született. Mind az adventi koszorún, mind a Katolikus Egyház szertartásán is ekkor a lila az uralkodó szín, mely a szeretet jelképezi. Mindezeket figyelembe véve került megrendezésre 2019. december 7-én, szombaton az ostravai Magyar Klubban a fiataloknak és még fiatalabbaknak megszervezett délelőttünk. Az adventi és karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódóan alakultak a rendezvény eseményei is. Fenyőfát és hóembert festettünk, melyhez a fa sablonokat Nagy Sándor, a CsMMSz Olomouci Helyi Egyesületének elnöke készítette. Így kicsiknek és nagyoknak már csak a kreativitásukra volt szükség, hogy fantáziájuknak megfelelően díszítsék és színesítsék ezeket az elemeket. Hóembereket zokniból is készítettünk Sándor feleségének, Jitka Nagyová irányításával. A fehér zoknikat hobbi kellékboltban beszerzett anyaggal megtöltöttünk, és feldíszítettük a legsokoldalúbb variációkban. Emelle...

Nemzeti összetartozás éve, avagy egy új korszak kezdete - A 2020-as Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott előadás bevezetője

Magyar Királyság etnikai megoszlása 1880-as térkép alapján Trianon . E szó hallatán a százéves tagadás, kibeszéletlen sérelmek, megoldatlan etnikai feszültségek és a kiegyezés utáni történelmi Magyarország képe jelenik meg előttünk, magyarok előtt. Számos oldalról lehet megközelíteni az összetartozás emlékét. Mindenekelőtt tisztázni kell szándékunk, amelynek ismeretében el kell dönteni, hogy az elmúlt száz év példáját követve, az érintett államok és a nagyhatalmi érdekpolitika által kiváltott társadalmi, etnikai és nemzetközi feszültségeket, mint negatív örökséget, a jövőnk részévé tesszük, vagy megpróbálunk száz év után egy új a Kárpát-medencében korábban nem látott együttműködési rendszerben élni és a mindenkori felmerülő problémákra konszenzusos választ találni. Talán egyetérthetünk abban, hogy az utóbbi lehetőség alapján érdemes megemlékezni minden múltbeli tragédiáról, melynek célja nem a seb évről évre történő felszakítása, a nemzetek egymástól való elidegenítése, hanem...