Skip to main content

Podoby hudby

Azoknak, akik már hosszabb ideje követik a csehországi eseményeket, talán nem új a Babylonfest rendezvény neve. Az egyhetes fesztivál során minden Brünnben és környékén élő kisebbség lehetőséget kap arra, hogy bemutassa kultúráját – vagy legalább annak egy kis szeletét – ezzel gazdagítva a közönséget immár 11. alkalommal.

Állandó program a pénteki komolyzenei est, amely a Podoby hudby nevet kapta. Magyarra talán a Zene ..... fordíthatnánk. A tavalyi főszervező a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének Brünni Alapszervezete volt, akiknek köszönhetően a Debreceni Kodály Kórus és Vojtek János mutathatta be a magyar zenét. Idén az orosz kisebbség hívta meg a Morvaországban muzsikáló hivatásos és „félhivatásos“ zenészeket. Helyet kaptak többek között az orosz Táňa Soto Janošová, a görög Rula Machačová, az ukrán Serhij Derda – Julija Jefimčuk páros, az osztrák Martino Hammerle-Bortolotti, a lengyel Martina Macko énekesek, zongorajátékkal pedig Helena Fialová, Martin Jakubíček és Vojtěch Antoš kápráztatták el a hallgatóságot. A teltházas koncerten több nyelven hangzottak el ismert és kevésbé ismert dallamok.


A teljesség igénye nélkül szemezgetnék most a műsorból: a főszervező, Ljubov Vondorušková Morava című versét megzenésítve hallgathattuk meg oroszul, Martino Hammerle-Bortolotti által Schiller Orleánsi szűz darabjából kaphattunk ízelítőt, Serhij Derda – Julija Jefimčuk ukrán népdalokkal ajándékoztak meg minket, Martina Macko pedig művészien nevetett, miközben Manon
Lescaut áriájából adott elő részletet.


Egy ilyen koncert kiváló alkalom arra, hogy bebizonyosodjon: az opera nyelve nemcsak az olasz, hanem ugyanolyan elkápráztató élmény mindezeket lengyelül vagy szlovákul hallani. Mert minden nyelv különleges, és ha a művészettel találkozik, abból csoda születik.

Legyünk részesei ennek a varázslatnak 
még sokszor a Babylonfesten!

A blogbejegyzést készítette: Nagy Ildikó

Comments

Popular posts from this blog

A magyar- és a cseh gasztronómia avagy beszélgetés az ostravai magyar klub lovagrendi szakácsával Bors-Fiszli Editkével

A mi Editkénk A Receptek a magyar konyhából c. rendezvénysorozatunk főszakácsával Bors-Fiszli Editkével beszélgettem a rendezvényről és a magyar és a cseh gasztronómiáról.  Hogyan is vált az ostravai magyar klub a magyar gasztronómia helyi fellegvárává? Mik a főbb hasonlóságok és különbségek a magyar és a cseh íz világ között? Hogyan is vált az ostravai magyar lakos, Editke a magyarországi Népi Ízőrző Lovagrend lovagrendi szakácsává? A következő sorok megadják a választ. Editke: A történet 2010 augusztusában a kouty-i művelődési táborban kezdődött, ahol megismerkedtem az egyik ostravai klubtaggal, Bors Istvánnal. A kapcsolatunk később komolyra fordult, majd pedig összeházasodtunk. Az Ostravai Magyar Klubba beléptem, amikor idekerültem, nemcsak a férjem, hanem az unokatestvérem, Magdika révén is klubtag lettem. Később a vezetőségnek is a tagja lettem. Jenei János ötletére elhatároztuk, hogy bevezetünk egy magyar konyhát, egy úgynevezett főzőesemény sorozatot, ahol a ma...

Karácsonyi események az ostravai Magyar Klubban, 2019

A Római Katolikus Egyház hagyományai szerint advent második hétvégéjén a jászolra emlékezünk, ahol a Megváltó született. Mind az adventi koszorún, mind a Katolikus Egyház szertartásán is ekkor a lila az uralkodó szín, mely a szeretet jelképezi. Mindezeket figyelembe véve került megrendezésre 2019. december 7-én, szombaton az ostravai Magyar Klubban a fiataloknak és még fiatalabbaknak megszervezett délelőttünk. Az adventi és karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódóan alakultak a rendezvény eseményei is. Fenyőfát és hóembert festettünk, melyhez a fa sablonokat Nagy Sándor, a CsMMSz Olomouci Helyi Egyesületének elnöke készítette. Így kicsiknek és nagyoknak már csak a kreativitásukra volt szükség, hogy fantáziájuknak megfelelően díszítsék és színesítsék ezeket az elemeket. Hóembereket zokniból is készítettünk Sándor feleségének, Jitka Nagyová irányításával. A fehér zoknikat hobbi kellékboltban beszerzett anyaggal megtöltöttünk, és feldíszítettük a legsokoldalúbb variációkban. Emelle...

Nemzeti összetartozás éve, avagy egy új korszak kezdete - A 2020-as Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott előadás bevezetője

Magyar Királyság etnikai megoszlása 1880-as térkép alapján Trianon . E szó hallatán a százéves tagadás, kibeszéletlen sérelmek, megoldatlan etnikai feszültségek és a kiegyezés utáni történelmi Magyarország képe jelenik meg előttünk, magyarok előtt. Számos oldalról lehet megközelíteni az összetartozás emlékét. Mindenekelőtt tisztázni kell szándékunk, amelynek ismeretében el kell dönteni, hogy az elmúlt száz év példáját követve, az érintett államok és a nagyhatalmi érdekpolitika által kiváltott társadalmi, etnikai és nemzetközi feszültségeket, mint negatív örökséget, a jövőnk részévé tesszük, vagy megpróbálunk száz év után egy új a Kárpát-medencében korábban nem látott együttműködési rendszerben élni és a mindenkori felmerülő problémákra konszenzusos választ találni. Talán egyetérthetünk abban, hogy az utóbbi lehetőség alapján érdemes megemlékezni minden múltbeli tragédiáról, melynek célja nem a seb évről évre történő felszakítása, a nemzetek egymástól való elidegenítése, hanem...