Skip to main content

Sokszínűségben egység – Tizenegyedik éve ünnepel tizenegy nemzetiség Brno-ban

2018. szeptember 22-én került megrendezésre tizenegyedik alkalommal a hatnapos BabylonFest záró eseménye, a szabadtéri ének- és tánc gála és gasztronómiai bemutató Brnoban a Moravske namesti parkban. A résztvevő nemzetiségek közül a magyar szervezet alapítónak számít, és a mai napig mozgató rugója mind a szervezésnek, mind a lebonyolítás sikerességének. A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szervezetének Brno-i Alapszervezete standjáról és standjából készült az alábbi beszámoló.

A brno-i sokszínűséget tizenegy éve ünneplő BabylonFest az idén is hatalmas sikerrel zajlott. Számos eseménnyel és nagy aktivitással vettek részt az egyes nemzetiségek (szám szerint tizenegy: bolgár, görög, horvát, lengyel, magyar, német, orosz, román, szlovák, ukrán és vietnámi) a programokon, mely a sokszínűség mellett az összetartozást is ünnepelte. A város apraja – nagyja megmozdult ezen a hat napon, sőt az ország más pontjaiból (Prága, Ostrava) és még a környező országokból is érkeztek érdeklődők a nagyszabású eseményre. Mások mellett volt faültetés, beszélgető est, fotókiállítás, tánc- és zenei előadások a szabadban és díszes koncertteremben egyaránt.

A záró eseményen, mely szeptember 22-én került megrendezésre a Moravske namesti parkban, a babiloni sokszínűség minden szempontból megvalósult. Mégsem volt kaotikus vagy széteső a nap, amit a több éves tapasztalat, az elkötelezett részvétel és a nemzetiségek közötti számtalan összekötő kapocs biztosított. Az egyes nemzetiségek képviselői barátként üdvözölték egymást, és bár mindenki különösen a saját tánc-, ének- vagy zene előadásának örült, a tapsban és a bátorító mosolyban nem volt különbségtétel sem a Moravske namesti park színpadán, sem a belvárost átszelő felvonulás alatt. A tánc és a zene, az összekötő cseh nyelv ismerete mellett, biztosította a kapcsolatot, hiszen a Besenyői Citerások muzsikája táncra ösztökélte a színpad mellett várakozó Piroš rouža cigány tánccsoport lányait is, ahogy a közönség együtt énekelte az ismert dallamokat a ženský pěvecký sbor LAZ szlovén kórussal, vagy nevetett a Gorol Chór męski Jabłonków nevű lengyel csoport mesélőnek viccein.
Nem volt különbség az elkötelezett tenni akarásban sem, minden stand csak úgy roskadozott a gasztronómiai finomságoktól. Mindenki fáradtságot nem kímélve készült otthon a legfinomabb receptek elkészítésével, illetve a helyszínen a díszes tálalással. A kínálások során mindenki értesülhetett, miért különleges egy-egy falat, vagy hogyan kellett módosítani az eredeti receptet a helyi lehetőségek vagy nyersanyagok alapján. Igazán kedves pillanatok voltak, amikor a férfiak ugyanolyan lelkesedéssel és hozzáértéssel ajánlották az asszonyok főztjeit, mintha maguk is a konyhában sürögtek volna a megelőző napokon és éjjeleken. Természetesen itt szeretnénk kiemelni az egyenlőre kisebbségben megjelenő, de annál jobban tiszteletre méltó, szakács vénával megáldott férfi résztvevőket.

A nemzetiségeket összekötő elemek a mindennapoktól kezdve a szerkezeti célokon át számtalan módon kapcsolódást biztosítanak a hasonló feladatok és célok által, elég csak a nyelv és kultúra megőrzésére vagy egy másik országgal való kapcsolat megtartására gondolni egyedi és intézményi szinten egyaránt. Ezt az összetartozást fejezi ki a fesztivál maga is, a sokszínűség közösségét, hiszen az ókori Babylon sem az egyes, valamilyen szempontból egyedülálló csoportokat, hanem azok közösségét szimbolizálja. Bár a bibliai leíráshoz hasonlóan a szeptember 22-ei esemény is hangos volt és sokszínű, de mégis egységes és működő is, igazi élményt nyújtva mindenkinek!

(A fotókat Jenei Jánosnak köszönjük!)

                               A blogbejegyzést készítette: Harlov-Csortán Melinda

Comments

Popular posts from this blog

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a ma...

Karácsonyi események az ostravai Magyar Klubban, 2019

A Római Katolikus Egyház hagyományai szerint advent második hétvégéjén a jászolra emlékezünk, ahol a Megváltó született. Mind az adventi koszorún, mind a Katolikus Egyház szertartásán is ekkor a lila az uralkodó szín, mely a szeretet jelképezi. Mindezeket figyelembe véve került megrendezésre 2019. december 7-én, szombaton az ostravai Magyar Klubban a fiataloknak és még fiatalabbaknak megszervezett délelőttünk. Az adventi és karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódóan alakultak a rendezvény eseményei is. Fenyőfát és hóembert festettünk, melyhez a fa sablonokat Nagy Sándor, a CsMMSz Olomouci Helyi Egyesületének elnöke készítette. Így kicsiknek és nagyoknak már csak a kreativitásukra volt szükség, hogy fantáziájuknak megfelelően díszítsék és színesítsék ezeket az elemeket. Hóembereket zokniból is készítettünk Sándor feleségének, Jitka Nagyová irányításával. A fehér zoknikat hobbi kellékboltban beszerzett anyaggal megtöltöttünk, és feldíszítettük a legsokoldalúbb variációkban. Emelle...

Az örökkön-örökké összetartó erő

2018-ban ünnepelte újjáalakulásának 15. évfordulóját a Nyitnikék néptánccsoport „A Nyitnikék több mint néptánc. Egy közösség, melyet összeköt a magyar hagyományok, a néptánc és a népzene szeretete, amely a hagyományok megélésére, ápolására és átadására törekszik.“ Ezekkel a gondolatokkal hívogatta az újjáalakulásának 15. évfordulóját ünneplő prágai magyar néptánccsoport ünnepi műsorukra a folklór iránt érdeklődőket. Az Örökkön-örökké című előadást a Dobeška színházban mutatták be 2018. november 24-én. Tekintsünk egy kicsit vissza, honnan is indult a csoport. Létezik-e még egyáltalán olyan eszme az állandóan változó világunkban, amit öröknek mondhatunk? Bizonyára több olvasónk is tudja, hogy a hetvenes években megannyi magyar diák tanult Prágában – számuk elérte akár a 250-270 főt is. Többségük a dél-szlovákiai falvakból érkezett, magával hozva otthonról az akkor még élő népi kultúrát. A nyüzsgő és számukra idegennyelvű környezetben valamilyen kapaszkodót   kerestek a...